Nem rúghatják ki a tiltakozó tanárokat

Publikálás dátuma
2016.03.30 07:00
Ercse Krisztina, Miklósi László és Puskás Aurél a Civil Közoktatási Platform ülése után FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Nem kell súlyos munkajogi következményektől tartaniuk azoknak a pedagógusoknak, akik részt vesznek a Tanítanék Mozgalom mai polgári engedetlenségi akciójában - derült ki az Eötvös Károly Intézet friss elemzéséből, amit Sipos Imre, a köznevelésért felelős helyettes államtitkár is megerősített. Az egyórás munkabeszüntetéshez több mint 150 iskola csatlakozott. A megmozdulással a tanárok azt szeretnék elérni, hogy a kormányzat haladéktalanul üljön tárgyalóasztalhoz a Civil Közoktatási Platform szakértői csoportjával.

Nem kell kirúgástól tartaniuk azoknak a pedagógusoknak, akik részt vesznek a Tanítanék Mozgalom mai, egyórás munkabeszüntetéssel járó polgári engedetlenségi akciójában az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet (Ekint) szerint. Mint ismert, Pukli István, a budapesti Teleki Blanka Gimnázium igazgatója a Tanítanék Mozgalom képviseletében március 15-én, a Kossuth téri több tízezres tüntetésen jelentette be, hogy ha Orbán Viktor miniszterelnök és Áder János államfő 23-ig nem kérnek bocsánatot az elmúlt hat évben megalázott és megfélemlített emberektől, valamint nem kezdődnek meg az érdemi egyeztetések első körben a kormány köznevelési kerekasztalából kiszorult civil és szakmai szervezetek alkotta Civil Közoktatási Platform (CKP) 12 pontjáról, március 30-án reggel 8 és 9 óra között országos munkabeszüntetésre szólítják fel a Mozgalmat támogató szervezeteket, intézményeket, és mindenkit, akinek fontos a közoktatás ügye.

Sipos: nem éri retorzió a tanárokat
Eddig és ezután sem fogja semmilyen retorzió érni a pedagógusokat, amiért részt vesznek a szerdai polgári engedetlenségi akcióban - mondta a köznevelésért felelős helyettes államtitkár a TV2 műsorában. Sipos Imre hozzátette: a munkáltató és az iskolaigazgatók feladata, hogy szerdán zökkenőmentes legyen ezen "közösségi programnak" a szervezése. A helyettes államtitkár jelezte, a köznevelési kerekasztal munkája folyamatos, a Tanítanék mozgalom 12 pontjában pedig semmi olyan követelés nincs, amelyet a minisztérium vagy a szakértői csoportok ne ismertek volna. A pénteki igazgatói konferenciáról szólva Sipos Imre azt mondta, három témája lesz: a tartalomfejlesztési kérdéseket járják körül, a pedagógusképzésről és -továbbképzésről tanácskoznak, valamint a fenntartásról és az iskola támogatói környezetéről lesznek előadások.

Kedd délutánig több mint 150 iskola jelezte országszerte, hogy részt vesz az akcióban, a szervezők szerint azonban ennél sokkal több helyen lesznek megmozdulások. A csatlakozó iskolákban nem tartják meg az első, több helyen a második órát sem. Hangsúlyozták: az óraelmaradások ellenére a diákokról minden helyszínen gondoskodnak a tanárok, több helyen az iskola udvarát, kertjét fogják rendbe tenni az akció ideje alatt. A megmozdulással azt szeretnék elérni, hogy a kormányzat haladéktalanul üljön tárgyalóasztalhoz a CKP szakértői csoportjával, mindkét fél számára elfogadható feltételek mellett (a kormány kerekasztalához a civilek azért nem ülnek le, mert azt összetétele miatt illegitimnek tartják).

