Előfizetés

A szlovákok átadják Malina Hedvig ügyét

Jóváhagyta a távozó Fico-kormány igazságügyi minisztere, hogy magyarországi bíróságnak adják át a 2006-ban megvert, majd hamis tanúzással megvádolt volt diáklány, az időközben magyar állampolgárrá lett Zsák Malina Hedvig ügyét - közölte a szlovák szaktárca kedden.

Ügyének áthelyezését Zsák Malina Hedvig február elején kérvényezte az ügyében eljáró Nyitrai Járási Bíróságnál, amely a kérvényt továbbította a döntésben illetékes szlovák igazságügyi tárcához. A kérvényt március 17-én hagyta jóvá Tomás Borec igazságügyi miniszter. Ezután már a magyar hatóságok döntésén múlik, hogy átveszik-e az ügyet. Amennyiben Magyarországon is megszületik a döntés, az ügyben a szlovák hatóságok nem lesznek illetékesek többé.

A fiatal nő ellen - akit vallomása szerint Nyitrán, 2006-ban még diáklányként azért vertek meg, mert magyarul beszélt az utcán - még 2007-ben indított eljárást a szlovák főügyészség amiatt, mert a rendőrség arra a következtetésre jutott, hogy az eset nem történt meg, vagy nem úgy, ahogy a nő állította. Az ügyben, hamis tanúzás miatt 2014 decemberében nyújtott be vádindítványt a szlovák főügyészség Zsák Malina Hedvig ellen, aki 2013-ban felvette a magyar állampolgárságot, majd Szlovákiából Magyarországra költözött. Az eljárás Magyarországra való áthelyezése a csaknem tíz éve húzódó ügy belátható időn belüli lezárását jelentheti.

Obama kiállt a kubaiak jogaiért

E.É.
Publikálás dátuma
2016.03.23. 06:39
Mindenki látni akarta Barack Obamát Havannában FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/JOE RAEDLE
A hidegháború utolsó maradványait eltemetni jött Kubába, mondta tegnap Barack Obama. Látogatásának zárónapján az amerikai elnök a havannai Alícia Alonso Nagyszínházban tartott beszédében reményét fejezte ki, hogy tényleg új fejezet nyílik a kapcsolatok történetében.

Obama rámutatott, jelentős nézetkülönbségek vannak az amerikaiak és a kubaiak között, s erről többször is tárgyaltak Raúl Castro kubai elnökkel. Hangsúlyozta, hogy az amerikai demokrácia sem tökéletes, megvannak a problémái, de ez tette lehetővé, hogy egyedülálló anya gyermekeként, afrikai-amerikaiként az Egyesült Államok legmagasabb posztját tölthesse be. „Hiszek a kubai népben” – mondta a demokrata elnök, aki méltatta a kubaiak tehetségét, dicsérte az oktatás, az egészségügy terén elért eredményeiket.

„Ismerem a történelmet, de elutasítom, hogy csapdába ejtsen” – mondta Obama, aki javasolta, tegyék félre az ideológiai csatározásokat, s koncentráljanak a két népet összekötő közös értékekre. „Valamennyien amerikaiak vagyunk!” – húzta alá.

A kubaiaknak is meg kell kapniuk a jogot arra, hogy maguk formálják saját jövőjüket. A kubai polgárokat is megilleti a törvény előtti egyenlőség, a szólásszabadság, a szervezkedés, a tiltakozás joga, jogukban áll bírálni saját kormányukat, gyakorolni a vallásukat. Megilleti őket a jog, hogy szabad és demokratikus voksoláson válasszák meg vezetőiket – sorolta az amerikai elnök, aki időnként, néhány mondat erejéig spanyolra fordította a szót. Obama szerint Kubában generációs váltás zajlik, mint rámutatott, nem azért jött, hogy arra beszélje rá a kubai fiatalokat, hogy bontsák le a régi rendszert, hanem azért, hogy ösztönözze őket, építsenek valami újat. Kubának nincs oka tartani az Egyesült Államoktól, biztosította hallgatóságát Obama.

Az amerikai elnök a Floridai-szoros túlpartján élő kubai-amerikai emigránsokat is megszólította. Szerinte tévhit az, hogy az emigránsok mind a régi rendszer visszatérését akarják. Obama emlékeztetett, sokuk számára fájdalmas volt elmenni, szeretik Kubát és ma is hazájuknak tekintik. „A kubaiak egymás közötti megbékélése alapvető fontosságú Kuba jövője szempontjából” – mutatott rá.

