Trump már a konvenciós csatákra készül

Publikálás dátuma
2016.03.26. 06:35
Fotó: Alex Wong/Getty Images
Miközben Donald Trump nyilvánosan lekicsinyli annak lehetőségét, hogy júliusban, a clevelandi republikánus elnökjelölő konvención harc lesz a jelöltségét, a háttérben nagy erőfeszítéseket tesz, hogy minél több delegátust elkötelezzen maga mellett. Az NBC News értesülései szerint a Trump-kampány azt tervezi, hogy az előválasztások lezárulta és a konvenció közötti majd másfél hónapban a megszerzetteken kívül más delegátusokat is maga mellé készül állítani.

Ben Carson, a már visszalépett elnökaspiráns korábbi kampányfőnöke, Barry Bennett, aki az elnökjelölő konvención folytatandó stratégiát tervezi, az NBC-nek elárulta, naponta rengeteg küldöttel folytatnak tárgyalásokat, azokat a küldötteket célozzák meg, akik egy másik, a versenyből már kiesett elnökaspiráns mellett kötelezték el magukat eredetileg. Bennett két szakaszból álló stratégiát tervez. Az első körben szerinte esély van 50-75 delegátust Trump mellé állítani, s így Trump végezhet az élen az első szavazási fordulóban. Erre akkor kerül a sor, ha a konvencióig a milliárdos nem tudja elérni a bűvös határt: legalább 1237 delegátus támogatása kell a republikánus elnökjelöltség elnyeréséhez. Összesen 323 ilyen küldött van, Marco Rubio és Ben Carson támogatói, illetve Colorado és Észak-Karolina jelölt mellett nem elkötelezett delegátusai. Ha közülük száz kész lenne Trump mellé állni, már nyert ügye lehetne. Ha nem, akkor további küldötteket céloznak meg egy második szakaszban.

Bennett becslései szerint ugyanakkor várhatóan nem lesz szükség erre a bebiztosításra, az előválasztási szezon végére a New York-i milliárdos legalább 1450 küldöttet gyűjthet össze, s már biztos elnökjelöltként érkezhet a konvencióra Cleveland-be. A CNN számításai szerint Trumpnak a még megszerezhető 899 delegátus 55 százalékát kellene maga mögé állítani, Ted Cruznak 86 százalékot, John Kasich számára pedig matematikai lehetetlenség a jelöltség megszerzése.

A júniusig tartó előválasztási maraton keretében ma csak a demokraták tartanak jelölőgyűléseket, Alaszkában, Hawaiin és Washington államban is szavaznak. Mindhárom caucuson Bernie Sanderst tartják esélyesnek, de e három győzelem együtt sem lesz elég arra, hogy behozza Hillary Clintont. A következő nagy államban, Wisconsinban április 9-én Clinton az esélyes. Sanders nagy reménye, hogy New York államban április 19-én meglepetés-győzelmet arathat, Clinton azonban 2001-től 2009-ig volt az állam szenátora, s a felmérések szerint fölényesen vezet. A volt külügyminiszter eddig összesen 1690 delegátust gyűjtött, Sanders 946-ot.

Szerző

Keresztút a Vatikánban

Publikálás dátuma
2016.03.26. 06:32
A pápa mindig meglepi a világot nagyheti gesztusaival FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/GIULIO ORIGLIA
Tegnap magyar idő szerint késő este Ferenc pápa a keresztúti ájtatossággal folytatta a nagyheti liturgiát. Végigjárta Krisztus szenvedésének 14 stációját, s elmélkedéseket olvasott fel, amelynek szerzője Gualtero Bassetti perugiai érsek. Nagypéntek Krisztus elítélésének, halálának és temetésének napja.

Ferenc pápa előzőleg nagycsütörtökön egy olaszországi menekülttáborba látogatott el, ahol beszédében kifejtette, „testvérek vagyunk mindnyájan, muzulmánok, hinduk, katolikusok, evangélikusok, ugyanannak az Istennek a gyermekei”. Mint fogalmazott, a testvériség erősebb a vér kötelékénél, amelyet Brüsszelben ontottak ki azok, akik háborút akarnak. Az egyházfő 12 menedékkérő lábát mosta meg a szokásos nagycsütörtöki lábmosás szertartása keretében. Ilyenkor arra emlékeznek, amikor Krisztus az utolsó vacsora előtt megmosta a tanítványok lábát. A lábmosás az alázat és a szeretet jelképe.

A pápa letérdelt a menedékjogot kérők előtt, s megcsókolta lábukat. A résztvevőket láthatóan nagyon meghatotta ez a gesztus, mindannyian könnyeztek. A szertartáson nigériai, és kopt keresztények, Maliból, Pakisztánból, Szíriából származó muzulmánok és egy hindu is részt vett.

