Századvég: a többség - lepődjünk meg - támogatná a terrortörvényt

Több biztonságpolitikai szigorításnak is nagy a támogatottsága a magyar lakosság körében - közölte a Századvég Alapítvány a keddi brüsszeli terrortámadások után készített közvélemény-kutatásának eredményeire hivatkozva pénteken.

A vizsgálat tanúsága szerint a választópolgárok 94 százaléka támogatná, hogy fokozottabban ellenőrizze a rendőrség a Magyarországra érkező külföldieket, 91 százalék pedig egyetértene azzal, ha veszélyhelyzetben nőne a rendőrség hatásköre. A lakosság 75 százaléka helyeselné, ha a hatóságok több adathoz férhetnének hozzá a terrorkockázat csökkentésének érdekében, 72 százalék több költségvetési forrást adna a terrorelhárításnak, emellett 61 százalék támogatja terrorveszély esetén a rendőrség mellett a hadsereg bevetését. Az eredmények alapján a lakosság 59 százaléka a terrorfenyegetettség miatt azzal az alaptörvény-módosítással is egyetértene, amely alapján a kormány terrortámadás esetén hatvannapos terrorveszély helyzetet hirdethetne - közölték.

A keddi brüsszeli terrortámadásról a lakosság 99 százalék hallott. A válaszadók 75 százalék szerint az Európai Uniót és vezetőit is felelősség terheli, amiért újabb terrortámadás érte Európát - áll a közleményben. A brüsszeli események tükrében a válaszadók 51 százaléka úgy érezte, hogy nőtt Magyarország terrorfenyegetettsége, 45 százaléka szerint nem változott.  A szerdán és csütörtökön, 800 válaszadó részvételével felvett kutatás szerint a lakosság 89 százalék úgy tartja, hogy az illegális bevándorlók megjelenése potenciálisan növeli a terrorizmus veszélyét. A válaszadók 10 százaléka nem értett egyet ezzel.

A felmérést készítő Századvégről tudni érdemes, hogy a céget a 2010-es választások előtt hoztak létre, ahol olyan személyek fordulnak meg, mint Giró-Szász András volt kormányszóvivő, Lantos Csaba, a Heti Válasz volt tulajdonosa, Szalay-Bobrovniczky Kristóf, a Heti Válasz volt lapigazgatója, vagy éppen Habony Árpád, a Fidesz kommunikációs guruja. És amely cégről Mellár Tamás korábbi kutatási igazgató azt mondta, hogy „az egész műhely csak egy pénzmosoda.”

Szerző

Gyász! Elhunyt Pozsgay Imre

Publikálás dátuma
2016.03.25. 17:41
MTI Fotó: Kovács Attila
Nyolcvanhárom éves korában pénteken elhunyt Pozsgay Imre volt államminiszter, egyetemi tanár - közölte a család.

Pozsgay Imre 1933. november 26-án született Kónyban. Diplomáját 1957-ben szerezte a budapesti Lenin Intézet történelem-maxizmus-leninizmus tanári szakán. 1969-ben megkapta a filozófiai-szociológiai tudományok kandidátusa címet. Egy évig az MSZMP KB agitációs és propaganda osztályán sajtóalosztály-vezető, majd 1971-75 között a Társadalmi Szemle főszerkesztő-helyettese volt. 1976-80-ig kulturális, 1980-82-ig művelődési miniszterként dolgozott. 

1982 júniusától 1988 júliusáig volt a Hazafias Népfront főtitkára. 1988. júniusban államminiszterként ismét a kormány tagja lett, ahol 1990. májusig dolgozott. 1991 óta a Kossuth Lajos Tudományegyetem egyetemi tanára volt. Országgyűlési képviselő 1983-ban lett. 1950-56-ig az MDP, 1956-89 között az MSZMP, 1989 októberétől 1990 novemberéig az MSZP tagja. 1987. szeptemberben részt vett a lakiteleki találkozón. 

MTI Fotó: Kovács Attila

MTI Fotó: Kovács Attila

1989. januárjában, a pártvezetők közül elsőként, az 1956-os forradalmat népfelkelésnek nevezte. 1989 augusztusában ott volt a Sopron melletti páneurópai pikniken, amelynek keretében több száz keletnémet jutott ki Nyugatra. A páneurópai pikniknek Habsburg Ottó mellett Pozsgay Imre volt a fővédnöke.

2006-ban megkapta a Magyar Szabadság Napja Díjat, 2010-ben az emberi jogokért való erőszakmentes kiállást elismerő kitüntetést, a Hildebrandt-érmet, 2015-ben a Petőfi-emléklap a helytállásért kitüntetést vehette át. Ugyancsak 2015-ben Szent István-díjat kapott a Szent István Alapítványtól, az összmagyarság érdekében végzett kiemelkedő jelentőségű tevékenységéért. 

Pozsgay Imre 2014 augusztusában, a páneurópai piknik 25. évfordulója alkalmából azt hangsúlyozta, hogy a páneurópai piknik nélkül nem következett volna be az 1989. szeptemberi határnyitás. Az 1989. augusztus 19-i eseményekre visszaemlékezve az akkori reformkommunista államminiszter felidézte, hogy a vasfüggönyt már 1988 októberében Európát kettéosztó, szégyenletes létesítménynek nevezte.

Pozsgay Imre szerint 1989 történelmi év, a fordulat esztendeje volt. Ezzel kapcsolatban emlékeztetett 1956 újraértékelésére, Nagy Imre újratemetésére. Utalt arra is, hogy a nemzetközi helyzet kedvezett ezeknek a kezdeményezéseknek. Kiemelte Mihail Gorbacsov szerepét, felidézve, hogy az egykori Szovjetunió akkori vezetője beleegyezett abba, hogy véget vet a hidegháborúnak. 1989 legfőbb tanulságának azt nevezte, hogy a diktatúrát meg lehet szüntetni a nép, a társadalom közreműködésével.

Szerző
Témák
Pozsgay Imre
Frissítve: 2016.03.25. 18:57

Simicska lapja eltűnt az Aldiból

Publikálás dátuma
2016.03.25. 17:28
FOTÓ: Népszava
Eltűnt Simicska Lajos lapja az Aldiból. Egy vásárló azt kérdezte az üzlethálózat Facebook-oldalán, miért nem lehet Magyar Nemzetet kapni - írta az mmonline.hu.

A válasz: “az Ön által említett terméket sajnos a megváltozott piaci igények miatt töröltük kínálatunkból". Mint kiderült, a Magyar Nemzetet a kormányközeli Magyar Időkre cserélték a boltokban.

Ahogy a Népszava is beszámolt róla, a Magyar Nemzetet az Országgyűlésben is lemondták - ez még februárban derült ki. Akkor a Magyar Nemzet írta, hogy nem rendelhetik meg a parlamenti alelnökök és bizottsági elnökök az újságot. A Nemzet épp február 5-én tette közzé cikkét, egy évvel azután, hogy Simicska a Népszavának úgy nyilatkozott: "totálissá válhat a médiaháború" a kormánnyal. Másnap február 6-án pedig az úgynevezett G-napon "legecizte" Orbán Viktort. A hírre a Parlament sajtóirodája akkor azt közölte az Origo-val, hogy az Országgyűlés Hivatala a Magyar Nemzet központi előfizetését mondta le január elsejével, informatív és mértékadó napilapok ezután is a hivatali egységek rendelkezésére állnak. A frakciók továbbra is maguk döntenek arról, hogy mely sajtótermékeket kívánják megrendelni.

Szerző