Új tengeri útvonalat alakítottak ki embercsempészek

Olaszországba vezető új tengeri útvonalat alakítottak ki embercsempészek a Törökországból az EU-ba készülő és a Görögországban rekedt menekültek számára - írta a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (FAS) című német vasárnapi újság.

A balkáni migrációs folyosó lezárása miatt kialakított új útvonal kiindulópontja a török Riviérának is nevezett térség híres üdülővárosa, Antalya, vagy a török-szír határ térségében fekvő Mersin, vagy pedig Athén. 

Az utasokat halászhajókon vagy kisebb kereskedelmi hajókon szállítják Olaszországba, nem árulják el előre, hogy pontosan hova. Az utasok nem mutatkozhatnak a fedélzeten, amíg a hajó el nem éri a nemzetközi vizeket. Az embercsempészek fejenként 3000 és 5000 euró közötti összeget kérnek, és április első hetében "üzemelik be" az új illegális üzleti modellt. Egyesek hetente két utat szerveznek, és van olyan embercsempész, aki 200 embert akar összezsúfolni egy hajón.

A FAS szerint az embercsempészek telefonszámát a Facebookon lehet megtalálni, egyszerűen fel kell hívni őket, és le kell foglalni egy utat. A szervezésben nagy különbségek mutatkoznak. Egyikük azt mondta, hogy Mersinből sötétedés után gumicsónakkal elszállítják az utasokat egy kereskedelmi hajóhoz, amelynek legénységéből csak néhányan tudnak az ügyről. A beavatottak felveszik az embereket a fedélzetre és elrejtik őket. Egy másik esetben az embercsempészek egy hajó teljes személyzetét lefizették, így a menekültek papírjait senki sem ellenőrzi majd, amikor felszállnak.

A menekültek az embercsempészetre szakosodott irodákban helyezik letétbe az illegális szolgáltatás díját, és amikor partot érnek Olaszországban, megadnak egy kódot, amellyel felszabadítják az összeget az embercsempészek számára - írta a FAS.
A lap egy csaknem 200 ezer tagú, migrációs útvonalakra vonatkozó információk megosztására szervezett Facebook-csoport oldalán megjelent bejegyzésekre hivatkozva azt írta: az embercsempészek arra figyelmeztetnek, hogy senki se próbálkozzon a görög-macedón határzárat megkerülve a Balkánon keresztül eljutni Nyugat-Európába, mert az alternatív útvonalak igen veszélyesek.

Egyelőre nincs is ilyen ajánlat az embercsempészek kínálatában. Albánok ugyan régóta kelnek át illegálisan Görögországba, hogy ott dolgozzanak, vagyis léteznek struktúrák, amelyre az embercsempészek építhetnének, de az albán hatóságok alig fognak el menekülteket az országban. Az albán-görög határ nehezen járható, hegyvidéki területen húzódik, és ha el is jutnának menekültek Albániába, Montenegrón és Bosznia-Hercegovinán keresztül kellene továbbmenniük, ahol az aknaveszély miatt nem térhetnek le az utakról, ezeken viszont bármikor kirabolhatják őket.

Beszélnek egy másik alternatív útvonalról, amely Bulgárián keresztül vezet Romániába vagy Szerbiába. Romániában a Kárpátok nehezen leküzdhető természetes akadályt alkotnak, Szerbia pedig a balkáni útvonalon fekvő országok összehangolt intézkedései miatt zsákutca. Azonban a menekültek a legtöbb esetben nem is jutnak át Bulgárián, ami a FAS szerint nemcsak a megerősített határvédelemnek tulajdonítható, hanem annak is, hogy fegyveres bandák vadásznak könnyű zsákmányra a határtérségben fekvő erdőkben. Akinek mégis sikerül átjutni Romániába, a moldáviai határ mentén halad tovább Ukrajnán keresztül Lengyelországba, majd onnan tovább Nyugatra.

Egy további alternatív útvonal Törökországból a Fekete-tengeren keresztül vezet Romániába, majd onnan tovább ugyanígy Lengyelország felé. Ezen az útvonalon egyelőre igen kevesen jutottak el Nyugat-Európába, és a Frontex határvédelmi ügynökség szakemberei nem számítanak változásra. Egyebek között arra hivatkoznak, hogy a Fekete-tenger térségében nem alakultak ki olyan embercsempész hálózatok, mint a Földközi-tenger vidékén, a lengyel hatóságok pedig egy ideje fokozottabban ellenőrzik a határokat.

