Paks II. - Jávor új népszavazási kérdést nyújtott be

Publikálás dátuma
2016.03.30 14:50
MTI Fotó: Kallos Bea
Fotó: /
Új népszavazási kérdést nyújtott be a paksi atomerőművi blokkok építése ügyében a Nemzeti Választási Bizottságnak (NVB) Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért európai parlamenti képviselője szerdán Budapesten.

A politikus, miután benyújtotta a szükséges iratokat, elmondta: kezdeményezésük arra irányul, hogy Magyarország mondja fel az Oroszországgal kötött megállapodást. Véleménye szerint ez az ügy "minden magyar állampolgárt húsba vágóan érint", hiszen évtizedeken keresztül évi sok száz milliárd forintos kötelezettséget jelent a magyar költségvetésnek.

A magyar embereknek alapvető joguk és érdekük, hogy véleményt nyilvánítsanak erről a "teljesen eszement" beruházásról, amely Magyarországot évtizedekre eladósítja, Oroszországhoz köti, ellentmond az unió számos előírásának és jogszabályának, ellenkezik az unió energiapolitikai célkitűzéseivel, "de mindenekelőtt a józan ésszel, az ország érdekeivel, és meggyőződésem szerint a magyar állampolgárok többségének akaratával is" - mondta Jávor Benedek.

Utalva arra, hogy két éve már nyújtott be népszavazási kérdést az ügyben, a politikus elmondta: miután az NVB hitelesítette a kormány kvótareferendum-kérdését, kíváncsian várja, kettős mércét alkalmaznak-e a nemzetközi kötelezettségvállalást érintő népszavazási kérdésekkel kapcsolatban. Ha ugyanis a kormány kérdése megállt ebből a szempontból is, akkor ennek is meg kell állnia - jelentette ki.

Úgy folytatta: kifejezetten ezért fogalmazták át a kérdést is a kormányéhoz nagyon hasonlóra. Kérdésük így hangzik:

"Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés határozatban hívja fel a kormányt a Magyarország kormánya és az Orosz Föderáció kormánya közötti nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről szóló egyezmény megszüntetésének a kezdeményezésére?".

Ha az NVB mégis kettős mércét alkalmaz majd, akkor a Kúriához fordul - mondta a PM politikusa.

Jávor Benedek először - Szigetvári Viktorral, az Együtt - a Korszakváltók Pártja társelnökével közösen - 2014 januárjában nyújtott be népszavazási kérdést ebben a témában. Akkor előbb eljárási és formai szabálytalanságok miatt, az újbóli benyújtás után pedig az alaptörvényre hivatkozva utasították el a kérdés ("Egyetért-e Ön azzal, hogy az államadósságot növelő hitelből ne épüljenek új atomerőművi blokkok Magyarországon?")

Szerző
2016.03.30 14:50

Magyar cégeket is érint a Brexit-kockázat

Publikálás dátuma
2019.01.21 10:30

Fotó: Shutterstock/
A három évvel ezelőtti Brexit-népszavazás óta a brit hátterű hazai cégek számának emelkedése megállt, dolgozóik száma pedig csökken.
A 2016-os Brexit-népszavazás óta befagyott a brit hátterű hazai vállalkozások addig töretlenül emelkedő száma - közli a céginformációval foglalkozó Opten. Míg 2004-ben 1525 szigetországi kötődésű hazai társaságot tartottak számon, addig a szám folyamatos emelkedéssel 2016-ra 2309-re nőtt. Az ív azonban itt megtört: a rákövetkező évben 2307, majd tavaly 2304 ilyen társaságot tartottak nyilván, ami tehát némi csökkenéssel lényegében nem mutat változást. A Brexit-hatás az alkalmazotti létszámra is kihatott. Míg 2016 júniusában e cégeknél 73 ezren dolgoztak, addig jelenleg már csak 69 ezren. Eközben ráadásul bővült az általános hazai foglalkoztatás. A brit hátterű vállalkozások között az átlagnál jóval nagyobbak is érintettek, vagyis nemzetgazdasági szerepük kiemelkedő. Az összetett tulajdonosi láncokat és a közvetett kapcsolatokat is hozzászámítva számuk már 2900-ra rúg. Ráadásul a külkereskedelmi és áttételes beszállítói láncokon keresztül beágyazottságuk még mélyebb. Bár az árfolyamváltozás egyes cégekre jótékonyan hathat, addig mások számára akár végzetes következményekkel is járhat. A vámok változása szintén szórhatja a mezőnyt. Minél több szálon kötődik egy hazai gazdálkodó az Egyesült Királysághoz, az elkövetkező időszakban annál nagyobb kockázatot visel. Nem túlzás tehát azt állítani, hogy a Brexit kimenetelének tovagyűrűző hatásai tömegek megélhetését érinthetik Magyarországon - állapítja meg az Opten.
Szerző
2019.01.21 10:30
Frissítve: 2019.01.21 10:30

