Seseljt felmentették Hágában

Publikálás dátuma
2016.03.31. 14:36
FOTÓ: Michel Porro/Getty Images
Az egykori Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló Nemzetközi Törvényszék (NT) csütörtökön kihirdetett ítéletében felmentette Vojislav Seseljt, a háborús és emberiesség elleni bűnökkel vádolt szerb ultranacionalista politikust.

Az NT elnöklő bírája által ismertetett ítélet szerint a hágai székhelyű törvényszék a vádpontok mindegyike alól felmentette és szabad embernek nyilvánította a Szerb Radikális Párt (SRS) elnökét. Jean-Claude Antonetti hozzátette, a szerb politikus elleni elfogatóparancs az ítélet nyomán érvényét vesztette.

Seselj ellen kilenc rendbeli háborús és emberiesség elleni bűntény miatt emelt korábban vádat a törvényszék ügyészsége. A most 61 éves Seseljt azzal vádolták, hogy felelős a Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és a Vajdaságban 1991 és 1994 között elkövetett bűncselekményekért. Ezeket a bűnöket félkatonai szervezetek követték el, az SRS-t vezető politikusnak pedig jelentős szerepe volt a toborzásukban: nacionalista gyűlöletbeszédei - amelyek gyakran a vajdasági magyarokat is célba vették - hozzájárultak az etnikai feszültségek szításához.

A hágai bírák azonban úgy ítélték meg, hogy a fegyveresek által elkövetett bűncselekményekért Vojislav Seselj nem vonható felelősségre, a vádhatóság ugyanis nem tudta kétséget kizáróan bizonyítani, hogy a politikus tudtával vagy egyetértésével, esetleg az ő parancsára történtek volna a jogsértések.

Seselj: csakis felmentő ítélet születhetett
Sajtótájékoztatóján (a jogász végzettségű) Seselj elmondta: az eljárás kezdete óta tudta, hogy egyetlen bűncselekményt sem tudnak rábizonyítani, és miután minden hamis tanúvallomást megcáfolt, minden hamisított dokumentumra rámutatott, és győzött, már nem is érdekelte maga az ítélet.
Megjegyezte viszont, hogy "talán egy rövid büntetést" kaphatott volna, hogy a szerbség ellenségei ne legyenek ennyire dühösek az ítélet miatt. Hozzátette, az NT bírói tanácsának két tagja, Jean-Claude Antonetti és Mandiaye Niang bebizonyította, hogy a szakmaiság és a tisztesség minden politikai nyomás felett áll.
Ugyanakkor kiemelte, hogy a felmentő ítélet ellenére sem változott meg a véleménye a hágai Nemzetközi Törvényszékről, továbbra is szerbellenesnek, és az új világrend eszközének tartja.


Vojislav Seselj 2003-ban önként adta fel magát a Nemzetközi Törvényszéken, és majdnem 12 évet töltött annak börtönében, majd 2014-ben rossz egészségi állapotára való tekintettel ideiglenesen szabadlábra helyezték. Ennek egyik feltétele azonban az volt, hogy ha a bírói testület kéri, akkor azonnal vissza kell térnie Hágába. Ezt azonban Seseljszámos alkalommal megtagadta, az ítélethirdetésre sem volt hajlandó visszautazni.

Miután 2014-ben visszatért Szerbiába, Seselj folytatta a szélsőségesen nacionalista retorikát, például "Nagy-Szerbia" megalakításáról szónokolt, ami Szerbia egyesítését jelentené a környező országok szerbek lakta területeivel. Az 1991-1995-ös délszláv háborúban több mint 100 ezren vesztették életüket, és milliók hagyták el otthonukat.

Szerző
Frissítve: 2016.03.31. 16:13

Nocsak, elmaradt a Habonyt és Rogánt beidéző ülés

Publikálás dátuma
2016.03.31. 14:15
A kormánypárti képviselők közül senki nem ment el az ülésre. A képen Volner János. FOTÓ: Népszava
Határozatképtelenség miatt elmaradt csütörtökön a gazdasági bizottság ellenőrző albizottságának ülése, mivel a kormánypárti képviselők nem jelentek meg. Ez volt az az ülés, amire meghívták Rogán Antalt, a Miniszterelnöki Kabinetiroda miniszterét, Habony Árpádot, a miniszterelnök nem hivatalos tanácsadóját és Michaeli Shabtai üzletembert, hogy tisztázzák, hová vándorolnak a letelepedési kötvények értékesítéséből származó, offshore cégekbe rejtett milliárdok.

Volner János (Jobbik) az albizottság elnöke megállapította, a testület ülését nem lehet megtartani.  Az albizottsági ülésen a meghívottak - Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda minisztere, Habony Árpád és Michaeli Shabtai - sem vettek részt. Az albizottsági ülésen az előterjesztett napirend szerint az offshore cégek letelepedési kötvényből származó bevételeivel foglalkoztak volna.

