Nyugdíjasok, fel Strasbourgra!

Az utolsó pillanatban, a jogerőre emelkedés előtti napon támadta meg a magyar kormány az Emberi Jogok Európai Bírósága decemberi döntését, mellyel a strasbourgi testület elmarasztalta. A döntés szerint a közszférában dolgozó nyugdíjasok nyugdíjának folyósítására vonatkozó új szabályozás ellentétes az Emberi Jogok Európai Egyezményével és sérti a megkülönböztetés tilalmát. A kormány csak időhúzásra játszik.

Megkülönböztető, tehát jogsértő az a magyar szabályozás, melynek alapján az öregségi nyugdíjban részesülő, de ezzel párhuzamosan közalkalmazottként munkát vállaló Fábián Gyulának a jogszabályok módosítása után 2013. július 2-tól felfüggesztették a nyugdíja folyósítását – döntött a strasbourgi bíróság tavaly decemberben.

A 2013. január 1-jétől hatályos nyugdíjtörvény értelmében ugyanis a közalkalmazotti jogviszonyban nyugdíjasként továbbfoglalkoztatottaknak le kell mondaniuk az öregségi nyugdíjuk, és illetményük párhuzamos folyósításáról, holott mindkettőért megdolgoztak. Az öregségi nyugdíjban részesülő politikusokra, miniszterekre vagy polgármesterekre ugyanakkor ez nem vonatkozik.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) - bár legitim célként fogadta el a költségvetési kiadások csökkentését - úgy látta, hogy a magyar hatóságok nem indokolták meg ésszerűen és tárgyilagosan az alkalmazott különbségtételt. Az Európa Tanács által létrehozott bírói testület egyhangúlag elfogadott ítélete szerint a magyar államnak ezért összesen 18 ezer euró kártérítést és perköltséget kell kifizetnie a panaszosnak.

Grád András jogászprofesszor, a panaszos jogi képviselője a Népszavának úgy vélte, hogy a bíróság Nagytanácsához a döntés jogerőre emelkedése előtti napon puszta időhúzásból fordulhatott a magyar állam. Bizonyára tudják: kizárt, hogy egy korábbi egyhangú döntést a Nagytanács megváltoztatna. Sőt, az is valószínű, hogy az öttagú előzetes szűrőtestület már a plénum elé sem engedi a pervesztes Magyarország panaszát.

Ráadásul a Fábián-ügy afféle pilot-döntésnek, precedensnek tekinthető a jövőbeli panaszosok számára. Most tehát még nyitva áll annak a lehetősége, hogy akik hasonló jogsérelmet szenvedtek el, könnyedén, és eredménnyel perelhessék az államot. A jogsértést követő hat hónapig lehet ugyan csak benyújtani a panaszt, ha azonban a jogsérelem továbbra is fennáll azt követően is lehetséges az EJEB-hez fordulni. Sőt, ha az állam az ítélet hatására reparálja a vonatkozó jogsértést, azután is további fél év áll rendelkezésre a beadványok benyújtására.

Ha minden érintett perre viszi az ügyét, az több ezer eljárásban sok milliárd forintnyi kártérítést jelenthet.

Fábián Gyula, a precedensper elindítója a Népszavának úgy fogalmazott, hogy meg is lepte az állam mostani utolsó lépése, meg nem is. „Számomra a kormány kísérlete arra utal, hogy a jogsértés tudatos volt, és a kormány jobban ragaszkodik a jogsértő helyzet fenntartásához, mint a törvényesség helyreállításához” - mondta.