menekültek;kerítés;Pintér Sándor;terrortörvény;
2016-03-28 21:00:00
Hétfő estig nem került föl az Országgyűlés honlapjára, de nemcsak ezért rengeteg még a nyitott kérdés a Pintér Sándor által csütörtökön bejelentett új terrorellenes intézkedési csomaggal kapcsolatban, így például a beharangozott terrorelhárítási információs és bűnügyi központtal összefüggésben is. A kormány április 4-i ülésén vitatja majd meg a belügyminiszter által jegyzett akciócsomagot, így a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Ellenőrzőközpont létrehozásának a részleteit is. Ezzel kapcsolatban a 444.hu arra emlékeztetett, hogy 2011 novemberében a belügyminiszter már egyszer létrehozta volna a Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központot, vagyis a NIBEK-et.
Az akkori törvényjavaslat szerint az új titkosszolgálatnak olyan feladatkört kívánt adni, hogy "a közbiztonsági, valamint a nemzetbiztonsági kockázatokkal szemben fellépő rendészeti szervek, nemzetbiztonsági szolgálatok és közigazgatási szervek legfőbb információfúziós és információmegosztó központjaként funkcionálhasson". Az ötlettel azonban nyíltan szembeszegült Kövér László házelnök, illetve Demeter Ervin, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának korábbi fideszes elnöke. Végül utóbbi zárószavazás előtti módosító indítványát elfogadta a Ház, ezzel pedig mindenestül elvetették a NIBEK felállítását.
De nemcsak ezen előzmények miatt kérdés, hogy mennyire komolyak a kormány szándékai. A belügyminiszter által bejelentett javaslatairól a kormány tárgyalni akar az ellenzéki pártokkal is, hiszen több kétharmados törvényt, illetve a hadsereg bevetésére lehetőséget teremtve az alaptörvényt is módosítani szeretnék - felélesztve ezzel azt a hatodik alkotmánymódosítási javaslatot, amelyről néhány hete már komoly vita alakult ki. A Jobbik, az MSZP és az LMP is jelezte már, hogy nyitott a tárgyalásra, de nem a kormány által január közepén felvetett alaptörvényt módosító elképzelésekről, mert azokat nem támogatják.
A kabinet mindenesetre nemcsak a terrorveszélyhelyzetet bevezető alaptörvény-módosítás ötletét vette elő ismét, hanem egy, lényegében azt megkerülő törvénycsomagot is készít elő, melyben a nemzetbiztonsági, a rendőrségi törvényre és a büntető törvénykönyvre is vonatkoznának változások. A kormány az említett központ létrehozásán túl javasolja a többi között a Terrorelhárítási Központ megerősítését, egyes adatszolgáltató eszközök dekódolásának lehetőségét, a bankszámlák ellenőrzését a gyanús pénzáramlások kiszűrésére, a hatóságok, mentést végzők telekommunikációjának előnyét a hálózatokon, a digitalizált rendőrségi, katasztrófavédelmi rádiórendszer kibővítését.
A korábbi alaptörvény-módosító javaslat eközben egy új különleges jogrend, a terrorveszélyhelyzet bevezetésére adna lehetőséget, ennek kihirdetéséről pedig a kormány döntene. A tervek szerint hatvan napra lehetne elrendelni, ez idő alatt pedig lehetőség nyílna - többek között - akár kijárási tilalom elrendelésére, a külföldiekkel való kapcsolattartás megtiltására, de még a sajtó ellenőrzésére is. Az egyelőre kérdéses, hogy a kormány hajlandó-e ezen változtatni, mert az elképzelés eredeti formáját egyetlen ellenzéki képviselő sem támogatja, így nincs meg a szükséges kétharmados többség az elfogadásához. Sőt, az MSZP elnöke szerint "pr-kormányzás" a kabinet terrorizmus elleni intézkedéscsomagja is, és nincs helye alkotmánymódosításnak az ügyben, mert a kormánynak most is megvan minden lehetősége, hogy megvédje a magyar emberek biztonságát.
Ezzel szemben Rogán Antal a Hír Tv-nek azt mondta: "szerintünk a terroristák elleni küzdelemben szükség van a hadseregre és a honvédségre. Ehhez meg kell változtatni a törvényeket, ezért kérjük az ellenzék támogatását mindehhez. Mi hajlandóak vagyunk érveket is megfontolni, de azt hozzáteszem, hogy lehetetlen érveket nem tudunk. Tehát azt, hogy négyötödös többséggel döntsünk a hadsereg bevetéséről; úgy gondolom, hogy ez butaság. Azért butaság, mert a terroristák nem négyötöddel döntenek a terrorcselekményekről, és mire a parlament összeül, és négyötödös többséggel dönt, arra már régen túl vagyunk mindenen" - fogalmazott a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője.
Míg a kormányoldal az ellenzéket igyekszik rábírni tervei támogatására, a Fidesz-kabinet egy korábbi, roppant sikeresnek beállítani kívánt intézkedése lényegében naponta bukik meg. A migrációs kihívások kezelése érdekében hozott intézkedéseknek megfelelően több mint kétezer katona teljesít szolgálatot a határ mentén, az őket meglátogató vezérkari főnökök pedig igencsak kínos adatokkal szolgáltak az ünnep után. "A magyar-szerb határ hermetikusan le van zárva az illegális bevándorlók előtt" - jelentette például ki az országos rendőrfőkapitány rendészeti helyettese hétfőn Ásotthalom közelében. Halmosi Zsolt rendőr vezérőrnagy ugyanakkor elmondta: a 174 kilométeres magyar-szerb határon eddig 5589 határsértőt tartóztattak föl, míg tavaly a "hasonló időszakban" 29 500 volt az elfogottak száma. Hozzátette: a hétvégén 320 határsértőt fogtak el, hétfőn késő délelőttig pedig 220-at.
Az idén 62 embercsempész ellen indult eljárás, 2015-ben ez a szám meghaladta az ezret - tudatta a vezérőrnagy. Halmosi arról persze nem beszélt, hogy idén egyelőre lényegesen kevesebb menekült indult el Európába, mint tavaly, s noha néhány hete elérte a kontinenst egy nagyobb tömeg, őket sem sikerült feltartóztatni a magyar határoknál. Ehelyett csupán azt hangsúlyozta, a rendőrség folyamatosan figyeli az új embercsempész-útvonalakat, és készen áll arra, hogy megakadályozza a román-magyar határon a tömeges illegális migrációt. Nagyon úgy tűnik tehát, hogy gyorsuló ütemben "omlik le" az illúzió, amely a kerítés hatékonyságát övezte kormányoldalon, hiszen a jó időjárás beálltával mind többen jutnak át a határzáron.