London bírálja az Assange-jelentést

A brit külügyminisztérium arra hívta fel az ENSZ illetékes testületét, hogy vizsgálja felül a Julius Assange ügyében hozott, s londoni megítélés szerint „mélységesen elhibázott” jelentését. 

A világszervezet által létrehozott panel korábban arra a következtetésre jutott, hogy az emlékezetes Wikileaks-botrány főszereplőjét a brit hatóságok törvénytelenül tartják vissza az ország elhagyásától. A 45 éves, ausztrál férfi, aki a kényes, sőt nemegyszer bizalmas vagy titkos amerikai diplomáciai iratok nyilvánosságra hozatala mögött állt, 2012 óta Ecuador londoni nagykövetségén tartózkodik. Azért nem meri elhagyni a külképviseletet, mert Nagy-Britannia a nemzetközi elfogatóparancs értelmében kitoloncolná Svédországba, ahol kétrendbeli szexuális erőszak vádjával akarnak eljárást folytatni ellene, s attól tart, Stockholm kiadná az Egyesült Államoknak, ahol súlyosabb, titoksértési, kémkedési vádakkal kellene szembenéznie.

Hugo Swire brit külügyi államtitkár tegnap nyíltan bírálta az ENSZ-panel megállapításait, mondván, azok pontatlanok és átdolgozásra szorulnak. „Julian Assange-t soha nem vették őrizetbe önkényesen az Egyesült Királyságban, s valójában saját döntése alapján kerüli el a törvényes letartóztatást azzal, hogy az ecuadori követségen maradást választja” – jelentette ki Swine. Nem használt sokkal udvariasabb szavakat az ENSZ-szervezet jelentésével kapcsolatban a Downing Street 10. sem. David Cameron kormányfő szóvivője a dokumentumot egyenesen nevetségesnek titulálta. A brit hatóságok álláspontja szerint az ENSZ-panel nem bírói szerv, így konklúziói nem kötelező érvényűek. Azt, hogy az Assange-ügy mikor és hogyan oldódhat meg, egyetlen szakértő sem meri megjósolni.

Szerző
Témák
London bírálat

Amerikai szankciók iráni cégek ellen

Miközben az ENSZ Biztonsági Tanácsa nem fogadott el újabb szankciókat Irán ellen a közelmúltban végrehajtott ballisztikus rakétakísérletek miatt, az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma tegnap két céget és két brit üzletembert is tiltólistára helyezett – jelentette a Reuters hírügynökség. A tavaly júliusban a BT öt állandó tagja és Németország, illetve Irán között létrejött, átfogó nukleáris megállapodás nyomán ugyan fokozatosan számos szankciót feloldottak, a ballisztikus rakétakísérletekre kimondott tilalom azonban ettől függetlenül érvényben maradt.

Az amerikai pénzügyminisztérium a Shahid Nuri Industries és a Shahim Movahed Industries cégek ellen léptetett életbe különböző szankciókat, elvágva a Shahid Hemmat ipari csoporthoz tartozó két céget a nemzetközi finanszírozásról. Washington részéről nem ez az első hasonló lépés, tavaly például 11 vállalat ellen hoztak büntető intézkedéseket a ballisztikus rakétakísérletek miatt.

A tegnapi bejelentés szerint hét iráni ellen ugyanakkor tucatnyi amerikai bank és egy New York-i gát ellen elkövetett kíbertámadás miatt hoztak szankciókat. Két brit üzletember, Jeffrey John James Ashfield és John Edward Meadows pedig azért került tiltólistára, mivel támogatták az iráni Mahan Air légitársaságot. Ez a vállalat csapatokat és fegyvereket szállított a szíriai kormányerők számára. A Mahan Air cég támogatása miatt két Emirátusok-beli cég is feketelistára került Washingtonban.

„A jövőben is minden rendelkezésünkre álló eszközzel szembeszállunk az iráni kormányzat ballisztikus rakétaprogramjával, s szankciókat hozunk a terrorizmust támogató vállalkozások ellen is” – közölte Adam Szubin, a pénzügyminisztérium terrorizmus elleni harc ügyeiben illetékes, megbízott államtitkára.

Szerző
Témák
Irán USA szankciók

Hirosimába várnák Obamát

A hirosimai atomtámadás egyik túlélője újabb történelmi első látogatásra beszélné rá az amerikai elnököt. Barack Obama, aki a kubai forradalom győzelme óta fennálló, feszült kétoldalú kapcsolatok korszakát megtörve, sok évtizedes fagyos viszony után e héten látogatott el a karibi szigetországba, májusban Japánba hivatalos a G7-ek csúcsértekezletére.

 A 78 esztendős Keiko Ogura, aki alig hét éves volt, amikor az amerikaiak ledobták szülővárosára a Little Boy (Kisfiú) néven emlegetett bombát, úgy véli, ha Obama és a többi állam- és kormányfő ellátogatnának Hirosimába, ott, a helyszínen megértenék, hogy miért kellene nemet mondani a nukleáris fegyverekre.

A 44. amerikai elnök már háromszor járt Japánban, de még egyszer sem jutott el az atomtámadások által sújtott városokba. Obama ugyanakkor megígérte, hogy még második hivatali idejében fejet hajt a hirosimai áldozatok előtt. A Fehér Ház szerint tanulmányozzák a vizit lehetőségét, de a végső döntést erről Obama maga fogja meghozni.

Az atomtámadások túlélőit hibakusának nevezik japánul, s már csak kevesen maradtak közülük. Keiko Ogura annak köszönhette megmenekülését, hogy 1945. augusztus 6-án apja azt mondta neki, rossz érzései vannak, inkább maradjon otthon és aznap ne menjen iskolába. Az atomcsapás időpontjában így a robbanás epicentrumától kissé távolabb tartózkodott, míg az attól mért két kilométeres körön belül, ahol iskolája is volt, szinte minden és mindenki elégett és megsemmisült.

Szerző
Témák
Obama Hirosima