Osztrák kancellár: feszült a viszony Angela Merkellel

Személyesen jó, politikailag viszont igen feszült a viszony a német kancellárral - jelentette ki egy vasárnapi lapinterjúban Werner Faymann osztrák kancellár, aki szerint nem igazságos, hogy Németország "ütközőzónává" akarja tenni Ausztriát.

Angela Merkel német kancellár ki akarja használni, hogy Ausztria a balkáni útvonalon kívül az első ország, ahol a menekültek kérelmet akarnak benyújtani - mondta az osztrák politikus a Die Presse című osztrák lapnak. A kialakult helyzetet az európai politika hibájának nevezte. Úgy vélte: Merkel politikája kárt okozhat Ausztriának. Faymann szerint a német kancellárnak egyértelműen ki kellene jelentenie, hogy hány legálisan érkező menekültet tud befogadni.

Míg korábban Faymann elismerően szót arról, ahogy Merkel a menekültek ügyét kezeli, néhány hónapja megváltoztatta az osztrák migrációs politika irányvonalát. A kommentárok szerint a kancellár mindezt külső nyomásra, a tartományi választások eredményei és a lakosság körében növekedő bizonytalanság következtében tette. Az osztrák menekültpolitika irányváltását a kancellár a vasárnapi interjúban azzal indokolta, hogy maguk a körülmények is 180 fokos fordulatot vettek.

Ausztrián tavaly közel egymillió ember haladt át, a legtöbben Németországba mentek, de sokan közülük az országban maradtak - mondta a kancellár, hozzátéve: közben kiderült, hogy az európai megoldás nem működik. Az osztrák kancellár ugyancsak az Európai Bizottság hibájának tartja, hogy elmulasztotta az unió külső határainak védelmét.

A felső korlát bevezetésére utalva kiemelte: az Ausztria által is alkalmazott, nemzeti hatáskörben született megoldás csupán B-terv, szemben a másik lehetőséggel, vagyis az uniós külső határok közös védelmével. Elmondta: Ausztria tavaly mintegy 90 ezer embert fogadott be, a következő négy évben a lakosság számának 1,5 százalékát kitevő migránst fognak ellátni.
Johanna Mikl-Leitner osztrák belügyminiszter az Österreich című osztrák lap vasárnapi számának nyilatkozva az uniós külső határok mentén bevezetendő szigorúbb határellenőrzést szorgalmazta, akárcsak azt, hogy az Iszlám Állam (IÁ) harcosai ne térhessenek vissza a schengeni övezet országaiba.

Információi szerint ötezren mentek Szíriába és Irakba, hogy kiképzést kapjanak, Ausztriában pedig 270 iszlám szélsőségest jegyeznek, akik közül 70-en - külföldre távozásuk után - már újra az országban vannak.

Az államvédelemnek rájuk kell összpontosítania, velük szemben kell eljárást indítani - mondta a miniszter. Hozzátette: ennek érdekében további munkatársakat vettek fel, a rendőrök mellett iszlámszakértők, elemzők és pszichológusok dolgoznak.
A korábbi értesülések szerint a lakosság számához viszonyítva Belgium után Ausztriából utaztak a legtöbben Szíriába harcolni. A tárcavezető szerint ennek az a magyarázata, hogy Ausztria közel van a balkáni térséghez, valamint sok csecsen származású ember él az országban.

Szerző

Visszafoglalta Palmürát a szír hadsereg

Aszad erői így már csak száz kilométerre vannak a dzsihádisták fővárosának tekinthető Rakkától - írjaz origo.hu.

Visszafoglalta a szíriai hadsereg az Iszlám Államtól Palmürát vasárnap - jelentette a szíriai állami média. A szíriai állami televízió egy katonai forrásra hivatkozva közölte, hogy a kormányerők "átvették a teljes irányítást Palmüra felett".

Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) nevű, kiterjedt szíriai aktivista hálózattal rendelkező emigráns szervezet megerősítette, hogy a városból a dzsihádisták nagy része kivonult. Hozzátette, hogy a város keleti részén még fegyverropogás hallatszott vasárnap reggel.

A teljes cikket itt olvashatja!

Szerző
Témák
Szíria Palmüra

Trump elpusztítaná az olajmezőket a Közel-Keleten

Publikálás dátuma
2016.03.27. 11:50
Fotó: Getty Images, Jeff Mitchell
Elpusztítaná az olajmezőket a Közel-Keleten az amerikai republikánus elnökjelölt-aspiráns, Donald Trump, mert szerinte azok az elsődleges anyagi forrásai az olyan terrorszervezeteknek, mint az Iszlám Állam.

