Bejelentették: akkor is lesz terrortörvény

Publikálás dátuma
2016.03.24. 11:40
MTI Fotó: Máthé Zoltán
Terrorizmus elleni intézkedéscsomag alkotásáról döntött a kormány - jelentette be a belügyminiszter délelőtt a Parlamentben tartott sajtótájékoztatón. Brüsszel tanulságait le kell vonni, egyértelmű számunkra hogy fokozni kell a biztonsági intézkedéseket - indokolta a kezdeményezést Pintér Sándor, aki elmondta: az Igazságügyi Minisztérium megkapta javaslataikat, amelyek alapján az ünnepek alatt elkészíti a szövegtervezetet. 

A Belügyminisztérium feladata lesz, hogy a parlamenti pártokkal előzetes egyeztetést folytasson, mert - mint Pintér Sándor emlékeztetett - a javaslat több eleme kétharmados támogatást igényel. Áprilisra szeretnék elkészíteni a törvényjavaslatot, amelyhez a parlament soron kívüli eljárását kérik majd. Kérdésre válaszolva közölte: honvédelmi területen az alaptörvényt érinti módosítás, emellett a nemzetbiztonsági törvényt, a rendőrségi törvényt és a büntető törvénykönyvet is módosítanák, ez utóbbi esetében bizonyos szankciókat akarnak megemelni.

Javaslataikban létszám, eszköz és technikai fejlesztéseket kérnek, továbbá a Terrorelhárítási Központ megerősítését, az információáramlás biztosítását szeretnék elérni. Utóbbi kapcsán Pintér elmondta, hogy a kormány döntött egy terrorelhárítási információs és bűnügyi központ létrehozásáról is. Ennek a központnak a feladata lesz, hogy a beérkezett információkat megfelelő szakmai tudással párosítva értékelje, elemezze és egyes nemzetbiztonsághoz kötődő szervezeteket vagy a rendőrség szervezeteit támogassa a munkájukban, felhívja a figyelmüket egyes cselekményekre - fejtette ki.

A biztonságról tárgyalhatunk, a teljhatalomról nem
Az MSZP minden olyan intézkedési tervről tárgyal, amely a magyar emberek biztonságát szolgálja, de az ötpárti egyeztetésen való részvételük feltétele, hogy a kormány a javaslatait a helyzet súlyosságához mértem időben és írásban előre megküldi minden frakciónak. Molnár Zsolt, a Nemzetbiztonsági bizottság elnöke és Harangozó Tamás, a Honvédelmi és rendészeti bizottság alelnöke Pintér Sándor belügyminiszter bejelentésére reagált. Az ellenzéki politikusok közleményükben azt írták, az MSZP minden olyan javaslatot támogatni fog, amely a magyar állampolgárok biztonságát kellő és megfelelő garanciák mellett erősíti, és semmi olyat nem szavaznak meg, amely a magyar állampolgárok kontroll és garancia nélküli indokolatlan jogkorlátozását célozza.

A belügyminiszter beszámolt arról is, hogy tervezik egy olyan törvény megalkotását, amelyben előírnák, hogy a magánszolgáltatók - bírói engedélyhez kötötten - biztosítsák a rendőrség és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat által lefoglalt adatszolgáltató eszközök dekódolását.

Közölte: a pénzáramlás módját is ellenőrizni szeretnék, bizonyos esetekben a bankszámlákba is betekintenének. Kérdésre válaszolva hozzátette: jogszabályok alapján erre utólag most is lehetőség van, ugyanakkor szeretnék elérni, hogy bizonyos esetekben folyamatosan láthassanak bankszámlákat.

Felszámolják a maradék demokráciát
A Demokratikus Koalíció szerint a Pintér Sándor belügyminiszter által bejelentett terrorizmus elleni intézkedéscsomag a maradék demokrácia felszámolása, az orbáni diktatúra kiépítésének újabb lépése, alapvető szabadságjogok lábbal tiprása. Gréczy Zsolt, a párt szóvivője, úgy fogalmazott: a Pintér Sándor által Orbán Viktor nevében bejelentett intézkedéscsomag "terrortámadást intézett a magyar emberek ellen." Orbán Viktor "a brüsszeli halottakat meggyalázva próbálja megfélemlíteni a magyar embereket" - teszi hozzá a közlemény. Rendkívül fontos a magyar emberek biztonsága, de ugyanennyire fontos a magyar emberek szabadságjogainak tiszteletben tartása is, ezért a párt semmilyen törvényjavaslatot nem támogat, amely további hatalmat ad ennek a kormánynak.

