Húsevő baktérium fertőz a magyar kórházban

Gennyes, tályogos sebek maradnak a pécsi kórházi kezelések után a rossz kórházi higiénia miatt – állítja a szekszárdi kórház, ahol karantén és vizsgálatok várják a Pécsről visszaszállított betegeket. A Baranya Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztálya és a pécsi klinika higiénikusa egyelőre hallgat az ügyben.

Végbélkenetvétel – ez a vizsgálat várja a Pécsről Szekszárdra szállított betegeket, ugyanis szinte kivétel nélkül mindegyiknek húsevő- vagyis MRSA-baktérium-fertőzése van. A tolnai megyeszékhely kórházában állítják, hogy a pécsi ápolószemélyzet nem tartja be az alap higiéniai szabályokat, vagyis nem mosnak kezet két beteggel való foglalkozás között, így a baktérium szabadon garázdálkodhat.

Január eleje óta tapasztaltuk, hogy jelentősen megszaporodott a különböző, antibiotikumokra rezisztens gennykeltőbaktérium-fertőzések száma azoknál a betegeknél, akiket Pécsre küldünk különböző beavatkozásokra. Az elmúlt negyedévben úgy kétszáz beteg érkezett vissza a baranyai megyeszékhelyről, náluk szűrővizsgálatokat végeztünk, és a szokásosnál több esetben találtuk a fertőző, fokozottan antibiotikum-ellenálló baktériumok valamelyikét – mondta a lapnak a Tolna megyei Balassa János Kórház higiénikus főorvosa.

Semmelweis országa?

Az 1818-ban született magyar orvos, az „anyák megmentője" jó megfigyelőképessége és tapasztalatai, valamint a statisztikai adatok helyes értelmezése alapján vezette be elsőként a kórházi szülészetben az alapos, fertőtlenítő kézmosást, jelentősen csökkentve a gyermekágyi láz okozta halálozási arányt. Megfigyelte, hogy a klórvizes kézmosás megszünteti a boncolás utáni hullaszagot, eme tapasztalatai alapján osztályán előírta, jóllehet a kórokozó baktériumokat még nem ismerte. Szerencsére a klóros víz a kézre tapadt baktériumokat is elpusztította. Ragaszkodott a kórtermek rendszeres takarításához, szellőztetéséhez, napoztatásához és a gyakori ágyhuzatcseréhez. A takarékosságból szennyes ágynemű felhúzását elbocsátással büntette. Eljárását mások nem alkalmazták, nem látván be az ok-okozati összefüggést. Hasznossága a kórokozók felfedezésével nyert bizonyítást. (Wikipédia)

Dr. Almási István szerint korábban többször jelezték a problémát a pécsi klinikáknak, ám a járványügyi tendenciákban nem történt változás. A főorvos szerint a gennykeltő baktériumok terjedését meg lehetne állítani, ha a pécsi kórház változtatna higiéniai hozzáállásán, vagyis szigorúan megkövetelnék a rendszeres kézmosást, a fertőtlenítést és a védőfelszerelés használatát.

Lapunk megpróbált érdeklődni a baktériumról a Baranya Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztályánál, de nem kaptunk tájékoztatást. Dr. Rauth Erikát, a pécsi klinika higiénikusát pedig hiába jelölte ki a Pécsi Tudományegyetem Főigazgatói Hivatala nyilatkozattételre, nem akart a Borsnak beszélni.

A baktérium

A staphylococcus okozta bőrfertőzés, így az MRSA is általában kis méretű bőrjelenséggel kezdődik, vöröses, pattanásra, égésre vagy pókcsípésre emlékeztető képződménnyel. Ez gyorsan terjedhet a bőr mélyebb rétegeibe, fájdalmas, gennyes tályogok alakulnak ki, amelyek sebészeti megnyitást igényelnek. A húsevő baktérium az esetek messze túlnyomó többségében valamilyen streptococcus-törzs, ami tulajdonképpen kötőszövetet eszik, lágyrészt és zsírszövetet roncsol, rohaszt. Azért számít nagyon veszélyesnek, mert ezeket a szöveteket nagyon gyorsan, órák alatt pusztítja el.

Zsúfoltság és baktériumok jellemzik a kórházakat?

Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések átlagosan minden huszadik kórházi beteget érintenek - adta hírül az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ. A nosocomiális (kórházi tartózkodás alatt történt) járványok kialakulásában szerintük a nem megfelelő antibiotikum-használat mellett a rossz kézhigiénának és takarításnak, a lepusztult kórházi infrastruktúrának, valamint a humánerőforrás hiányosságainak is jelentős szerepe van. Az intézmények túlterheltsége és zsúfoltsága miatt sok helyen nem tudják elkülöníteni a fertőző betegeket. A központ adatai szerint hazánkban az egyágyas kórtermek átlagos eloszlása (az összes kórházi ágyhoz viszonyítva) 1,7 százalék. Ezzel hazánk a legutolsó helyen kullog az Európai Unió országai közül, míg az arány Franciaországban a legjobb (51,6 százalék). Az európai átlag pedig 11,1 százalék.Hazánk egészségügyi rendszere az alkoholos kézfertőtlenítő szerek felhasználásban sem áll jól. Itthon mindössze 6 litert használnak el 1000 betegnapon, míg a szomszédos Ausztriában ez 20-30 litert, Norvégiában vagy Svédországban a 40 litert is meghaladja. Mint kiderült az intézmények sok esetben anyagi okokra hivatkozva nem biztosítják a szükséges mennyiségű kézmosószert, holott ezek rendszeres használata csökken a kórházi fertőzések kialakulásának esélyét.