Volner János, az ülést követő sajtótájékoztatóján elmondta: a letelepedési kötvény üzletben több milliárd forint nyereséget realizáló vállalkozásoknak a tulajdonosi hátterét, ezeknek a mozgatórugóit a Jobbik és a gazdasági bizottság ellenőrző albizottsága közösen szeretné kivizsgálni.

Az ellenőrző albizottság elnöke kérdésre válaszolva elmondta, hogy a válasz nélkül maradt kérdéseiket írásban juttatják majd el a kormányhoz, az offshore cégek tulajdonosaihoz és Habony Árpádhoz is, aki Volner János szerint láthatóan jó kapcsolatokat ápol ezekkel az üzletemberekkel.

Korábban írtuk: Volner János Rogán Antalt, Habony Árpádot és Michaeli Shabtai üzletembert is meghallgatná az Országgyűlés gazdasági ellenőrző albizottságának jövő hét csütörtöki ülésén, ahol az egyetlen napirendi pont az offshore cégek letelepedési kötvényből származó bevételei, ám azt már múlt héten tudni lehetett, hogy a meghívottak közül egyikük sem fog megjelenni az ülésen. A kabinetfőnök és a tanácsadó beidézése inkább csak szimbolikus politikai lépés volt az albizottság ellenzéki elnöke részéről.

Ahogy a Népszava már beszámolt róla, a Heti Válasz múlt héten derítette ki, hogyan bukkan fel a Habony Árpád miniszterelnöki főtanácsadó neve a leginkább prosperáló letelepedési kötvények kiadásával megbízott cégek mögött, ahogy azt is, hogy a kötvényprogram tervezetét benyújtó Rogán Antal is ott van az érdekkörben.

Ezután múlt héten Bárándy Gergely, MSZP-s országgyűlési képviselő parlamenti vizsgálóbizottság felállítását követelte, hogy végre kiderüljön az igazság a letelepedési kötvények hátteréről. Az ellenzéki képviselő kezdeményezni fogja, hogy az igazságügy bizottság soron kívül tárgyalja a testület felállításáról szóló, az ellenzéki pártok által támogatott javaslatot. Tűrhetetlennek tartja ugyanis, hogy 80 milliárd offshore cégekhez vándorol ahelyett, hogy az államkasszába folyna be. 

Az MSZP, az LMP és a Jobbik alig több mint egy hete együtt kezdeményezte parlamenti testület felállítását a letelepedési államkötvényekkel kapcsolatos visszaélések kivizsgálására. Miután a vizsgálóbizottság felállításához szükséges aláírások bőven összejöttek, a fideszeseknek is bele kell törődniük abba, hogy a visszaéléseket legalább megpróbálja majd feltárni a paritásos testület. 

Amit a letelepedési kötvényekről tudni kell
Rogán 2012 végén azért találta ki a konstrukciót, hogy a gazdag, de az Unióba nehezen bejutó embereknek "megkönnyítsük a ki- és beutazását", cserébe munkahelyeket teremtsenek. A kötvény kezdetben 250 ezer euróba került, ma már 300 ezerért kínálják, cserébe viszont magyar tartózkodási engedély, majd fél év múlva letelepedési engedély jár, amivel aztán szabadon lehet utazni az Unióban. A kötvényes öt év után visszakapja a 300 ezer eurót, vagyis az életre szóló letelepedési okmányért csak a közvetítő díját kell ténylegesen kifizetnie, hozzávetőleg 12–18 millió forintot. A bírálók ma sem akarják elfogadni, hogy a kötvényeket az állam helyett kizárólagos joggal, offshore cégek értékesítik, ráadásul olyanok, amelyeket a Rogán vezette gazdasági bizottság bízott meg ezzel.

Szerző

Schiffer megrendült Kertész Imre halálán

Részvétét fejezte ki az LMP Kertész Imre családjának és hozzátartozóinak. Az író munkájával hozzájárult a jelenkori magyar történelem, különösen a két emberellenes diktatúra feldolgozásához, és így megértéséhez - áll a párt társelnök-frakcióvezetőjének csütörtöki közleményében.

Az LMP mély megrendüléssel értesült Kertész Imre haláláról - írta Schiffer András. Hozzátette: Kertész Imre korszakos magyar író volt, aki könyveivel nemcsak megérdemelt nemzetközi sikereket ért el, hanem egy generáció számára vetett föl és válaszolt meg alapvető morális kérdéseket. Munkájával hozzájárult a jelenkori magyar történelem, különösen "a két emberellenes diktatúra" feldolgozásához, és így megértéséhez.

Gazdag életművén belül is a Sorstalanság című könyve méltán tekinthető a huszadik századi magyar irodalom egyik remekművének. Kertész Imre egész életében józan, végiggondolt és történelmi léptékű gondolatokkal járult hozzá a magyar köz- és irodalmi élethez. Betölthetetlen űrt hagyott maga után - fogalmazott Schiffer András.  Kertész Imre életének 87. évében, hosszan tartó, súlyos betegség után hunyt el csütörtök hajnalban. Sorstalanság című regénye 1975-ben jelent meg, 2002-ben Nobel-díjjal tüntették ki írói munkásságáért.

Szerző