Előfizetés

Brüsszeli merényletek - A halálos áldozatok száma harminckettő

Minden információt összevetve a múlt kedden Brüsszelben elkövetett merényletek halálos áldozatainak száma harminckettő - írta Twitter-üzenetében Maggie De Block belga egészségügyi miniszter kedden.

Hangsúlyozta: míg a korábbi bejelentések 35 halottról számoltak be, addig a rendőrségi és egészségügyi adatokat összevetve az áldozatok száma ennél hárommal kevesebb. 

A belga főügyészség által az áldozatok azonosítására kijelölt tisztségviselő elmondta: a korábbi számadat annak tudható be, hogy volt olyan áldozat, amely kétszer is felkerült a listára kilétének azonosítása előtt. Hozzátette: a főügyészség nem adja ki az áldozatok neveit, és így fog eljárni abban az esetben is, ha a DNS-vizsgálatok folyamán újabb áldozatra találnának. A belga főügyészség tájékoztatása szerint az áldozatok között 17 belga és 15 más, különböző állampolgárságú van, akik közül négyen a kórházban hunytak el. Kiskorú nincs az áldozatok között - tették hozzá.

Maggie De Block közlése szerint a támadásokban megsebesült 340 embert 28 belga kórházban látják el, közülük 94-en további kórházi kezelésre szorulnak. Kettőt Franciaországba, kettőt az Egyesült Államokba szállítottak, kezeléseiket ott folytatják. A belga egészségügyi intézményekben kezelt sérültek közül 49-et továbbra is intenzív osztályon ápolnak, 30-an súlyos égési sérülésekkel speciális kezelést kapnak - tette hozzá a miniszter.

A korábbi hírekkel ellentétben nem nyitják meg szerdán a forgalom előtt a brüsszeli Zaventem nemzetközi repülőteret, ahol egy héttel ezelőtt kettős robbantásos merényletet hajtottak végre - közölte a légikikötőt üzemeltető vállalat igazgatója. Arnaud Feist elmondta: a repülőtéren kedden tesztelték a megsérült épületet és a légiutas-kiszolgálást. A tesztüzem eredményétől tették függővé, hogy a repülőtér szerdán 20 százalékos kapacitással megkezdheti-e működését és újra fogadhat-e repülőgépeket. Az épület legszükségesebb javításait elvégezték, de még hónapokig eltarthat, amíg minden fontos munkálat befejeződik - tette hozzá.

Szerdától újra teljes hálózatán üzemel a brüsszeli metró - tájékoztatott a helyi tömegközlekedési vállalat (STIB) kedden. A közlés szerint a robbanásban megsérült Maelbeek metrómegálló kivételével valamennyi állomás rendeltetés szerint üzemel. Az érintett megállóban a szerelvény nem áll meg.

Az egy héttel ezelőtt, kedden elkövetett merényleteket követően Brüsszel tömegközlekedése teljesen leállt. Másnap a busz- és villamosközlekedés, majd három nappal később a metró járatai is részlegesen újraindultak a belga fővárosban.

Elkaszálta az Unió a kaszinótörvényt

A magyar állam százmilliárdos kártérítést is fizethet azoknak a magyar vállalkozóknak, akiket 2012-ben három nap alatt tönkretett, hogy helyzetbe hozza Andy Vajnát, miután az Európai Unió Bírósága (EUB) jogerős ítéletében azoknak a magyar vállalkozóknak adott igazat, akiket a kormány kifosztott a kaszinótörvénnyel – mondta a 24.hu-nak Schreiber István, a Magyar Szerencsejáték Szövetség elnöke. 

A luxemburgi uniós bíróság azt kifogásolta, hogy a magyar jogalkotó nem írt elő olyan átmeneti időszakot, amely alatt az új jogszabályokhoz alkalmazkodni lehet, illetve ésszerű kompenzációs rendszert sem alakított ki a vállalkozók kárpótlására. Schreiber szerint így megnyílt a vállalkozók kártérítési alapja, a magyar bíróságokon százmilliárd forintos kártérítésért perelhetik a magyar államot a közeljövőben.