Elmondta: azt is szeretnék elérni, hogy a telefonos kommunikációban bizonyos előnyt élvezzenek a rendőri egységek, a mentők és a kórházak, ennek érdekében két megoldást látnak: kibővítenék a rendőrség és a katasztrófavédelem által jelenleg is használt egységes digitalizált rádiórendszert, bizonyos esetekben pedig a civil szolgáltatásokat az sms-re korlátoznák. Kérdésre válaszolva hozzátette: ez utóbbi azt jelentené, hogy ne lehessen olyan túlterhelés, ami akadályozhatja az életmentő munkát, ennek technikai feltételrendszerét viszont a telefontársaságokkal kell egyeztetni.

Simicskó István honvédelmi miniszter az alkotmánymódosítást indokolva arról  beszélt: a magyar honvédségnek van olyan tudása, amellyel világszerte küzd a terrorizmus ellen, így Afganisztánban, a mostani jogi szabályozás szerint azonban ezt itthon nem teheti meg. Ezért azt szeretnénk elérni, hogy szükséges esetben a magyar honvédség tudja segíteni a rendvédelmi szervek munkát. Szerinte fontos lenne, hogy az ellenzéki pártok értékeljék újra a helyzetet biztonsági szempontból és reményét fejezte ki, hogy megkapják a felhatalmazást az alkotmánymódosításra.

Mint a tájékoztatón kiderült Pintér Sándor ténykérdésként kezeli, hogy nőtt a terrorfenyegetettség az Európai Unióban, és azt is, hogy van összefüggés a bevándorlás és a terrorizmus között. ( noha mindezt egyelőre semmilyen adat nem támasztja alá, sőt  - a szerk.)

Arra a felvetésre, hogy osztrák sajtóértesülés szerint két hónapja Sopronban látták Salah Abdeslamot, a tavaly novemberi párizsi terrorakciók egyik fő szervezőjét, Pintér Sándor azt mondta: osztrák jelzés alapján vizsgálatot folytatnak, amely majd pontosítja, hogy kik és milyen célból jártak az érintett személyek közül Magyarországon és átlépték-e a zöld határt.

Lásd még: Orbán felmelegített alkotmánymódosítása

Szerző
Frissítve: 2016.03.24. 15:05

Áder visszaküldte a nok-törvényt a parlamentnek

Publikálás dátuma
2016.03.24. 11:16
Népszava fotó/Molnár Ádám
Megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek a nemzeti otthonteremtési közösségekről (nok) szóló törvényt Áder János köztársasági elnök csütörtökön. A jogszabályt egy hete - kivételes eljárásban - fogadták el a képviselők a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető Rogán Antal javaslatára.

Áder János a parlament honlapján elérhető visszaküldő levelében azt írta: támogatandó célkitűzés a családok otthonteremtési lehetőségének bővítése állami támogatással, ám ennek végrehajtása áttekinthető, a folyamatban résztvevőknek megfelelő garanciákat biztosító szervezet kialakítását igényli, a működés szigorú hatósági felügyelete mellett. Álláspontja szerint a törvény nem felel meg ezeknek az elvárásoknak, mert tisztázatlan és ellentmondásos rendelkezéseket tartalmaz a nok és a közösséget működtető, annak vagyonát kezelő szervező jogállásával, szervezetével és működésével kapcsolatban.

Nem ért egyet azzal sem, hogy a törvény több garanciális előírást kormányrendeleti szabályozás körébe utal, egyes rendelkezései pedig nincsenek összhangban a hatályos törvényi szabályozással. Kifogásait részletezve a köztársasági elnök tisztázatlannak nevezte, hogy a törvény kit tekint a nok létesítőjének: a szervezőt, amely már a nyilvántartásba vétel előtt jogosult tagokat toborozni és a közösség létrehozása érdekében jognyilatkozatot tenni, vagy a közösséget alkotó, a vagyonösszességet szolgáltató személyeket, akik azonban csak a közösség nyilvántartásba vétele után válnak annak tagjaivá.