Donald Trump a The New York Times című napilapnak adott interjújában elmondta: ellenezte ugyan az iraki háborút, de az amerikai kormánynak meg kellett volna ragadnia az alkalmat, hogy megszerezze az olajforrásokat. Most viszont el kellene pusztítani az iraki olajt, mert amellett, hogy az Iszlám Állam egyik fő bevételi forrása, Irán meg fogja vetni a lábát Irakban, és a perzsa állam fogja megszerezni az ottani nyersanyagokat - tette hozzá. 

A politikus hangsúlyozta, hogy ez az Egyesült Államok hibája, mert be sem kellett volna vonulni Irakba, és nem kellett volna lerombolni az országot. "Szaddám Huszein rossz fiú volt, de jó volt egy dologban: a terroristák ölésében. Úgy ölte a terroristákat, mint senki más, nem igaz? Most (Irak) a terrorizmus Harvardja" - mondta.

A Közel-Kelettel kapcsolatos amerikai szerepvállalásról Donald Trump úgy vélekedett, hogy az halált, pusztulást és anyagi veszteséget okozott.

Trump arra kérdésre válaszolva, hogy beszüntetné-e az olajvásárlást Szaúd-Arábiától és más arab országoktól, amíg nem küldenek szárazföldi egységeket az Iszlám Állam elleni harchoz, azt válaszolta: valószínűleg igen. Ezt azzal indokolta, hogy ezek az országok - különösen Szaúd-Arábia - nem fizetik meg az Egyesült Államok által nyújtott védelmet. Hangsúlyozta, hogy a zuhanó olajárak ellenére is rengeteg pénze van Szaúd-Arábiának, de az amerikai védelem nélkül nem sokáig létezne az olajmonarchia.

A szíriai konfliktusról és az Iszlám Állam elleni harcról szólva Donald Trump azt mondta, hogy "őrültség és idiotizmus" egyszerre Bassár el-Aszad szíriai elnök és a terrorista csoport ellen harcolni. Meglátása szerint a két fél egymással harcol, az Egyesült Államok pedig mindkettejükkel. "Aszadnál sokkal nagyobb probléma az Iszlám Állam, és én ezt mindig is így éreztem" - hangsúlyozta. 

A NATO-ról szólva nehezményezte, hogy az Egyesült Államok költi - véleménye szerint aránytalanul - a legtöbb pénzt a katonai szövetségre. A szövetségnek a financiális hozzájárulásban és a terrorizmus elleni harcban is meg kell változnia - mondta a republikánus elnökjelölt-aspiráns.

Donald Trump nem adott egyenes választ arra a kérdésre, hogy az Egyesült Államok kémkedjen-e szövetségesei után, illetve helyes volt-e Barack Obama amerikai elnök döntése arról, hogy befejezték Angela Merkel német kancellár mobiltelefonjának lehallgatását. Nyomatékosította ugyanakkor, ha Németország nem is biztosan, de sok ország kémkedik az Egyesült Államok után, és Edward Snowden, a titkos megfigyelésekről szóló információk kiszivárogtatója nagy károkat okozott az országnak.
Hajlandóságot mutatott arra is, hogy kivonja az amerikai csapatokat Japánból és Dél-Koreából, amennyiben a két ázsiai ország nem növeli az anyagi hozzájárulását az ott állomásoztatott katonák költségeihez. Ezt azzal indokolta, hogy az Egyesült Államok nem engedheti meg magának a milliárdos veszteséget, amit csapatainak állomásoztatása okoz.

Ugyanakkor hangsúlyozta azt is, hogy Japán és Dél-Korea nukleáris arzenált létesíthet, ha az Egyesült Államok továbbhalad a "gyengeség útján". "Nem hiszem, hogy biztonságban érzik magukat amiatt, ami a mi országunkban zajlik" - vélte a republikánus elnökjelölt-aspiráns.

Az amerikai katonák külföldi bevetését attól teszi függővé, hogy mennyire voltak barátságosak az adott országok az Egyesült Államokkal. Leszögezte, a külföldi beavatkozások elsődleges célja mindig is "országunk megvédése" lesz, ha elnöknek választják.

A The New York Times arról is kérdezte az üzletembert, hogy Oroszország meghatározó szerepet tölt-e majd be Ukrajnában. Donald Trump szerint ha az Ukrajna körüli országok nem lépnek fel vagy kérik az amerikaiak segítségét, akkor igen. Hangsúlyozta, hogy ezek az országok viszont nemhogy nem kérnek segítséget, nem is beszélnek Ukrajnáról.

A dél-kínai-tengeri területi vitákról beszélve Trump arra lyukadt ki, hogy az Egyesült Államok hatalmas kereskedelmi hatalommal bír Kína felett. Ennek ellenére - mint fogalmazott - Kína malacperselynek használja az Egyesült Államokat: pénzt vesz ki belőle, de nem fizeti vissza.

Szerző