Ukrán kormányválság - Egyelőre nincs megállapodás

Eredménytelenül zárult kedden az ukrán parlament három frakciójának tárgyalása az új kormánykoalíció megalakításáról - közölte Artur Heraszimov, Petro Porosenko Blokjának parlamenti képviselője az UNIAN ukrán hírügynökséggel.

A Porosenko elnök mögötti frakció, az Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök vezette Népi Front és Julija Timosenko Haza (Batykivscsina) pártja annak érdekében kezdett zárt ajtók mögötti tárgyalásokat, hogy új koalíciós megállapodással és új miniszterelnök kinevezésével állítsák helyre a kormányzóképes többséget, s ezzel megoldják az Ukrajnában hetek óta tartó kormányválságot.

A válságot az okozta, hogy a koalíció két nagyobb pártja február 16-án meghiúsította a kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt, így Arszenyij Jacenyukot nem sikerült elmozdítani a miniszterelnöki posztról. Emiatt kilépett a kormánykoalícióból Timosenko pártja és az Andrij Szadovij lembergi (lvivi) polgármester vezette Önsegély (Szamopomics). Oleh Ljasko Radikális Pártja már múlt szeptemberben kilátásba helyezte ellenzékbe vonulását, de hivatalosan csak most kedden jelentette be kilépését a koalícióból.

A koalícióban így a két legnagyobb frakció maradt, a Petro Porosenko államfő mögötti tömörülés és a miniszterelnök vezette Népi Front, nekik együtt viszont nincs többségük a 450 fős ukrán törvényhozásban.

Kedden vált ismertté, hogy Timosenko frakciója kész részt venni egy új kormánykoalícióban, velük együtt már biztosított lenne az új kabinet parlamenti többsége. Az államfő mögötti frakció a Porosenkóhoz közel álló Volodimir Hrojszman jelenlegi házelnököt jelöli új miniszterelnöknek. Előző nap Petro Porosenko Blokkja azzal fenyegetőzött, hogy ő is kilép a kormánykoalícióból, ha Jacenyuk továbbra sem mond le.

Mivel a házszabályok szerint bizalmatlansági indítványt egy ülésszakon belül kétszer nem lehet a kormánnyal szemben benyújtani, azaz leghamarabb csak szeptemberben kerülhetne ismét napirendre a kérdés, az egyetlen gyors megoldás a válságra az maradt, ha Jacenyuk önként távozik posztjáról, és átadja helyét egy olyan személynek, akiben a koalíciós pártok megállapodnak. Ez a kompromisszumos személy pedig a jelenlegi helyzetben Hrojszman lenne. Sajtóértesülések szerint nyugati országok viszont felhívták a figyelmet annak veszélyére, hogy a hatalom így ismét egy kézben összpontosulhat, mint a Janukovics-rezsim idején, hiszen Hrojszman az elnök mögött álló frakció tagja.

Timosenko frakciója a koalícióhoz történő csatlakozás feltételéül szabta egyebek között a termőföldeladás moratóriumának fenntartását, a gazdák állami támogatását és a lakossági rezsiterhek csökkentését. Kiszivárgott, hogy a képviselőcsoport a keddi egyeztetésen újabb követeléssel állt elő, ragaszkodik bizonyos törvényjavaslatok elfogadásához. Artur Heraszimov, Porosenko pártjának képviselője újságíróknak elmondta, hogy frakciója kész engedni a követelésnek, azt azonban nem árulta el, konkrétan milyen előterjesztéseket hajlandók támogatni. Hozzátette, hogy ezekről az indítványokról csak az új koalíció megalakulása után szavaznak. Ezt azonban Timosenko elfogadhatatlannak nevezte. Kijelentette kedden, hogy a koalíció létrehozása előtt kell a parlamentnek elfogadnia a jórészt szociális jellegű törvényeket. Heraszimov elmondta, hogy mintegy húsz törvényjavaslatról van szó, amelyek áttanulmányozására munkacsoportot hoznak létre.