A törvény rendelkezései nincsenek összhangban a jogi személy létrehozásának szabadságáról szóló polgári törvénykönyvi (Ptk.) szabályokkal - állapította meg az elnök, emlékeztetve: a jogalkotó célja az volt, hogy a közösséget megkülönböztesse a fogyasztói csoporttól - kimondva az új szervezet jogi személyiségét -, ebben az esetben viszont meg kell felelnie a jogi személyekre vonatkozó Ptk.-szabályoknak. A jogszabály nem különíti el egyértelmű módon azt sem - folytatta -, hogy a szervező ügyvezetése egyes feladatainak ellátása során mikor jár el a közösség és mikor a szervező képviselőjeként.

Az államfő úgy látja, hogy ezeknek a kérdéseknek a tisztázása nélkül nem lehetséges a közösség és a szervező jogállásának pontos és egyértelmű meghatározása. Kiemelte továbbá azt is: a jogszabály nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a szervező a törvényben meghatározottakon kívül más, a közösség által nem befolyásolható gazdasági tevékenységet is folytasson. Bizonytalanságot okozhat emellett, hogy a közösség és a szervező nem tagjai egyetlen betétbiztosítási vagy befektetővédelmi szervezetnek sem - tette hozzá.

Áder János szerint a törvény nem tartalmazza a közösség tagjait érintő egyes garanciális szabályokat sem. Ide tartoznak többek között a megelőlegezett tagi befizetésre történő kiválasztással, a kiválasztás lebonyolításával kapcsolatos szabályok, a tag befizetései értékállandóságának biztosítására vonatkozó előírások, a hiányzó tagi befizetések megelőlegezésére irányuló szerződés megkötésével, a hiányzó tagi befizetés megelőlegezésével és visszafizetésével kapcsolatos rendelkezések, valamint az állami támogatás igénylésének, folyósításának, elszámolásának és a felhasználás ellenőrzésének, a nemteljesítés és a jogosulatlanul igénybe vett állami támogatás visszakövetelésének rendjét érintő szabályok - sorolta, emlékeztetve, hogy ezek meghatározását kormányrendeleti körbe utalja a jogszabályt.

Az államfő végül arra hívta fel a figyelmet, hogy a törvény nem tesz eleget a végrehajtási jogszabály tekintetében előírt egyidejű hatálybaléptetés követelményének, mivel a hatálybalépés időpontjában az említett garanciális szabályokat még nem alkották meg. Jelezte, hogy a jogalkotási törvény és végrehajtási rendeletei pontosan meghatározzák a jogszabályok előkészítésének rendjét, szabályait, így közöttük a jogszabályok szakmai tatalmának és jogrendszerbe illeszkedésének biztosítása, az előzetes hatásvizsgálat elvégzése és a jogszabálytervezetek véleményezésének kötelezettségét, amelyet ebben az esetben az előterjesztő elmulasztott.

Egy ilyen fontos és átfogó szabályozás megalkotására az elnök álláspontja szerint nem a legalkalmasabb módszer a kivételes eljárásban történő tárgyalás. A parlament múlt csütörtöki döntése szerint a nokhoz csatlakozó tagok kötelezettséget vállalnak egy meghatározott összeg befizetésére, előre meghatározott ütemben. Az új lakás vásárlásához a megtakarításon felül még hiányzó összeget a közösség kamatmentesen megelőlegezi azoknak a tagoknak, akiket sorsolással választanak ki a több mint 10 éves futamidő alatt. A konstrukcióhoz állami támogatás is jár, amelynek mértéke a befizetési kötelezettség 30 százaléka, de legfeljebb havi 25 ezer forint. A megtakarításokat csak új ingatlan vásárlására lehet fordítani. A közösséget egy szervező cég működteti és az kezeli annak vagyonát is.