Az Oroszországon keresztül Finnországba vezető útvonal sem ígéretes, miután Helsinki és Moszkva a héten megállapodott arról, hogy korlátozzák a harmadik országok állampolgárainak áthaladását a finn-orosz határon.

A FAS szerint sok menekült tudja, pillanatnyilag kevés esélye van arra, hogy eljusson Nyugat-Európába, de azt is tudják, hogy nem bízhatnak meg az olaszországi utakat kínáló embercsempészekben, mert tavaly is számos ilyen utat szerveztek, és a tapasztalatok rosszak. Így például szinte valamennyi menekült ismeri annak a szíriai nőnek a történetét, aki nem volt hajlandó felszállni az embercsempészek hajójára, amikor meglátta, hogy milyen állapotban van, de a csempészek elkobozták a mobiltelefonját és kényszerítették a felszállásra. A hajó elsüllyedt, az asszonyt ugyan megmentették, de lánya és több más rokona a tengerbe veszett.

Szerző

Húsvét - A menekültekért szólalt fel Ferenc pápa

Publikálás dátuma
2016.03.27. 16:07
Egy korábbi felvétel. Fotó: Lisa Maree Williams / Getty Images
A háború, az éhség és a szegénység elől menekülők megsegítését szorgalmazta vasárnapi húsvéti üzenetében Ferenc pápa, sürgetve a világban dúló megannyi konfliktus rendezését.

A katolikus egyházfő a hagyományokhoz híven húsvét vasárnapján a Szent Péter téren bemutatott ünnepi szentmisét követően a bazilika erkélyéről húsvéti üzenetet intézett a katolikus hívekhez, majd Róma városának és a világnak (Urbi et Orbi) szóló áldását adta.

A pápa Twitter-oldalán délelőtt megjelent bejegyzésében azt írta: "Jézus Krisztus feltámadt! A szeretet legyűrte a gyűlöletet, az élet diadalmaskodott a halál felett, a fény elűzte a sötétséget!"

Üzenetében ugyanakkor több országot is felsorolt, ahol még viszályok osztják meg az embereket, ahol tömegek halnak meg vagy szenvednek. Hangot adott óhajának, hogy sikerüljön kialakítani a "remény ösvényeit" a "kedves Szíriának", amelyet egy régóta tartó konfliktus, pusztulás marcangol, s ahol felbomlott a társadalom, lehetetlenné vált a civil lakosok békés egymás mellett élése.

Mint mondta, imádkozik a folyamatban lévő béketárgyalások sikeréért, hogy jó szándékkal és a felek együttműködése révén le lehessen majd aratni a "béke gyümölcseit", és meg lehessen kezdeni egy "testvéri társadalom" felépítését.

Ferenc pápa reményét fejezte ki, hogy a Földközi-tenger térségében és a Közel-Kelet más részein is létrejöjjön a "népek és kultúrák gyümölcsöző találkozása". Az izraeli-palesztin viszony rendezéséhez szerinte le kell rakni egy igazságos és tartós béke alapjait, mégpedig közvetlen és őszinte tárgyalások eredményeként.

Leszögezte: végleges megoldást kell találni az Ukrajnában zajló háborúra is, bátorítva a humanitárius segítséget, a fogva tartott emberek kiszabadítását. A pápa az afrikai fegyveres viszályokra is utalt, külön említve Burundit, Mozambikot, a Kongói Demokratikus Köztársaságot és Dél-Szudánt.

Megemlékezett a terrorizmus áldozatairól, megállapítva, hogy a "vak és kegyetlen erőszaknak ez a formája" továbbra is ártatlan emberek vérét ontja a világ legkülönbözőbb pontjain, mint ahogy az Belgiumban, Törökországban, Nigériában, Csádban, Kamerunban és Elefántcsontparton történt.

A menekültek ügyét is felkarolta üzenetében a katolikus egyházfő. Kifejezte reményét, hogy a következő Nemzetközi Humanitárius Csúcstalálkozón az emberi életet és méltóságot helyezik a középpontba, s hogy olyan politikai irányvonalakat dolgoznak ki, amelyek képesek megvédeni a fegyveres konfliktusoknak, etnikai és vallási viszályoknak kitett embereket.
A pápa szerint nem szabad megfeledkezni azokról a férfiakról, nőkről és gyermekekről, akik egy jobb jövő reményében kelnek messzi útra, menekülve a háború, az éhség a szegénység és a társadalmi igazságtalanságok elől. "Ezek a fivéreink és nővéreink útjuk során túlságosan sokszor találkoznak a halállal, vagy legalábbis szembesülnek az elutasítással azok részéről, akik befogadhatnák, megsegíthetnék őket" - mondta a katolikus egyházfő.