Az olasz média közlése szerint a nagycsütörtöki szertartás előtt a Castelnovo di Porto menekültotthon több menedékkérője is levelet írt az egyházfőnek, amelyben egyértelműen elhatárolódtak a párizsi és a brüsszeli merényletektől. „Azt szeretném csak elmondani, hogy a muzulmánok nem terroristák, s nagyon sajnálom, ami Franciaországban és Belgiumban történt” – fogalmazta meg egyikük, a 30 éves szenegáli Kamasso Guiro. Mint írta, már régi vágya, hogy a pápával találkozhasson függetlenül muzulmán vallásától. „Meg szerezném köszönni mindazt, amit a szegényekért és a békéért tett” – hangoztatta.

Ferenc pápa évről évre meglepi a világot nagyheti gesztusaival. Mindig hű marad pápaságának legfőbb célkitűzéséhez, ahhoz, hogy az elesetteket, kirekesztetteket kell segíteni. A nagycsütörtöki misét Ferenc pápa elődei Rómában, a lateráni Szent János-bazilikában tartották, és idősebb paptársaiknak mosták meg a lábát. Ferenc pápa az első, aki a kirekesztettekhez megy a nagyhét egyik legjelentősebb szertartásán. Ferenc pápa megválasztását követően, 2013 márciusában nagycsütörtökön fiatalkorúak börtönében misézett, s megmosta a büntetésüket itt töltő fiatalok lábát. Egy évvel később fogyatékkal élők lábát mosta meg a pápa. 2015-ben aztán a Róma északkeleti részén található Rebibbia börtönben misézett, s tizenkét fogoly, köztük hat nő lábát mosta meg.

Ami a pápa további programját illeti, a feltámadási szentmisét vasárnap délelőtt rendezik meg a Szent Péter téren, majd a pápa déltől elmondja Urbi et Orbi üzenetét. Rómában a brüsszeli események hatására tovább szigorították a biztonsági intézkedéseket, a Szent Péter térre például igen szigorú átvizsgálás után lehet csak bejutni.

Mit is jelent a pápának Krisztus feltámadásának ünnepe? Ferenc pápa elődje eddigi húsvéti prédikációiban részben spirituális üzeneteket fogalmazott meg. Amint első húsvéti beszédében elhangzott, „kérjük a feltámadt Jézustól, alakítsa át a halált életté, változtassa a gyűlöletet szeretetté, a bosszúállást megbocsátássá, a háborút békévé.” A feltámadással véget érő böjti időszakot a pápa a megújulás és kegyelem idejének nevezte. Kifejtette, Istent mindannyiunk sorsa érdekli, szeretete megakadályozza abban, hogy közömbös legyen sorsunk iránt. Ferenc pápa későbbiekben is kiállt a szegények és az elesettek mellett, ugyanakkor az a tény, hogy a nagycsütörtöki szertartást egy menekültotthonban tartotta, egyértelmű bizonysága annak, hogy ezúttal már a menekültek megsegítése vált programjának legfőbb pontjává.

Szerző

Ferenc pápa vezetésével megkezdődött a keresztút

Publikálás dátuma
2016.03.25. 22:28
FOTÓ: Getty Images
Megkezdődött a Ferenc pápa vezette keresztút nagypéntek este a római Colosseumnál. Agostino Vallini bíboros, a pápa római helynöke vitte elsőként a keresztet a Via Crucis keresztútján. 

A második stációnál a római Postiglione család négy - hat és tizenhárom év közötti - gyerekkel, a harmadiknál egy kerekesszékes beteg ápolói kíséretében, a negyediknél egy másik olasz család, az ötödiknél a názáreti Szent Családról elnevezett olasz szakközépiskola hallgatói és tanáraik, a hatodiknál egy kínai és egy orosz nő, a hetediknél egy Paraguayból származó nő és egy boszniai férfi, a nyolcadik állomásnál egy ecuadori család, a kilencediknél egy ugandai nagymama és egy kenyai férfi, a tizedik stációnál egy mexikói férfi és egy közép-afrikai nő, a tizenegyediken egy férfi az Egyesült Államokból és egy nő Bolíviából veszi át. A tizenkettedik stációnál egy szíriai férfi viszi majd a keresztet, akinek a Szent Egyed katolikus közösség nyújtott menedéket. A tizenharmadik stációnál a Szentföldön szolgáló ferences szerzetesek kerülnek sorra. Az utolsó stációnál ismét Agostino Vallini bíboros, a római egyházmegye helynöke viszi a keresztet. 

A Colosseum előtti tér teljesen megtelt a Via Crucist követő tömeggel. Ferenc pápa a Colosseummal szemközti Palatinus-domb teraszáról követi a stációkat, amelyek itt érnek véget.  A meditációk megírását a pápa Gualtiero Basettire, Perugia-Citta della Pieve érsekére bízta. Az olasz érsek a mai szociális problémák iránti érzékenységéről ismert. A Vatikán honlapján közölt meditációk a passió jeleneteihez kapcsolódva aktuális problémákat érintenek. Közös témájuk a mai világban tapasztalható félelem és szenvedés.

Szerző