Elfogadták Lázár javaslatát - A nok-ról is szavazott a Ház

Egyértelműsítő, pontosító módosításokkal ismét lehetővé tette nemzeti otthonteremtési közösségek (nok) létrehozását az Országgyűlés szerdán, miután az erről szóló, két hete elfogadott törvényt az államfő megfontolásra visszaküldte a Háznak. Csont nélkül átment a parlamenten Lázár János javaslata is a rendeleti költségvetésről, ami azt jelenti, hogy ezentúl Orbán Viktor saját kénye-kedve szerint akár egy kormányhatározattal is módosíthatja a költségvetést. A képviselők többek között döntöttek még a paksi bővítésről, a tao-ról, a vízummentességről és a magáncsődeljárásról is.

Orbán kénye-kedve szerint dönthet

Csont nélkül átment a parlamenten az államháztartási törvény azon módosítása, amely lehetővé teszi a kormánynak a rendeleti költségvetés bevezetését. A módosítás lényege, hogy a kormány év közben úgy költhet, hogy ahhoz nem kell módosítania a költségvetési törvényt, tehát a döntést a parlamentben sem kell megvitatni, és a költségvetést ellenőrző Költségvetési Tanácsot is elkerülhetik így. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter javaslatát 114 igen szavazattal, 56 nem ellenében fogadta el az Országgyűlés.

A jövőben a kormány korlátlan mértékben vállalhat kötelezettségeket, hisz ehhez nem kell már sem a nemzetgazdasági miniszter, sem a parlament beleegyezése. Így egyedül a miniszterelnök kezébe kerül a költségvetési előirányzatok és a kötelezettségvállalások kérdése. Ezzel megvalósul a költségvetési ügyekben a rendeleti kormányzás, hisz ezentúl bármilyen költségvetést fogad majd el a parlament, az a kormányt gyakorlatilag nem kötelezi semmire.

Nok-ról szavaztak

A képviselők 109 igen szavazattal 53 nem ellenében fogadták el a kormány javaslatát. A parlament korábbi döntésének is megfelelően a nok-hoz csatlakozó tagok kötelezettséget vállalnak egy meghatározott összeg befizetésére, előre meghatározott ütemben. Az új lakás vásárlásához a megtakarításon felül még hiányzó összeget a közösség kamatmentesen megelőlegezi azoknak a tagoknak, akiket sorsolással kiválasztanak a legalább 10 éves futamidő alatt.

A konstrukcióhoz állami támogatás is jár, amelynek mértéke a befizetési kötelezettség 30 százaléka, de legfeljebb havi 25 ezer forint. A megtakarításokat csak új ingatlan vásárlására lehet fordítani. A közösséget egy szervező cég működteti és az kezeli annak vagyonát is. A szervező Magyarországon bejegyzett, zártkörűen működő részvénytársaság lehet, amelynek alaptőkéje legalább 100 millió forint.

Az otthonteremtési program új eleme ennek megfelelően nem érinti a lakás-takarékpénztárakat, azok szerepe és állami támogatása nem változik. A Ház a lakás-takarékpénztárakról szóló törvényt ugyanakkor úgy módosította, hogy a nok-ba történő befizetés is lakáscélú felhasználásnak minősül, így a lakáskasszás, állami támogatással növelt megtakarítás is felhasználható a nok-os befizetésre.

Ahogy a Népszava is beszámolt róla, március 24-én Áder János köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek a nok-törvényt, amit Rogán Antal javaslatára fogadtak el a képviselők még március 17-én.

Áder visszaküldő levele

A köztársasági elnök az elnöki hivatal honlapján olvasható visszaküldő levélben azt írta: támogatandó célkitűzés a családok otthonteremtési lehetőségének bővítése állami támogatással, ám ennek végrehajtása áttekinthető, a folyamatban résztvevőknek megfelelő garanciákat biztosító szervezet kialakítását igényli, a működés szigorú hatósági felügyelete mellett. Álláspontja szerint a törvény nem felel meg ezeknek az elvárásoknak, mert tisztázatlan és ellentmondásos rendelkezéseket tartalmaz a nok és a közösséget működtető, annak vagyonát kezelő szervező jogállásával, szervezetével és működésével kapcsolatban.

Nem ért egyet azzal sem, hogy a törvény több garanciális előírást kormányrendeleti szabályozás körébe utal. Kifogásolja, hogy ha már jogi személy lesz az otthonteremtési közösség, akkor létrehozásakor be kell tartani a ptk. szabályait. Zavaros, hogy a szervező ügyvezetése egyes feladatainak ellátása során mikor jár el a közösség és mikor a szervező képviselőjeként.

Változtatások a javaslatban

Mindezeket figyelembe véve az előterjesztés úgy módosult, hogy a közösségszervező köteles folyamatosan fenntartani a törvényben meghatározott tartalék szintjét. A kiszámítható működés érdekében a rendkívüli befizetések összegét a hátralék 40 százalékában maximalizálják, míg a licitekét annak 60 százalékában, a közösség pedig a tevékenységét - az előre megjelölt időtartamon túl - addig folytatja, amíg minden tagja ingatlanhoz nem jut. A törvény kimondja azt is, hogy a szervező zrt. vagyona elkülönül az általa működtetett nok vagyonától. Változott még, hogy ha a közösséget az előzetes megállapodástól számítva fél éven belül nem veszik nyilvántartásba, a lakásvásárló mentesül a kötelezettségek alól, és a szervező köteles visszafizetni neki a regisztrációs díjat.

