Előfizetés

London bírálja az Assange-jelentést

A brit külügyminisztérium arra hívta fel az ENSZ illetékes testületét, hogy vizsgálja felül a Julius Assange ügyében hozott, s londoni megítélés szerint „mélységesen elhibázott” jelentését. 

A világszervezet által létrehozott panel korábban arra a következtetésre jutott, hogy az emlékezetes Wikileaks-botrány főszereplőjét a brit hatóságok törvénytelenül tartják vissza az ország elhagyásától. A 45 éves, ausztrál férfi, aki a kényes, sőt nemegyszer bizalmas vagy titkos amerikai diplomáciai iratok nyilvánosságra hozatala mögött állt, 2012 óta Ecuador londoni nagykövetségén tartózkodik. Azért nem meri elhagyni a külképviseletet, mert Nagy-Britannia a nemzetközi elfogatóparancs értelmében kitoloncolná Svédországba, ahol kétrendbeli szexuális erőszak vádjával akarnak eljárást folytatni ellene, s attól tart, Stockholm kiadná az Egyesült Államoknak, ahol súlyosabb, titoksértési, kémkedési vádakkal kellene szembenéznie.

Hugo Swire brit külügyi államtitkár tegnap nyíltan bírálta az ENSZ-panel megállapításait, mondván, azok pontatlanok és átdolgozásra szorulnak. „Julian Assange-t soha nem vették őrizetbe önkényesen az Egyesült Királyságban, s valójában saját döntése alapján kerüli el a törvényes letartóztatást azzal, hogy az ecuadori követségen maradást választja” – jelentette ki Swine. Nem használt sokkal udvariasabb szavakat az ENSZ-szervezet jelentésével kapcsolatban a Downing Street 10. sem. David Cameron kormányfő szóvivője a dokumentumot egyenesen nevetségesnek titulálta. A brit hatóságok álláspontja szerint az ENSZ-panel nem bírói szerv, így konklúziói nem kötelező érvényűek. Azt, hogy az Assange-ügy mikor és hogyan oldódhat meg, egyetlen szakértő sem meri megjósolni.

Amerikai szankciók iráni cégek ellen

Miközben az ENSZ Biztonsági Tanácsa nem fogadott el újabb szankciókat Irán ellen a közelmúltban végrehajtott ballisztikus rakétakísérletek miatt, az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma tegnap két céget és két brit üzletembert is tiltólistára helyezett – jelentette a Reuters hírügynökség. A tavaly júliusban a BT öt állandó tagja és Németország, illetve Irán között létrejött, átfogó nukleáris megállapodás nyomán ugyan fokozatosan számos szankciót feloldottak, a ballisztikus rakétakísérletekre kimondott tilalom azonban ettől függetlenül érvényben maradt.

Az amerikai pénzügyminisztérium a Shahid Nuri Industries és a Shahim Movahed Industries cégek ellen léptetett életbe különböző szankciókat, elvágva a Shahid Hemmat ipari csoporthoz tartozó két céget a nemzetközi finanszírozásról. Washington részéről nem ez az első hasonló lépés, tavaly például 11 vállalat ellen hoztak büntető intézkedéseket a ballisztikus rakétakísérletek miatt.

A tegnapi bejelentés szerint hét iráni ellen ugyanakkor tucatnyi amerikai bank és egy New York-i gát ellen elkövetett kíbertámadás miatt hoztak szankciókat. Két brit üzletember, Jeffrey John James Ashfield és John Edward Meadows pedig azért került tiltólistára, mivel támogatták az iráni Mahan Air légitársaságot. Ez a vállalat csapatokat és fegyvereket szállított a szíriai kormányerők számára. A Mahan Air cég támogatása miatt két Emirátusok-beli cég is feketelistára került Washingtonban.

„A jövőben is minden rendelkezésünkre álló eszközzel szembeszállunk az iráni kormányzat ballisztikus rakétaprogramjával, s szankciókat hozunk a terrorizmust támogató vállalkozások ellen is” – közölte Adam Szubin, a pénzügyminisztérium terrorizmus elleni harc ügyeiben illetékes, megbízott államtitkára.

Hirosimába várnák Obamát

A hirosimai atomtámadás egyik túlélője újabb történelmi első látogatásra beszélné rá az amerikai elnököt. Barack Obama, aki a kubai forradalom győzelme óta fennálló, feszült kétoldalú kapcsolatok korszakát megtörve, sok évtizedes fagyos viszony után e héten látogatott el a karibi szigetországba, májusban Japánba hivatalos a G7-ek csúcsértekezletére.

 A 78 esztendős Keiko Ogura, aki alig hét éves volt, amikor az amerikaiak ledobták szülővárosára a Little Boy (Kisfiú) néven emlegetett bombát, úgy véli, ha Obama és a többi állam- és kormányfő ellátogatnának Hirosimába, ott, a helyszínen megértenék, hogy miért kellene nemet mondani a nukleáris fegyverekre.

A 44. amerikai elnök már háromszor járt Japánban, de még egyszer sem jutott el az atomtámadások által sújtott városokba. Obama ugyanakkor megígérte, hogy még második hivatali idejében fejet hajt a hirosimai áldozatok előtt. A Fehér Ház szerint tanulmányozzák a vizit lehetőségét, de a végső döntést erről Obama maga fogja meghozni.

Az atomtámadások túlélőit hibakusának nevezik japánul, s már csak kevesen maradtak közülük. Keiko Ogura annak köszönhette megmenekülését, hogy 1945. augusztus 6-án apja azt mondta neki, rossz érzései vannak, inkább maradjon otthon és aznap ne menjen iskolába. Az atomcsapás időpontjában így a robbanás epicentrumától kissé távolabb tartózkodott, míg az attól mért két kilométeres körön belül, ahol iskolája is volt, szinte minden és mindenki elégett és megsemmisült.