Szóhoz juthatnak a kizárt szakértők

Az ügyészség fellebbezése alapján a másodfokú bíróság hatályon kívül helyezte a Veszprémi Törvényszék kizáró végzését három szakértő esetében a kolontári iszapömlés kapcsán indult büntetőperben – számolt be a hírről a Magyar Hírlap. 

Fazekas Géza, a Legfőbb Ügyészség szóvivője a lapnak elmondta, a büntetőperben másodfokon eljáró Győri Ítélőtábla a szakemberek esetében az ügyészség álláspontját osztotta, így a nyomozás során beszerzett valamennyi szakértői vélemény a bizonyítás részét képezi majd. Azokat a bíróság így mérlegelési körbe vonta, értékelésük azonban csak az ügydöntő határozat elleni ügyészi fellebbezés során történik majd meg. Ez azért lehetséges, mert a büntetőeljárásról szóló törvény lehetővé teszi, hogy a fellebbező a másodfokú eljárásban olyan új bizonyítékra is hivatkozzon, amelyről az ítélet kihirdetése után szerzett tudomást. Így nincs elvi akadálya egy új bizonyíték bevonásának – tette hozzá a szóvivő.

Mint ismert, a Veszprémi Törvényszék első fokon az összes vádlottat felmentette az ellenük felhozott vádak alól, mondván, a 2010. október 4-én bekövetkezett katasztrófát az "altalaj eredetű stabilitásvesztés" okozta, ami miatt a töltés tönkrement. Ezzel az ügyből kizárt három szakértő nem ért egyet, Pálos László erdőmérnök, igazságügyi szakértő szakvéleményében például azt írta: a tragédiát nem az elsőfokú bíróság által megállapított "altalaj eredetű stabilitásvesztés", hanem a kolontári tároló túltöltése okozta.

A Mal Zrt. Ajka melletti tározójából kiömlő vörösiszap összesen három települést öntött el, Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház pedig lakhatatlanná vált.

Szerző

Nem adták át Nyakónak a felvételeket

A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) MSZP által delegált tagja szerint ő nem adhatta át Nyakó István szocialista politikusnak a Nemzeti Választási Iroda (NVI) biztonsági kamerájának a vasárnapi boltzárról szóló népszavazási kezdeményezések körüli vitában fontosnak tartott felvételeit. Litresits András szerdán az NVB és az NVI elnökeihez írt nyílt levelet erről.

Előzőleg Pálffy Ilona NVI-elnök és Patyi András NVB-elnök Nyakó István korábbi levélére adott válaszaikban arra is hivatkoztak, hogy a február 23-án a külső kamera által rögzített felvételeket március 2-án átadták Litresitsnek. Nyakó korábban azt firtatta: miért csak március 17-én, a jogorvoslati határidő lejárta után kaphatta meg a videót, amelyet így nem tudott csatolni felülvizsgálati kérelméhez. Az MSZP által delegált tag felidézte: a február 26-i ülésen bár Pálffy Ilona jelen volt, nem tett említést az előző nap hajnalban történt eseményekről. A következő ülésen, február 29-én a vasárnapi boltzárral kapcsolatban benyújtott népszavazási kérdések elbírálásakor Pálffy két rövid filmet javasolt megtekintésre, de egyik sem a hajnali eseményeket mutatta be, és az NVI elnöke ekkor sem tett említést a február 23-i hajnali eseményekről. Litresits szerint Nyakó az ülésen jelezte, nem mutatták be a hajnali felvételeket, és ő maga is kifejezetten kérte azok bemutatását, azonban az NVB többsége leszavazta. Ezután kapta meg, március 2-án a felvételek egy részét. Mint írta, "a bizonyító erejű felvételek eltussolása után" Patyi András és az NVB többsége úgy döntött, a Nyakó Istvánhoz hasonlóan népszavazási kezdeményezést benyújtó magánszemély, Erdősi Lászlóné kísérője "nem használta ki" a helyzetet.

Közben megvan az NVI javaslata is a népszavazási törvény módosítására: ha azonos tárgyban többen kezdeményeznének népszavazást, ne azé legyen az elsőbbség, aki előbb ér el az időbélyegzőhöz, hanem legyen az a győztes, aki gyorsabban gyűjt össze kétszázezer aláírást. Tóth Zoltán választási szakértő bár egyetért a javaslattal, a Klubrádióban elmondta: hamis aláírásokkal alakulna ki a versenyfutás, hogy ki ér be hamarabb az NVI-be és ki tudja hamarabb leadni azokat. A szakértő szerint a helyzet megoldása vagy egy pártsemleges versenybíróság létrehozása vagy a választási törvény szövegének a megváltoztatása lenne.