MSZP: Áder János nem tehetett mást

Az otthonteremtési közösségek létrehozásáról szóló törvényt a múlt héten 24 óra alatt verte át az országgyűlésben a Fidesz. Olyan is lett. Áder János nem tehetett mást, mint hogy visszadobta a selejtes törvényt - írja a közleményében Szakács László. Áder János a kivételes eljárásban áterőltetett NOK-törvény elutasításával kivételesen hozta az elvárhatót: most annyi történt, hogy egy nyilvánvalóan selejtes törvény fennakadt a köztársasági elnök szűrőjén. Az, hogy mindenkinek legyen fedél a feje fölött, abszolút támogatható cél. Rogán Antal javaslatának azonban már a célja sem ez volt, hanem két cég, és a jól keresők ismételt helyzetbe hozása.

A törvény ugyanakkor még az átláthatóság és állampolgári biztonság minimumfeltételeinek sem felelt meg. A Matolcsy György által vezetett jegybanki felügyelet nem garanciát, hanem potenciális veszélyforrást jelent, miután az MNB szoros felügyelete mellett loptak el a Fidesz-közeli brókerek 220 milliárd forintot.  Jó lenne, ha most már leszokna a Fidesz arról, hogy a jogalkotási törvény totális megkerülésével fogad el személyre szabott jogszabályokat. 

Már a jövő héten a Ház elé kerülhet a nok-törvény

A lehető leghamarabb, akár már a jövő héten az Országgyűlés és annak törvényalkotási bizottsága elé kerülhet a nemzeti otthonteremtési közösségekről (nok) szóló törvény, amelyet Áder János államfő csütörtökön megfontolásra visszaküldte a Háznak - így reagált a hírre Gulyás Gergely, a bizottság fideszes elnöke, a parlament törvényalkotásért felelős alelnöke. "Tiszteletben tartjuk a köztársasági elnök álláspontját és megfontoljuk észrevételeit" - fogalmazott a politikus, hozzátéve: cél, hogy a lehető leghamarabb megvitassák az átiratot. 

Szerző
Frissítve: 2016.03.24. 13:30

Az érinthetetlen - Nem indul vagyonnyilatkozati eljárás Orbánnal szemben

Publikálás dátuma
2016.03.24. 11:02
Fotók: Orbán Viktor/Facebook
Nem indítanak vagyonnyilatkozati eljárást Orbánnal szemben. Annak ellenére sem, hogy közel 100-an küldtétek be a felhívásra a kezdeményezést (amit ezúton is köszönök) - informál a  fejleményekről Juhász Péter. Az elutasítás indoka szerint az erre irányuló kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan.  Nyilvánvalóan.

Vejkey úrtól, a mentelmi bizottság elnökétől kaptam erről levelet, amiben azt írja, hogy azért nem indítja meg, mert az erre irányuló kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan. Azért alaptalan, mert a birtok Orbán apjának van a tulajdonában - írja a közösségi portálon az Együtt alelnöke.

Minden egy titokzatos ebbel kezdődött
Vagy folytatódott. Orbán Viktor február 24-én rakta fel a Facebookra azt a képet, amelyen ő maga látható, amint magához öleli Nárciszt, a család kuvaszát - néhány nappal azután, hogy az állatvédelmi törvény szigorításáért tüntetett szokatlanul nagyszámú, több ezer állatvédő a Parlament előtt. A kép alá a kormányfő azt írta: „Nárcisz és én is egyetértünk az állatvédők céljaival”. (...)  tehát létezik a négylábú, és biztosan nem a felcsúti házban él, mert ott már korábban is feltűnt volna, akkor hol tanyázik? A 444.hu két munkatársa felkerekedett, hogy tisztázza a tisztázandókat és meglelte az ebet. Csakhogy nem Orbán budapesti vagy felcsúti lakhelyén, hanem az utóbbihoz képest egy faluval arrébb, Alcsútdoboz mellett, egy majorságban. Hatvanpusztán, egy 13 hektáros, az országúttól úgy 200 méterre fekvő birtokon, az egykori főhercegi majorban, ahol öt, gyönyörűen felújított, inkább kastély-, mint majorságjellegű épület áll - írta a Népszava március 7-én.