Obama beszédét a helyszínen hallgatta Raúl Castro kubai elnök, s a kiszemelt utódjelöltjének tartott Miguel Díaz Canel első alelnök. Számos amerikai kongresszusi képviselő és szenátor is jelen volt. Az amerikai elnök beszédét többször szakította meg taps, az eseményt élőben közvetítette a kubai televízió.

Szolidaritás Belgiummal
Obama beszédének elején együttérzését fejezte ki a brüsszeliekkel a terrortámadások miatt. A Fehér Ház közlése szerint az amerikai elnök telefonon kondoleált Charles Michel belga kormányfőnek, s közölte, az Egyesült Államok minden szükséges segítséget megad belga barátainak és szövetségeseinek a terrorcsapás elkövetőinek felkutatásához és felelősségre vonásához. Obama hangsúlyozta, hogy Washington együttműködik a NATO-val és az Európai Unióval a terrorizmus elleni harcban. John Kerry amerikai külügyminiszter ugyancsak telefonon tárgyalt belga kollégájával.

Washington és Kuba álláspontjának különbségeit jól mutatta a kétoldalú tárgyalások után hétfőn tartott rendkívüli sajtóértekezlet, amelyre csak hosszú győzködés után állt rá a kubai elnök. Havannában szinte példa nélküli esemény volt, hogy Raúl Castrónak a média élőben tehetett fel kérdést. A kubai államfő nem is titkoltan bosszankodott, hogy arról kérdezték, vannak-e politikai foglyok Kubában. „Sorolják a neveket, ha van tudomásuk ilyesmiről” – válaszolta a fiatalabbik Castro-testvér.

Havannai látogatásának végén Obama ellenzékiekkel találkozott, akik előzetesen sürgették a demokrata elnököt, hogy térjen ki az emberi jogok kubai megsértésére. A program zárásaként a Tampa Bay Rays és a kubai nemzeti válogatott baseball meccsét tekintette meg. A baseball az egyik olyan szenvedély, amely összeköti az amerikaiakat és a kubaiakat. Havannából a mérkőzés után Argentínába indult tovább az amerikai elnök.

Se Trumpot, se Clintont nem kedvelik
Havannai beszédében Obama az elnökválasztási kampányra is kitért. Ki gondolta volna 1959-ben, tréfálkozott, hogy 2016-ban az Egyesült Államokban két kubai-amerikai jelölt az afrikai-amerikai elnök teljesítményét bírálja, s a republikánus elnökaspiránsnak egy nővel vagy egy demokratikus szocialistával kell majd megküzdenie a Fehér Házért. Az öt versenyben maradt elnökaspiráns egyaránt nyilatkozott a CNN tévécsatornának a tegnapi előválasztások előestéjén. Kedden Arizona, Idaho és Utah államban, illetve Amerikai Szamoán tartottak szavazásokat. Egy friss CBS News/New York Times-felmérés szerint a republikánus és a demokrata éllovasról egyaránt kedvezőtlenül vélekednek az amerikaiak, mind Donald Trump, mind Hillary Clinton megítélése 1984 óta a legrosszabb. Trumpról 24 százaléknak van jó véleménye, 57 százalék elutasítja, Clintont 31 százalék támogatja, 52 százalék bírálja.



Kapcsolódó
Változást sürget ObamaObamával levelezik egy kubai nagymama

Obama kiállt a kubaiak jogaiért

E.É.
Publikálás dátuma
2016.03.23. 06:39
Mindenki látni akarta Barack Obamát Havannában FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/JOE RAEDLE
A hidegháború utolsó maradványait eltemetni jött Kubába, mondta tegnap Barack Obama. Látogatásának zárónapján az amerikai elnök a havannai Alícia Alonso Nagyszínházban tartott beszédében reményét fejezte ki, hogy tényleg új fejezet nyílik a kapcsolatok történetében.

Obama rámutatott, jelentős nézetkülönbségek vannak az amerikaiak és a kubaiak között, s erről többször is tárgyaltak Raúl Castro kubai elnökkel. Hangsúlyozta, hogy az amerikai demokrácia sem tökéletes, megvannak a problémái, de ez tette lehetővé, hogy egyedülálló anya gyermekeként, afrikai-amerikaiként az Egyesült Államok legmagasabb posztját tölthesse be. „Hiszek a kubai népben” – mondta a demokrata elnök, aki méltatta a kubaiak tehetségét, dicsérte az oktatás, az egészségügy terén elért eredményeiket.

„Ismerem a történelmet, de elutasítom, hogy csapdába ejtsen” – mondta Obama, aki javasolta, tegyék félre az ideológiai csatározásokat, s koncentráljanak a két népet összekötő közös értékekre. „Valamennyien amerikaiak vagyunk!” – húzta alá.

