Áterőlteti a Ház Rogán "lakáslottóját"?

Az Országgyűlés következő kéthetes ülésén végleges formába öntheti a nemzeti otthonteremtési közösségekről (nok) szóló kormányzati javaslatot, amelyet Áder János köztársasági elnök múlt héten küldött vissza megfontolásra a képviselőknek. A jogszabályt március 17-én - kivételes eljárásban - fogadták el a képviselők a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető Rogán Antal javaslatára, lesöpörve az ellenzék és a szakértők kritikáját, miszerint a törvénytervezet alkalmatlan arra, hogy ez alapján kockáztassák pénzüket. A DK szerint például az lenne a legjobb, ha a kormány visszavonná a nok-, vagyis népies nevén az állami lakáslottó-törvényt.

A Ház kedden 13 órakor napirend előtti felszólalásokkal kezdi munkáját, ezt a két órában elhangzó interpellációk, majd az azonnali kérdések és válaszok órája követi. A képviselők a késő délutáni óráktól a szerdán elfogadni tervezett javaslatok utolsó, bizottsági jelentésekről szóló vitáit folytatják le.

A szerdai határozathozatalok idején tizenhárom előterjesztésről dönthet a parlament, elsőként az államfő által visszaküldött nok-törvényt véglegesíthetik.

Ahogy a Népszava is beszámolt róla, március 24-én Áder János köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek a nok-törvényt, amit Rogán Antal javaslatára fogadtak el a képviselők még március 17-én.

Áder visszaküldő levele

A köztársasági elnök az elnöki hivatal honlapján olvasható visszaküldő levélben azt írta: támogatandó célkitűzés a családok otthonteremtési lehetőségének bővítése állami támogatással, ám ennek végrehajtása áttekinthető, a folyamatban résztvevőknek megfelelő garanciákat biztosító szervezet kialakítását igényli, a működés szigorú hatósági felügyelete mellett. Álláspontja szerint a törvény nem felel meg ezeknek az elvárásoknak, mert tisztázatlan és ellentmondásos rendelkezéseket tartalmaz a nok és a közösséget működtető, annak vagyonát kezelő szervező jogállásával, szervezetével és működésével kapcsolatban.

Nem ért egyet azzal sem, hogy a törvény több garanciális előírást kormányrendeleti szabályozás körébe utal. Kifogásolja, hogy ha már jogi személy lesz az otthonteremtési közösség, akkor létrehozásakor be kell tartani a ptk. szabályait. Zavaros, hogy a szervező ügyvezetése egyes feladatainak ellátása során mikor jár el a közösség és mikor a szervező képviselőjeként.

Lesöpörték az ellenzék kritikáit

A további kifogásolt részek is arra világítanak rá, hogy a Miniszterelnök Kabinetirodát vezető Rogán Antal igencsak elnagyolt törvénytervezetet adott be az Országgyűléshez, amelyet a Fidesz-KDNP frakció - az ellenzéki pártok kifogásait lesöpörve - kivételes sürgős eljárásban két hete el is fogadott.

A szocialista Bárándy Gergely, törvényalkotási bizottságának alelnöke egyetért a köztársasági elnök kritikáival, s mint a Népszavának megjegyezte: most már van olyan prominens fideszes politikus, Áder János, aki hajlandó felemelni a szavát az intézményesített állami lopás miatt. A szocialisták azt szeretnék elérni a ki nem hirdetett törvény parlamenti újratárgyalásakor, hogy azt ne csak egy jól behatárolható cégcsoportra szabják, valamint ne rendeletben szabályozzák a közösség tagjainak biztonságot jelentő garanciális kérdéseket.

A DK az államfői kritikára adott elfogadható lépésnek azt tartaná, ha a kormány visszavonná a nok-, vagyis népies nevén az állami lakáslottó-törvényt.

Orbánék a nok-kal avatkoznak a piaci folyamatokba

A Rogán Antal által jegyzett jogszabálytervezet célja világos: a történelmi mélységekbe zuhant lakásállomány bővítésének elősegítése, a lakásvásárlás – és az építőipar – támogatása, a közösségi előtakarékosság ösztönzése. Azonban - szakértők egybehangzó véleménye szerint - ezúttal ugyanazt a módszert alkalmazza Orbán Viktor kormánya, mint az elmúlt hat esztendőben már annyiszor: durván beleavatkoznak a piaci folyamatokba.

A nok lényege, hogy 10-15 évre zárt közösségek jönnek létre, melynek tagjai vállalják egy általuk megállapított összeg (a lakás ára) részletekben történő befizetését. Lakáshoz sorsolás útján, vagy licit révén juthat a közösség tagja, a vételárból hiányzó részre a takarékoskodó - általa elhelyezett összeg függvényében - kamatmentes hitelt kaphat.A törvényjavaslatból az is kiderül, hogy a nok-közösségekbe nyilvános felhívással toborozzák majd a tagokat a szervezők. Egy-egy közösség tagjainak száma nem lehet kevesebb, mint 120, és egy szervező több közösséget is működtethet. Egy ilyen közösség tevékenysége legalább 10, legfeljebb 15 évig tart majd, szervezésbe csak olyan zárt körű részvénytársaság foghat, amelyik legalább 100 millió forintos alaptőkével rendelkezik. Szervezői engedély feltétele az is, hogy a cégnek már legalább ezer lakóingatlan építésében és értékesítésében kellett részt vennie, és legalább 2 évig folyamatosan teljesítette a fogyasztói csoportokról szóló adatszolgáltatási kötelezettséget.

Amikor egy tag beszáll a nok-ba, akkor meg kell határoznia a jövendő ingatlanának az értékét , amely 10 és 40 millió forint között lehet, és ezen az összegen időközben változtatni sem lehet! Ha valaki úgy dönt, hogy az előre célul kitűzött lakásnál értékesebbet szeretne, annak a különbözetet meg kell fizetnie, mégpedig egy összegben. Az előtakarékossági befizetések mellett még szervezési díjjal is számolnia kell a tagnak jelentkezőknek. Talán a legfontosabb szabály a megtakarításból kizárólag új lakás vásárolható. A részletszabályokat a még készülő kormányrendeletből lehet majd megismerni.

A nok az eredményesen működő, és a lakáshitelezésből is oroszlánrészt vállaló, a versenypiacon tevékenykedő lakáskasszáknak támaszt konkurenciát. Azoknak a lakástakarékoknak, amelynek a piacvezető cége, a Fundamenta egymaga 228 milliárd forintos lakáshitelállományt kezelt, s míg a bankok késedelmes állománya 16 százalékot tett ki, addig ennél a lakáskasszánál mindössze 1,3 százalékos volt a 90 napon túl nem fizetők aránya.

Amiről dönthetnek még

A szavazásokon a Miniszterelnökséget vezető Lázár János javaslatára módosíthatják az államháztartási törvényt, így a kormány egy kiemelt közfeladat ellátására akkor is adhatna költségvetési forrásokat, ha az ahhoz szükséges előirányzat csak később biztosítható. A képviselők a közérdekű adatigényléssel összefüggésben a paksi atomerőmű bővítéséről szóló törvényt is módosíthatják.

A parlament a határozathozatalok után kilenc előterjesztésről tarthat általános vitát, köztük három új törvényjavaslatról: a honvédelmi miniszter javaslatára a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről, az igazságügyi tárcavezető kezdeményezésére az igazságügyi szakértőkről, míg a külgazdasági és külügyminiszter indítványára a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról születhetnek új jogszabályok. A Ház kéthetes ülése a következő hétfőn, a kormánynak szóló kérdésekkel és azonnali kérdésekkel ér véget.