 

De vissza Juhász Péterhez: 

Pedig éppen ezért kellene vizsgálni. (mert a birtok Orbán apjának van a tulajdonában) Hisz az egy dolog, hogy papíron mi van, az mindent elbír, de a kérdés nem ez, hanem, hogy ki használja a területet. Itt él Orbán kutyája, ami azért felvet némi gyanút, hogy akkor a gazdája is. De az külön érdekesség, hogy arról is beszámoltak források, hogy kormányülést is tartottak itt. Az meg végképp felvet kérdéseket, hogy ha ez Orbán apjának a tulajdona, amit Mészáros Lőrinc a gépei tárolásához bérel, akkor hogyan lehetséges, hogy kormányülést tartottak itt? Na ezt nem vizsgálja Vejkey az egy személyes elnöki döntése értelmében. 

A birtok
A birtok és az a körüli kérdőjelek a fájdalmasan, piszokmód igazságtalanul korán elhunyt oknyomozó, Ferenczi Krisztina Narancsbőr című kötetében is megjelennek. Az Átlászó is már 2012. május 10-én közölt cikkében írt arról: a 13 hektáros műemléki területet azok az állami földek veszik körül, amiket Mészáros cége, a Búzakalász 66 Kft. a közelmúltban nyert el 20 éves bérletre, mellette Lévai Anikó szántói fekszenek. Az Alcsútdoboz-Hatvanpusztán fekvő 13 hektáros majorságot magas aranykorona értékű földek veszik körül és a terület legszebb, platánfasorán lehet eljutni a dombon fekvő ingatlan együtteshez, amelyet Mészáros állításával ellentétben felújítottak.

 

 És:

Azt is tudjuk, hogy a környező földeket, több ezer hektárt, mind Orbán emberei vásárolták fel - írja most Facebook-posztjában Juhász Péter.  Kedden (március 29.) ismét árverezés lesz, amikor éppen e mellett a birtok melletti 500 hektáros darabot fog valaki megvenni az államtól, tehát tőled.

Illusztráció/Thinkstock

Illusztráció/Thinkstock

 

De mi is odamegyünk. Már reggel 7-kor ott leszünk a székesfehérvári kormányhivatal előtt, hogy felhívjuk a földrablásra a figyelmet. Gyere el te is, és szólj mindenkinek! Tűrhetetlen, hogy ilyen nyilvánvaló módon rabolják el földjeinket! Nem is tűrjük! Találkozunk kedden reggel 7-kor Székesfehérváron. 

Mint mi is megírtuk, az Együtt március 29-én, reggel 7 órától Székesfehérvárott tüntet Orbán Viktor miniszterelnök álruhás vagyonszerzései, a hatvanpusztai dácsa ügye és a fideszes földrablások miatt.

Korábban írtuk: az Együtt alelnöke azért kezdeményezett eljárást a miniszterelnök ellen, mert a kormányfőnek szerinte sokkal nagyobb a vagyona, mint amit bevall. Mint arról lapunk is beszámolt, az ellenzéki politikus arra alapozta a gyanút, hogy kiderült: a miniszterelnök apja szerezte meg azt az ingatlant, ahol 13 hektáron öt kastély jellegű épület is áll. Juhász indoklásként az Országgyűlés mentelmi bizottságának címzett levelében azt írta, a napokban újra sajtóhír lett az alcsútdobozi Hatvanpusztán álló egykori uradalmi birtok ügye, amit Orbán Viktor édesapjának cégétől Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester bérel. Mint Juhász írta, joggal merül fel, hogy a terület valójában a miniszterelnöké, nem pedig az édesapjáé vagy Mészáros Lőrincé. Juhász szerint Orbán vagyonnyilatkozatában nem szerepel az Alcsútdoboz-Hatvanpuszán fekvő ingatlan a tulajdonaként.

A Fidesz viszont eközben - a TV2 lejárató riportja nyomában - Juhász vagyoni helyzetét firtatja.

Megírtuk: a Fidesz budapesti elnöksége hétfőn vagyonnyilatkozattételi eljárást kezdeményezett az V. kerületi önkormányzatnál Juhász Péter önkormányzati képviselő ellen. "Juhász Péter az elmúlt időszakban nem tisztázta magát, sőt egyre több kérdés merült fel vagyoni helyzetével kapcsolatban” - indokolt akkor Hollik István, a Fidesz–KDNP országgyűlési képviselője. Reagálásában Juhász jelezte: szívesen áll az eljárás elé, és részletesen beszámolt arról, milyen jövedelmei vannak.

Szerző