Kevesebb méz terem, az import méz letöri az árakat

Publikálás dátuma
2019.01.21 09:00

Fotó: AFP/ OLEKSANDR RUPETA
Bár a tavalyi tömeges méhpusztulás nagy viharokat kavart, a méhészek növényvédőszerek mellett mégis a rovarbetegségeket tartják a fő veszélynek.
A napokban a megjelent hírek szerint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) diagnosztikai igazgatóságának vizsgálatai megállapították, hogy a tavaly nyári tömeges méhpusztulás egyik oka a neonikotinoid típusú klotinaidin–tiametoxám hatóanyag volt. A Népszava kérdésére az Agrárminisztérium (AM) azt válaszolta hogy a sajtóban megjelent hírekkel ellentétben a Nébih vizsgálatok jelenleg is tartanak, és ezek egyelőre nem erősítették meg a gyanút, hogy neonikotinoid mérgezés okozta a múlt évi tömeges méhpusztulásokat. Bár az egyik Somogy megyei méhész esetében a méhpusztulásért valóban neonikotinoid hatóanyag tehető felelőssé, ám a hatóságok nem találták meg a mérgezés forrását – tájékoztatta lapunkat a minisztérium. Ettől függetlenül, minden méhek által látogatott kultúrában megszüntetik a neonikotinoid hatóanyagú csávázószerekre szóló engedélyek kiadását. Mint emlékezetes az unióban felfüggesztették a neonikotinoidok használatát. Az intézkedést csak négy ország nem szavazta meg, s az egyik Magyarország volt. A szaktárcához érkezett bejelentések szerint 115 méhész nagyjából 10 000 méhcsaládja szenvedett kárt tavaly. Ez egyébként a hazai 1,2 millió méhcsalád kevesebb, mint 1 százaléka – közölte az Agrárminisztérium. Ennél vélhetően jóval több eset fordulhatott elő, de sokan nem jelentették az állományban bekövetkezett pusztulást sem a nagyjából 20 ezer hazai méhészből 14 ezer tagot számláló OMME-nek, sem a megyei kormányhivataloknak. Kada Zsuzsanna az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) balatonlellei szervezetének elnöke a jó hírrel kezdte. Tavaly az akácvirágzásra nem lehetett panaszuk, akár jó évet is zárhattak volna, de az Európában is óriási károkat okozó varroa atka pusztította a méhcsaládokat. A méhész fertőzés miatt legyengült és megtizedelt 50 méhcsaládjából aligha éri meg mindegyik a tavaszt, sőt, talán mind elpusztul. Bár nem a méhészkedésből élnek, de a 30 éves családi tradíció okán tavasszal újratelepítik a kaptárakat – közölte a Kada Zsuzsanna. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az atka elleni szerek túlzott használata elősegíti a nozéma, a gyomorvész, vagy más néven májusi vész megjelenését. Természetesen a nozéma önmagában is fertőzheti a méhcsaládokat – magyarázta Pongrácz Attila, az OMME Csongrád megyei tagszervezetének, az Ambrózy Béla Báró Méhész és Környezetvédelmi Egyesületének elnöke. A szakember úgy vélte, a különböző betegségek és a környezeti hatások miatt nagyon nehéz azt mondani, hogy a tavalyi tömeges pusztulás fő oka nikotinoid mérgezés volt. A helytelen atka elleni kezelés, illetve a nem megfelelő technológia alkalmazása is szerepet játszhatott a méhek tömeges elhullásában. Ahol mérgezés történt, ott ezt nagy valószínűséggel az eső után maradó tócsákban, talajvíz foltokban a határérték többszörösét meghaladó csávázószer maradványok okozhatták. Ahol az elhullott méhek nagy területen szétszórva, szívókájuk a testük alá görbülve, szétterpesztett szárnyakkal hevertek, ott mindenképpen mérgezésre kell gyanakodni. Csongrád megyében tavaly a méhcsaládok 60-70 százalékát érte károsodás, körükben 30-40 százalékos az éves elhullás, amit elsősorban a nozéma, vagyis a gyomorvész okoz. A mérgezések és a betegségek mellett a méhek számára egyre rosszabb klimatikus viszonyok is gyengítik a méhészetek teljesítményét. Vagy túl sok a csapadék, vagy a hőség miatt nem termelődik nektár, vagy a szeles idő nehezíti a rovarok dolgát. Több olyan növény is kiesik a biztos „szállítói kosárból”, amelyekre korábban bizton számíthattak a méhészek. Az egyik alapvetően fontos növény az akác, amely az utóbbi 5-10 évben egyre korábban virágzik, a méhek fejlődési ciklusa azonban ezt képtelen követni. Például tavaly, mire a méhcsaládok a gyűjtési fejlettséget elérték, már nem volt akácvirág.  A méhészkedés olyan mint a mozdony füstje: akit egyszer megcsapott, nehezen hagy fel vele. Aki méhészkedésből akar megélni, annak legalább 200 családot kell tartania. Egy termelő méhcsalád 40 ezer forint, egy családot átlagosan 20 ezer rovar alkot. A méhészek gondjait csak szaporítja, hogy míg korábban egy méhcsalád egy szezonban átlagosan 50-100 kiló mézet is előállított, ez már 25 kilóra csökkent. Különösen nagy kitartás kell a méhészkedéshez, hiszen a kevesebb méz sem tudta feljebb tornázni az árakat. Nem végleges becslések szerint az átlagosan 25-30 ezer tonnás hazai méztermelés mintegy 5 ezer tonnával csökkenhetett 2018-ban a rovarok megfogyatkozása miatt. A legnépszerűbb akácméz kilóját például 1050-1200 forintért veszik át a termelőktől a kereskedők, ami alig fedezi a termelői költségeket. A vegyes virágméz 500-800 forintos átvételi ára nagyjából elfogadható a méhészek számára. A lellei szervezet elnöke szerint a nagy élelmiszerláncok is szerepet játszanak az alacsony termelői árakban.  