A kubaiaknak is meg kell kapniuk a jogot arra, hogy maguk formálják saját jövőjüket. A kubai polgárokat is megilleti a törvény előtti egyenlőség, a szólásszabadság, a szervezkedés, a tiltakozás joga, jogukban áll bírálni saját kormányukat, gyakorolni a vallásukat. Megilleti őket a jog, hogy szabad és demokratikus voksoláson válasszák meg vezetőiket – sorolta az amerikai elnök, aki időnként, néhány mondat erejéig spanyolra fordította a szót. Obama szerint Kubában generációs váltás zajlik, mint rámutatott, nem azért jött, hogy arra beszélje rá a kubai fiatalokat, hogy bontsák le a régi rendszert, hanem azért, hogy ösztönözze őket, építsenek valami újat. Kubának nincs oka tartani az Egyesült Államoktól, biztosította hallgatóságát Obama.

Az amerikai elnök a Floridai-szoros túlpartján élő kubai-amerikai emigránsokat is megszólította. Szerinte tévhit az, hogy az emigránsok mind a régi rendszer visszatérését akarják. Obama emlékeztetett, sokuk számára fájdalmas volt elmenni, szeretik Kubát és ma is hazájuknak tekintik. „A kubaiak egymás közötti megbékélése alapvető fontosságú Kuba jövője szempontjából” – mutatott rá.

Obama beszédét a helyszínen hallgatta Raúl Castro kubai elnök, s a kiszemelt utódjelöltjének tartott Miguel Díaz Canel első alelnök. Számos amerikai kongresszusi képviselő és szenátor is jelen volt. Az amerikai elnök beszédét többször szakította meg taps, az eseményt élőben közvetítette a kubai televízió.

Szolidaritás Belgiummal
Obama beszédének elején együttérzését fejezte ki a brüsszeliekkel a terrortámadások miatt. A Fehér Ház közlése szerint az amerikai elnök telefonon kondoleált Charles Michel belga kormányfőnek, s közölte, az Egyesült Államok minden szükséges segítséget megad belga barátainak és szövetségeseinek a terrorcsapás elkövetőinek felkutatásához és felelősségre vonásához. Obama hangsúlyozta, hogy Washington együttműködik a NATO-val és az Európai Unióval a terrorizmus elleni harcban. John Kerry amerikai külügyminiszter ugyancsak telefonon tárgyalt belga kollégájával.

Washington és Kuba álláspontjának különbségeit jól mutatta a kétoldalú tárgyalások után hétfőn tartott rendkívüli sajtóértekezlet, amelyre csak hosszú győzködés után állt rá a kubai elnök. Havannában szinte példa nélküli esemény volt, hogy Raúl Castrónak a média élőben tehetett fel kérdést. A kubai államfő nem is titkoltan bosszankodott, hogy arról kérdezték, vannak-e politikai foglyok Kubában. „Sorolják a neveket, ha van tudomásuk ilyesmiről” – válaszolta a fiatalabbik Castro-testvér.

Havannai látogatásának végén Obama ellenzékiekkel találkozott, akik előzetesen sürgették a demokrata elnököt, hogy térjen ki az emberi jogok kubai megsértésére. A program zárásaként a Tampa Bay Rays és a kubai nemzeti válogatott baseball meccsét tekintette meg. A baseball az egyik olyan szenvedély, amely összeköti az amerikaiakat és a kubaiakat. Havannából a mérkőzés után Argentínába indult tovább az amerikai elnök.

Se Trumpot, se Clintont nem kedvelik
Havannai beszédében Obama az elnökválasztási kampányra is kitért. Ki gondolta volna 1959-ben, tréfálkozott, hogy 2016-ban az Egyesült Államokban két kubai-amerikai jelölt az afrikai-amerikai elnök teljesítményét bírálja, s a republikánus elnökaspiránsnak egy nővel vagy egy demokratikus szocialistával kell majd megküzdenie a Fehér Házért. Az öt versenyben maradt elnökaspiráns egyaránt nyilatkozott a CNN tévécsatornának a tegnapi előválasztások előestéjén. Kedden Arizona, Idaho és Utah államban, illetve Amerikai Szamoán tartottak szavazásokat. Egy friss CBS News/New York Times-felmérés szerint a republikánus és a demokrata éllovasról egyaránt kedvezőtlenül vélekednek az amerikaiak, mind Donald Trump, mind Hillary Clinton megítélése 1984 óta a legrosszabb. Trumpról 24 százaléknak van jó véleménye, 57 százalék elutasítja, Clintont 31 százalék támogatja, 52 százalék bírálja.



Kapcsolódó
Változást sürget ObamaObamával levelezik egy kubai nagymama