Bárhol is fáradozzanak a "találkozás kultúrájáért", csakis az igazságosság és a kölcsönös tisztelet szavatolhatja a lakosság lelki és anyagi jólétét - hangsúlyozta húsvéti üzenetében Ferenc pápa.

A Szent Péter-bazilika körüli utcákon egyébként szigorú rendvédelmi szabályokat vezettek be, rendőrök és csendőrök védték a terepet. A biztonsági emberek mindenkit fémdetektorokkal vizsgáltak át, mielőtt beengedték volna a térre, ahol a hívők érkezésükkor csak a kordonok által határolt területen belül haladhattak.

Szerző

Osztrák kancellár: feszült a viszony Angela Merkellel

Személyesen jó, politikailag viszont igen feszült a viszony a német kancellárral - jelentette ki egy vasárnapi lapinterjúban Werner Faymann osztrák kancellár, aki szerint nem igazságos, hogy Németország "ütközőzónává" akarja tenni Ausztriát.

Angela Merkel német kancellár ki akarja használni, hogy Ausztria a balkáni útvonalon kívül az első ország, ahol a menekültek kérelmet akarnak benyújtani - mondta az osztrák politikus a Die Presse című osztrák lapnak. A kialakult helyzetet az európai politika hibájának nevezte. Úgy vélte: Merkel politikája kárt okozhat Ausztriának. Faymann szerint a német kancellárnak egyértelműen ki kellene jelentenie, hogy hány legálisan érkező menekültet tud befogadni.

Míg korábban Faymann elismerően szót arról, ahogy Merkel a menekültek ügyét kezeli, néhány hónapja megváltoztatta az osztrák migrációs politika irányvonalát. A kommentárok szerint a kancellár mindezt külső nyomásra, a tartományi választások eredményei és a lakosság körében növekedő bizonytalanság következtében tette. Az osztrák menekültpolitika irányváltását a kancellár a vasárnapi interjúban azzal indokolta, hogy maguk a körülmények is 180 fokos fordulatot vettek.

Ausztrián tavaly közel egymillió ember haladt át, a legtöbben Németországba mentek, de sokan közülük az országban maradtak - mondta a kancellár, hozzátéve: közben kiderült, hogy az európai megoldás nem működik. Az osztrák kancellár ugyancsak az Európai Bizottság hibájának tartja, hogy elmulasztotta az unió külső határainak védelmét.

A felső korlát bevezetésére utalva kiemelte: az Ausztria által is alkalmazott, nemzeti hatáskörben született megoldás csupán B-terv, szemben a másik lehetőséggel, vagyis az uniós külső határok közös védelmével. Elmondta: Ausztria tavaly mintegy 90 ezer embert fogadott be, a következő négy évben a lakosság számának 1,5 százalékát kitevő migránst fognak ellátni.
Johanna Mikl-Leitner osztrák belügyminiszter az Österreich című osztrák lap vasárnapi számának nyilatkozva az uniós külső határok mentén bevezetendő szigorúbb határellenőrzést szorgalmazta, akárcsak azt, hogy az Iszlám Állam (IÁ) harcosai ne térhessenek vissza a schengeni övezet országaiba.

Információi szerint ötezren mentek Szíriába és Irakba, hogy kiképzést kapjanak, Ausztriában pedig 270 iszlám szélsőségest jegyeznek, akik közül 70-en - külföldre távozásuk után - már újra az országban vannak.

Az államvédelemnek rájuk kell összpontosítania, velük szemben kell eljárást indítani - mondta a miniszter. Hozzátette: ennek érdekében további munkatársakat vettek fel, a rendőrök mellett iszlámszakértők, elemzők és pszichológusok dolgoznak.
A korábbi értesülések szerint a lakosság számához viszonyítva Belgium után Ausztriából utaztak a legtöbben Szíriába harcolni. A tárcavezető szerint ennek az a magyarázata, hogy Ausztria közel van a balkáni térséghez, valamint sok csecsen származású ember él az országban.

Szerző