Az akcióra azért polgári engedetlenség keretében kerül sor, mert a sztrájktörvény 2010-es módosítását követően egy pedagógussztrájk megszervezése erősen korlátozott lett, a jogszerű munkabeszüntetést egyebek mellett hosszas egyeztető-sorozatnak, az elégséges szolgáltatásokban történő megállapodásnak kell megelőznie. A Tanítanék Mozgalom akciójának meghirdetése után bizonytalanság alakult ki azt illetően, pontosan milyen megmozdulásról is kell beszélnünk. Lehet-e egyáltalán "tanársztrájknak" nevezni az eseményt, vagy az - mivel mégis csak munkabeszüntetésről van szó - nem más, mint "vadsztrájk"? Esetleg "figyelmeztető sztrájk"? Pukli István bejelentése után Palkovics László oktatási államtitkár is úgy nyilatkozott: az egyórás akció esetén "jogszerű sztrájk törvényi feltételei nem állnak fenn".

Az Ekint a megmozdulás alkotmányos körülményeiről készült friss elemzésében rámutatott: az akcióban részt vevő pedagógusok célja a kormány oktatáspolitikájának bírálata, így az akciót nem a sztrájkra vonatkozó szabályok alapján kell megítélni, hanem a véleménynyilvánítás szabadsága és a polgári engedetlenség szempontjait kell együttesen figyelembe venni. Merthogy a sztrájk és a polgári engedetlenség jogilag két különböző forma.

"Sztrájk keretében azért lépnek fel a munkavállalók, mert gazdasági, szociális érdekeiket szeretnék érvényesíteni a munkáltatóval szemben. Polgári engedetlenségnél más a helyzet, itt a résztvevők véleményt nyilvánítanak egy közügyről. Bár munkabeszüntetésről van szó, a mai akciót nem lehet jogszerűtlen sztrájknak nevezni, mivel ez nem is sztrájk" - mondta Somody Bernadette. Az Ekint igazgatója hangsúlyozta: ez viszont továbbra sem mentesíti a tanárokat a munkavégzés megtagadásának munkajogi következményei alól, ezzel a résztvevőknek is tisztában kell lenniük. Ám, mint arra az Ekint elemzése rámutatott, az esetleges munkajogi szankciók - tekintettel a véleményszabadság alkotmányos védelmére - nem lehetnek terhesebbek annál, mintha a résztvevők valamilyen más okból mulasztották volna el a tanóra megtartását.

"A következmények nem lehetnek szigorúbbak 30-a után, mint akár két-három héttel korábban, amikor valaki például azért nem tartotta meg az óráját, mert mondjuk fodrásznál volt, vagy bármilyen más politikailag semleges okból. Fontos, hogy az akcióban részt vevő pedagógus ismerje a lehetséges következményeket, de ugyanilyen fontos, hogy azt is tudja: a szankcióknak is vannak korlátaik, nem lesz kiszolgáltatott ezek miatt a munkáltatójának" - állítja Somody. Mint az elemzés is leszögezi: a munkajogi szankciók jogszerűségét végső soron a bíróság ítélheti meg; figyelembe kell venni, hogy a jogkövetkezményekkel a munkáltató és a felügyeleti jogok gyakorlói nem torolhatják meg a tanárok politikai véleménynyilvánítását, az ezzel fenyegetés is sérti a pedagógusok jogait.

A csatlakozó iskolákat ábrázoló térképet itt nézheti meg!

Tényi feljelentette Puklit
A feljelentéseiről ismert fideszes politikus, Tényi István célkeresztjébe került Pukli István iskolaigazgató, a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója: Tényi szerint a pedagógus március 15-én tartott beszédében - amelyben felszólította Orbán Viktort és Áder Jánost, hogy kérjenek bocsánatot az elmúlt hat évben megalázott és megfélemlített emberektől - Magyarország államfőjét és kormányfőjét az Alaptörvényben meghatározott jogkörében kívánja akadályozni, illetve fenyegetéssel valamilyen intézkedés megtételére kényszeríti. Álláspontja szerint a munkabeszüntetések az egész ország életét kívánják megbénítani, és az ezzel való fenyegetés megvalósítja a lázadás előkészületének bűntettét. A Fővárosi Főügyészség arról értesítette Tényit, hogy a feljelentés elbírálását átteszik a Központi Nyomozó Főügyészséghez, mivel ez az ügy az ő hatáskörükbe tartozik.