A kínai és argentin méz letöri az árakat

Az unió is támogatja a méhészeket, mert az argentin, de főleg a kínai méz - amit a hazai termelők csak fenntartással neveznek annak -, a világpiacon alacsonyan tartja az árakat. Az uniós méhészegyesületek évek óta szorgalmazzák a származási hely, az eredetjelölés bevezetését. Az árakat letöri az is, hogy az európai mézeket gyakran az olcsó ázsiai termékekkel keverik. A jelenlegi mézhamisítási technológiákkal pedig szinte kimutathatatlan a „minőségjavító" beavatkozás. Az unióban egyre többen hagynak fel a méhészkedéssel, emiatt folyamatosan csökken az ágazat súlya. Magyarországon is pályázhatnak támogatásra a fiatal gazdák, azzal a feltétellel, hogy legalább 5 évig fenntartják a méhészetüket, ami különböző okokból egyre nehezebb feladat. Emellett jelentős beruházást is igényel. További segítség a cukorra és az állatgyógyászatra nyújtott támogatás is. Ezen kívül a mézkinyerési eszközökre, de még a kaptárak szállítására szolgáló utánfutóra is igényelhető forrás. 

Mézárak az áruházláncoknál (forint/kilogramm)

Áruház - Akácméz - Vegyes virágméz Lidl: 3108 / 1776 Tesco: 2867 / 1932 Aldi:  2788 / 1776 Spar: 3221 / 2000 (1765*) *Budget, saját márkás virágméz Forrás: Népszava-gyűjtés

2019.01.21 09:00
Frissítve: 2019.01.21 09:00