Obama;Argentína;

Visszatért Washingtonba az amerikai elnök FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES

- Új iratok a "piszkos háborúról"

Barack Obama tegnap az argentin „piszkos háború” áldozatai előtt hajtott fejet Buenos Airesben. Az amerikai elnök látogatása éppen egybeesik az 1976-os katonai hatalomátvétel negyvenedik évfordulójával. Obama ígéretet tett arra, hogy az Egyesült Államok további dokumentumokat hoz nyilvánosságra az argentin katonai diktatúra időszakával kapcsolatosan.

Argentínai látogatásának második napján Barack Obama ellátogatott az Emlékezés parkjába, amely az 1976-1983 közötti katonai rezsim áldozatainak emlékét őrzi. Az amerikai elnök előző nap, Mauricio Macri argentin elnökkel tartott közös sajtóértekezletén hangsúlyozta, az Egyesült Államok elismeri Argentína erőfeszítéseit, hogy jóvátegyék a diktatúra idején elkövetett bűnöket. Obama a látogatásával méltatja azok bátorságát és hősiességét, akik felkeltek a katonai rezsim emberi jogsértései ellen.

Obama e szimbolikus gesztus mellett, mint mondta, új erőfeszítéseket tesz azért, hogy további dokumentumokat tegyenek közzé az akkori amerikai kormányzat és a Buenos Aires-i katonai rezsim kapcsolatairól. Közölte, hogy bár korábban már többezer dokumentum titkosságát feloldották, most először hírszerzési és katonai iratokat is hozzáférhetővé tesznek. Az Obama-kormányzat egyeztet az argentin illetékesekkel az archívumok kinyitásáról.

Az amerikai elnök, ahogy előzetesen is jelezték, látogatása során nem kért formálisan bocsánatot a diktatúrának nyújtott támogatásért, de sajtóértekezletén is megerősítette: szeretné begyógyítani a sebeket és új alapokra helyezni a kapcsolatokat, nem csupán Argentínával, de a többi latin-amerikai országgal is.

A The New Yorker magazin emlékeztetett arra, hogy az előző demokrata elnök, Bill Clinton tett közzé először kormányzati, igazságügyi minisztériumi, külügyi dokumentumokat a latin-amerikai katonai rendszerek és Washington kapcsolatairól, akkor elsősorban Chile, Salvador és Guatemala katonai rezsimjével kapcsolatos anyagok titkosítását oldották fel, s csak 47 külügyminisztériumi iratot hoztak nyilvánosságra az argentin diktatúrával kapcsolatosan. Az argentin emberi jogi szervezetek, köztük a máig eltűnt, elrabolt unokáik után kutató Május-téri nagymamák szövetsége azóta sürgeti további dokumentumok felszabadítását. Mintegy 30 ezer ember veszítette életét a katonai diktatúra kegyetlenkedéseiben, közül 13 ezerre teszik az eltűntek számát. A Május-téri nagymamák több mint ötszáz eltűnt gyerek közül eddig nyolcvannál kevesebbnek bukkantak a nyomára.

Obama támogatást ígért az új argentin elnöknek a terrorizmus elleni harcban, méltatta Argentína hagyományos hozzájárulását a nemzetközi békefenntartó missziókhoz, támogatást ígért az argentin kormányzatnak a szegénység enyhítésében, reményét fejezte ki, hogy másfél évtized elzárkózása után ismét fellendülnek a kereskedelmi kapcsolatok. Üdvözölte, hogy a jobboldali elnök is elkötelezett a párizsi környezetvédelmi megállapodás mellett.

Macri elnök és felesége szerdán este (közép-európai idő szerint csütörtökre virradóra) díszvacsorát adott az Obama-házaspár tiszteletére. A rendezvényen az amerikai elnöki párt profi tangótáncosok tanítgatták. A kubai és az argentin körút után tegnap az amerikai elnök visszaindult Washingtonba.

Clinton és Sanders fej fej mellett
Egy friss Bloomberg-felmérés szerint az amerikai demokrata elnökaspiránsok országosan fej fej mellett állnak. A megkérdezettek 49 százaléka nyilatkozott úgy, hogy azt szeretné, Bernie Sanders szenátor legyen a demokrata elnökjelölt, 48 százalék pedig a volt külügyminisztert, Hillary Clintont tette az első helyre, 3 százalék bizonytalannak mondta magát. Az először szavazók, a 35 év alattiak és a független választók körében Sanders a legnépszerűbb, elsősorban amiatt, mert szerintük inkább harcolna az amerikai jövedelmi szakadék felszámolásáért, a középosztály megerősítéséért, s a Wall Street túlhatalma ellen. A megkérdezettek 64 százaléka szerint Sanders a legőszintébb, legszavahihetőbb jelölt. Csak a nyilatkozók 25 százaléka vélte ezt Hillary Clintonról. A felmérésből az derült ki, hogy Sanders biztosabban nyerne novemberben, Donald Trumppal szemben 58-34 arányban győzedelmeskedne, míg Clinton 54-36 arányban. Mindketten megvernék Ted Cruzt is, Sanders 52-40, Clinton 51-42 arányban. Sanders még John Kasich ellen is nyerne, de az ohiói kormányzó e felmérés szerint legyőzné Clintont 47-43 arányban. Az előválasztások ugyanakkor államonként dőlnek el, s a delegátusokért folyó versenyben Clinton nagy előnnyel vezet Sanders szenátorral szemben.

 Bizonyítékot nyert, hogy a keddi brüsszeli terrortámadás elkövetői között lévő testvérpár kapcsolatban volt a párizsi öngyilkos merénylőkkel - jelentette ki újságíróknak a belga szövetségi főügyész csütörtökön.