Sztrájk vagy engedetlenség?

Németh Péter „Törvénytelenül? Igen” című írásával, mint egykori szakszervezeti vezető vitatkozom.

Szerintem nem szabad összekeverni a fogalmakat. A sztrájk nem polgári engedetlenség, a sztrájkról külön törvény rendelkezik. A polgári engedetlenség nem sztrájk, erre nem vonatkoznak a sztrájktörvény előírásai. A sztrájktörvény valóban rossz, de nem csak az a hibája, amit a mostani hatalomnak köszönhetünk. Hibás volt korábban is, csak ennek kisebb volt a jelentősége, ezért senki nem foglalkozott vele. (Talán az is benne van a korábbi csendben, hogy ez a hiba a szakszervezeteket hozta helyzetbe, ezért nem támadták.) A törvény szerint a jogszerű sztrájkban való részvétel nem szankcionálható (6.§ 1. bek). Ebből az következik, hogy a jogellenes sztrájkban való részvétel igen, ez egyszerű munkamegtagadásnak minősíthető, ezért meg akár ki is rúghatnak valakit. Önök tévednek, nem kell több ezret, elég 8-10-et, a többi tanul belőle. Ez a törvényi előírás azért hibás, mert a munkavállaló előzetesen nem tud a törvényességről meggyőződni, ez a szervezők felelőssége!

Szerintem ebből a szempontból mindegy, hogy egy sztrájk jogszerű, vagy jogellenes, a sztrájkban való részvételt kellene törvénnyel védeni, és a sztrájk szervezője feleljen a jogszerűségért, ne az, aki részt vesz benne! Egyetértek vele, hogy a mostani sztrájktörvény a közszférában kifejezetten akadályozza a sztrájkot, az általam említett hibája azonban még korlátozóbb, ezért nem elég visszaállítani a régi szabályozást. A szakszervezeti vezetők tehát a jogellenes sztrájk kerülésével nem a hatalomhoz lojálisak, és nem is egységbontók, nem magukat védik, hanem a munkavállalókat, mert a sztrájktörvény a résztvevőt fenyegeti, nem a szervezőt. Egy esetleges polgári engedetlenség szervezésekor a sztrájk szót ki sem szabad ejteni, az egy másik műfaj. Ott a résztvevők egymást védhetik a tömegesség erejével, mert a sztrájktörvény nem védi őket.