Egy hete a Kettős Mérce blog arról számolt be, hogy egy pedagógus azt jelezte: a tankerületi vezető arra utasította az intézményvezetőket, hogy azoknak a tanároknak, akik ma 8-9 között "nem akarnak" dolgozni, erről írásban kell tájékoztatást adniuk az igazgatóknak. Állítólag erre a bérelszámolás miatt van szükség - vagyis az "engedetlenkedő" tanárokat bérmegvonással is szankcionálnák, holott Palkovics László korábban azt nyilatkozta: legfeljebb annyi "bántódásuk" eshet, hogy az elmaradt órákat pótolniuk kell. Az Ekint elemzésében azt is leszögezi: az információs alapjogok súlyos sérelmét jelenti, ha bármilyen módon listázzák a tiltakozó tanárokat, és jogsérelmet okoz az is, ha velük szemben politikai véleményük miatt a munkáltató vagy az intézményvezető ellenséges, megfélemlítő környezetet alakít ki az iskolában.

Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára tegnap a Parlamentben arról beszélt: Alaptörvénybe ütközhet a tanárok mai tiltakozása. "Ez abban az esetben lenne igaz, ha felmerül valamilyen konkuráló jog; mi csak egy ilyet találtunk, ezek a közoktatásban részt vevő gyerekek jogai" - mondta Somody Bernadette. Az alkotmányjogász emlékeztetett: a gyerekek számára biztosítani kell a megfelelő felügyeletet, ha ezt a tanárok megteszik, akkor nincs olyan ok, ami miatt az akció alkotmányellenes lenne. Az elemzés emellett azt is hozzáfűzi: "ha nem tekintjük a gyerekek alkotmányos jogai sérelmének azt a helyzetet, amikor egy tanár betegsége miatt a diákoknak csak felügyeletet, de oktatást nem biztosítanak, akkor - a felügyelet biztosítása mellett - nem minősülhet alkotmányos jogsérelemnek a tanóra március 30-ra tervezett elmaradása sem".

Tárgyalna a Civil Közoktatási Platform
Kétoldalú tárgyalásokat kezdeményez a kormánnyal a Civil Közoktatási Platform (CKP) a közoktatás átalakításával kapcsolatban korábban megfogalmazott 12 pontról, a tárgyalási szándék visszaigazolására kéthetes határidőt szabnak - tudatták a szerveződés szóvivői a fórum második, keddi ülése után az MTI tudósítása szerint. Puskás Aurél hangsúlyozta: a CKP 12 pontjában foglaltak nem tűrnek halasztást, azokról még a következő tanév kezdete előtt dönteni kell. Ha a kormány nem reagál a megkeresésükre, akkor készek - a Tanítanék mozgalom által szerda reggelre meghirdetett polgári engedetlenség után - további nyomásgyakorló akciókat szervezni - fűzte hozzá.
Miklósi László, a platform másik szóvivője közölte: 52 tagszervezetük közül 32 volt jelen az egyeztetésen, ahol megállapodtak abban, hogy támogatják a Tanítanék mozgalom akcióját. Kiemelte, bíznak abban, hogy nem lesz szükség újabb megmozdulásra, valamint elmondta azt is, nem számítanak retorzióra a polgári engedetlenség miatt. Ercse Krisztina hozzátette: az ülésen döntöttek arról is, hogy a platform felhatalmazza a stratégiai kérdésekkel foglalkozó munkacsoportját egy, a nyílt oktatáspolitika alkotásáról és a társadalmi egyeztetés módjáról szóló javaslat elkészítésére.