Szerző

Friderikusz sem készít már műsort a TV2-nek

Publikálás dátuma
2016.03.24. 06:11
Friderikusz senkivel sem lesz Összezárva FOTÓ: TV2
Nem lesz a TV2 Naplójának riportere Friderikusz Sándor, sőt az Összezárva Friderikusszal című műsorát sem folytatja. A végső döntést akkor hozta meg, amikor a Blikk egy "névtelen forrása" összeboronálta az újrainduló műsorral: "az elemi szakmai és erkölcsi szabályokra ily' mértékig fittyet hányó közegben nem szabad dolgozni, azaz minden érintkezési felületet is meg kell szüntetnem azzal a tévécsatornával, amely tudtomon és akaratomon kívül rossz híremet kelti, kikezdi a szakmai és emberi hitelességemet" - közölte.

A műsorvezető bírálta a Tények hírszerkesztési gyakorlatát is, különös tekintettel azokra a riportokra, amelyek a pedagógussztrájk vezérszónoka, Pukli István, és az Együtt alelnöke, Juhász Péter üldözését és lejáratását szolgálták: "egy televíziós műsorkészítő (...) nem legitimálhat a jelenlétével olyan törekvéseket és magatartásokat, amelyeket mélységesen megvet és elítél". A nézőktől, akik szerették a műsorát azok nevében is elnézést kért - mert ők úgysem fogják megtenni -, "akik ismét, nem először, olyan helyzetet idéztek elő (a TV2-nél), amelyet tisztességes és professzionális műsorkészítő már nem vállalhat".

Közben kiderült, hogy a túlzott politikai beavatkozás miatt szűnt meg 2014-ben az eredeti Napló, de már Schmitt Pál 2012-es plágiumbotránya idején is érezni lehetett, hogy megpróbálták befolyásolni a szerkesztést. A Blikk szerint még egy véleményszavazást sem lehetett indítani az ügyről a Naplóban, nemhogy riportot készíteni. 2014 márciusában a szerkesztőknek le kellett adniuk egy anyagot, amelyben Zuschlag János mesélt a börtönről és a TV2 mostani hírigazgatója, Kökény-Szalai Vivien könyvéről, amelyben állítása szerint lerántotta a leplet egykori párttár­sairól. A riport levetítése után a stáb bízott abban, hogy a választások után jobbra fordul a sorsuk, ám nem sok minden változott: szinte hetente szembesültek cenzúrával, a megtiltott kérdések problémájával vagy a megrendelt riportok elvárásával. A Napló végül 2014 novemberében szűnt meg. A "köz-TV2" vezetése most újraindítja a műsort, ehhez meg is próbálták visszacsábítani a korábbi munkatársakat, azok nemet mondtak. Amikor ez kiderült, az Andy Vajna tulajdonában álló csatorna megpróbálta cáfolni a megkereséseket, ám hamar kiderült, hogy nem mondtak igazat. Ugyanis erre reagálva több korábbi naplós is megszólalt: Vágó Gábornak például írásban és telefonon is ajánlatot tettek, de az egykori riporter azt mondta, nem akar a propagandagépezet fogaskereke lenni, nem adná a nevét az új produkcióhoz.

A TV2 hírműsorának szerkesztőségében is hasonló véleményen vannak, szerdán például Hermann Gábor riporter mondott fel, mert a megrendelésre készült politikai karaktergyilkosság számára is vállalhatatlan lett. A fideszes körökben otthonosan mozgó Kökény-Szalai érkezése óta csaknem tucatnyian távoztak a Tények stábjából. A felmondási hullám vélhetően nem ért véget, hiszen a munkatársak közül sokan "nem akarnak Kunfalvi Nórákká válni". Az ex-célpontos riportert az új hírigazgató hozta a csatornához, ő készítette a Juhász Pétert és Pukli Istvánt lejárató anyagokat.

Ebéd a luxushotelben
A budapesti Four Seasons éttermében több hazai média- és gazdasági vezetővel találkozott Tiborcz István. A miniszterelnök vejét Szigetvári Viktor szúrta ki, amint épp Szivek Norberttel, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) vezérével ült. Egy másik asztalnál megjelent Dirk Gerkens, a TV2 vezérigazgatója és Szalay-Bobrovniczky Kristóf, a Századvég Alapítvány elnökhelyettese, egyben a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. igazgatósági tagja is, később pedig Habony Árpád miniszterelnöki tanácsadó csatlakozott a társasághoz - számolt be az Együtt elnöke az Indexnek.

Szerző