Paksi bővítés

A Ház az Európai Bizottság kifogásaira reagálva módosította a paksi atomerőmű bővítéséről szóló közérdekű adatigénylés szabályait, lehetővé téve az adatigénylőknek a jogorvoslat lehetőségét az adatkiadás állami megtagadása után. A képviselők 114 igen szavazattal, 53 nem ellenében és 5 tartózkodás mellett fogadták el az erről szóló kormányzati javaslatot. A nemmel szavazók között volt a fideszes Pesti Imre és Pogácsás Tibor, a szintén fideszes Bencsik János pedig tartózkodott.

Vízummentesség

A parlament a magyar és a mongol kormány korábbi megállapodásának kihirdetésével vízummentességet vezetett be a két ország között a diplomata, szolgálati agy hivatalos útlevéllel rendelkező állampolgároknak.

Magáncsődeljárás

Az Országgyűlés szeptember 30-áig kitolta a magáncsődeljárás március 1-jén lejárt kezdeményezési határidejét. A parlament 127 igen szavazattal, 29 nem ellenében és 5 tartózkodás mellett fogadta el a változtatást kormánypárti képviselők javaslatára. A Ház tavaly kétharmados többséggel fogadta el a természetes személyek adósságrendezéséről - azaz a magáncsődről - szóló jogszabályt. Magáncsődvédelmet az az adós kezdeményezhet, akinek vagyona és törlesztésre fordítható jövedelme van, de az nem elég az adóssága törlesztésére.

Módosították a tao szabályait

A sportfejlesztési támogatások elszámolásával kapcsolatos, a jelzálogjogra vonatkozó egyes szabályokat változtatta meg az Országgyűlés, illetve pontosította az ügyintézési határidőket a társasági adóról és osztalékadóról, valamint a sportról szóló törvény módosításával. A fideszes Bánki Erik, Manninger Jenő és Mengyi Roland által benyújtott törvényjavaslatot a parlament 141 igen, 34 nem ellenében fogadta el.

Új uniós vámkódex

Az Országgyűlés egyhangúlag, 178 igen szavazattal fogadta el az uniós vámjog végrehajtásáról szóló, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter által benyújtott törvényt. Az EU-s vámunió eljárásjogi szabályait felváltó kódexet tíz éven át készítették elő. A vámjogi szabályozás jelentős részét a közvetlen hatállyal alkalmazandó uniós vámjogszabályok adják, ám Magyarország felhatalmazását kapott a vámjogi képviselet nemzeti szabályainak, a nemzeti szankciórendszernek és a vámösszegek beszedésére vonatkozó szabályoknak a kialakítására. Az uniós vámkódex május 1-jén lép hatályba és az azt követően indult eljárásokra kell alkalmazni.

Meghosszabbították a gázbeszerzési szerződéseket

Az Országgyűlés 140 igen, 29 nem szavazattal, 7 tartózkodás mellett módosította a földgázellátásról szóló törvényt, hogy meghosszabbítsa a szeptember 30-án lejáró földgáz forrásszerződéseket. A Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter által jegyzett törvény indoklása szerint erre a földgáz nonprofit közműszolgáltatás folyamatban lévő kiépítése miatt van szükség, hogy a lakosságot és a kisfogyasztókat ellátó egyetemes szolgáltatók a 2016/2017-es, 2017/2018-as gázévekben is hozzáférhessenek a megfelelő földgázforrásokhoz, amelyekkel a rezsicsökkentések eredményei fenntarthatók.

Pontosították a konzuli szolgálatokra vonatkozó szabályokat

Az Országgyűlés több helyen - egyhangúlag, 175 igen szavazattal - pontosította a konzuli szolgálatokra vonatkozó szabályokat a külgazdasági és külügyminiszter javaslatára. Szijjártó Péter indoklásában úgy fogalmazott, a módosításokkal tovább egyszerűsödhetnek a konzuli eljárások, lehetővé válnak informatikai fejlesztések, és hatékonyabb lehet az európai uniós konzuli együttműködés.

Új vámkódex

Ellenszavazat nélkül fogadta el az új, uniós szabályoknak megfelelő vámkódexet az Országgyűlés, amely május elsejétől érvényes. Az új szabályozás szerint a hatóság ellenőrzésének megkezdése előtt az önellenőrzést végző vállalkozó mentesül a bírság alól. A vámhivatal az új szabályok alapján az ellenőrzés megkezdése után is előnyben részesíti a tisztességes gazdálkodókat, hiszen együttműködésük esetén az eredetileg kiszabható bírság felét kell csak megfizetniük - áll a közleményben.

A törvényjavaslat alapja a minden tagállam által alkalmazandó új uniós vámkódex, amely főszabályként kötelezővé teszi, hogy a vámügyekben az adatok cseréje és tárolása elektronikusan történjék, egyszerűsíti a vámeljárásokat, hatékonyabbá teszi a kockázatkezelést. Az Európai Unió álláspontja szerint az egységes szabályok várhatóan az egész unióban erősítik a versenyképességet, a növekedést, az uniós és tagállami költségvetési érdekek védelmét és az uniós polgárok biztonságát, továbbá növelik a foglalkoztatást is - írja az NGM.

A képviselők hozzászólásait a következő oldalon olvashatja!