Orbán állítólag Ukrajna felosztását javasolta Lengyelországnak

Publikálás dátuma
2019.04.18 20:02

Fotó: Facebook/Orbán Viktor
Egy lengyel képviselő szerint a magyar miniszterelnök ugyanúgy határrevízióra törekszik, mint Vlagyimir Putyin.
Slawomir Nitras lengyel parlamenti képviselő szerint Orbán Viktor az ukrán válság idején azt javasolta, hogy Lengyelország és Magyarország vegyen részt Ukrajna felosztásában. Az Onet nevű lengyel honlap idézi a Polgári Platform politikusát, aki egy interjú során azt mondta, hogy a magyar miniszterelnök az európai határok revíziójáról álmodik, akárcsak Vlagyimir Putyin. "Orbán nagyon veszélyes és nagyon intelligens" - fogalmazott a mérsékelt jobboldali párt képviselője. Nitras azt is hozzátette, ő és a PO nem akarja Európa destabilizálását, ezért "Orbánt el kell dobni, mint egy rohadt gyümölcsöt". A magyar kormányfő a lengyel politikus szavai szerint művelt, nyelveket beszélő ember, aki tudja, hogyan kell viselkedni a szalonokban, ám ugyanez nem mondható el a Lengyelországot a háttérből irányító Jaroslaw Kaczynskiról. "Orbán okos politikus. Neki könnyű dolga van, az Európai Uniónak pedig nehéz" - vonta le a tanulságot a képviselő. A beszélgetés azonban nem állt meg ennyinél, Nitras Magyarországot is veszélyesnek nevezte, mert a magyarok szerinte a(z első) világháború után kialakult rendszer lebontásáról álmodnak, mert "komplexusuk van", amióta elvesztették területük egy részét. Korábban Moszkvából is érkeztek Ukrajna felosztására vonatkozó javaslatok - például a magát "liberális demokratának" nevező, valójában az orosz katonai hírszerzéshez köthető Vlagyimir Zsirinovszkijtól. A lassan három évtizede botrányt botrányra halmozó, extravagáns politikus felvetése szerint Lengyelország megkaphatná Ukrajna nyugati határvidékét, Magyarország a Kárpátalját, Románia Csernovcit, Oroszország pedig természetesen "vinné" az ország keleti részét. A javaslatról Zsirinovszkij, aki akkor az orosz törvényhozás, a Duma alelnöke volt, 2014-ben levelet is írt a varsói, bukaresti és budapesti kormánynak. Vlagyimir Putyin azonban sosem utalt ilyesmire, és a hír gyorsan elaludt. Slawomir Nitras mostani állítását ukrajnai honlapok is átvették. Ukrajnában hajrájához ért az elnökválasztási kampány, míg a PO az európai parlamenti választásokon egy széles ellenzéki összefogás tagjaként indul Jaroslaw Kacyinski kormánypártja, a Jog és Igazságosság ellenében.

Reméljük, Kövér László nem idézte Semjént, amikor együttérzését fejezte ki a Notre Dame miatt

Publikálás dátuma
2019.04.18 19:33

Fotó: Vajda József
Nagyon azért nem kapkodta el a francia házelnöknek szóló együttérző levél elküldését.
Az Országgyűlés elnöke levélben fejezte ki együttérzését a francia képviselőház és a szenátus elnökének a Notre Dame-székesegyházban pusztító tűz miatt - közölte az Országgyűlés Sajtóirodája csütörtökön. Kövér László azt írta Richard Ferrand-nak és Gérard Larcher-nak: megdöbbenve és mély megrendüléssel értesült a kereszténység, a katolikus egyház és az egyetemes kultúra egyik fontos jelképének számító Notre Dame-székesegyházat ért tűzesetről, amely felbecsülhetetlen kárt okozott a rekonstrukció alatt álló épületben. Az Országgyűlés elnöke levelében kifejezte elismerését a francia tűzoltók hősies küzdelméért, amelynek köszönhetően sikerült megóvni "a kereszténység egyik bástyáját" a teljes pusztulástól, csakúgy, mint az épületben őrzött keresztény kegytárgyak és műalkotások hatalmas gyűjteményének jelentős részét. Kövér László a magyar Országgyűlés nevében együttérzéséről és támogatásáról biztosította a francia nemzetet, és sok erőt, kitartást kívánt a székesegyház újjáépítéséhez.   Semjén Zsolt kedden még arról értekezett, hogy az égő Notre Dame a hitét megtagadó Franciaország tragédiáját fejezi ki. "Én ebben egy tragikus szimbólumot látok. Az a Franciaország, amelyik megtagadta - mint az egyház legidősebb leánya, úgy hívták régen Franciaországot – saját történelmét, megtagadta önmagát, megtagadta saját kereszténységét és hitét, ez az égő templom valahogy kifejezi azt az apokaliptikus értékvesztést, aminek a nyugati világban tanúi lehetünk” - mondta a tűz kapcsán a HírTv-ben a nagy vadász. 
Frissítve: 2019.04.18 19:35