Rendőrségi eljárás indult Páva Zsolt ellen

Publikálás dátuma
2016.03.31. 14:53
Forrás: Facebook
Páva Zsolt pécsi polgármester szolgálati autóját vezetve megkülönböztető jelzést használt, amikor megjelent a pécsi Magasház bontásánál - erről vasárnap számolt be az RTL Klub híradója. A rendőrség eljárást indított a polgármester ellen.

A Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság a bama.hu megkeresésére megerősítette: „Pécs polgármesterével szemben a rendőrség megkülönböztető jelzést adó készülékkel kapcsolatos szabálysértés elkövetése miatt eljárást indított".

Az eljárás során arra keresik majd a választ, használhatta-e Pécs polgármestere önkormányzati autóján a kék lámpát, amikor az első bontott törmeléket szállító autót felvezette.

A megyei lap azt írja, hogy a jelenlegi szabályozás szerint 40 ezer forint bírságot vagy 0-tól 150 ezer forintig terjedő bírságot is kaphat, aki megkülönböztető fényjelzést vagy hangjelzést adó készüléket jogosulatlanul szerel az autójára, vagy ilyen felszerelést a közterületen lévő gépjárműben birtokol. A szabálysértés ráadásul négy éve a kiemelt közlekedési szabálysértések közé tartozik.

Páva Zsolt közleményében azt írta az RTL Klub híradása után, hogy ha hibázott, tudomásul veszi az eljárás eredményét.

Szerző

Kertész Imre naplóit megjelentetné a szerkesztője

Kertész Imre teljesen egyedi jelensége volt a magyar irodalomnak - méltatta az MTI-nek Hafner Zoltán irodalomtörténész, szerkesztő Kertész Imre irodalmi Nobel-díjas magyar írót, akinek a naplóit szerinte érdemes lenne megjelentetni.

A Nobel-díjas író szövegeinek gondozója és köteteinek szerkesztője felidézte: 1994-ben Szegeden találkozott először Kertész Imrével, akit Pilinszky János levelezésével - a Sorstalanság írója jóban volt a költővel - kapcsolatban keresett fel.  Hamarosan barátság alakult ki kettejük között, ismeretségük Kertész Imre Nobel-díja után vált munkakapcsolattá, a Felszámolás (2003) című kötetet már Hafner Zoltán szerkesztette.

A Felszámolás megjelenése után Hafner Zoltán egy hosszú, másfél éves beszélgetéssorozatba kezdett Kertész Imrével, amelynek anyaga ma még kiadatlan, ám ennek nyomán született a K. dosszié (2006) című kötet ötlete. 

"Kertész Imre teljesen egyedi jelensége a magyar irodalomnak" - fogalmazott Hafner Zoltán, kiemelve, hogy rengeteg a félreértés az író körül. Noha valóban "radikális gondolkodású", a posztmodern számára nehezen értelmezhető író volt, de "aki ismerte, tudja, hogy nem volt megosztó személyiség".

"Egészen biztos vagyok benne, hogy nem ő tette magát megosztóvá, hanem a környezete nagyon nehezen tudta elviselni azt, hogy Nobel-díjat kapott" - hangsúlyozta Hafner Zoltán. Hozzáfűzte: az irodalmi Nobel-díj olyan fénytörésbe helyezte az írót, amely "nem nagyon felelt meg a valóságnak".

Mint fogalmazott, ha Kertész Imre nem lett volna Nobel-díjas, talán nem tartották volna olyan radikálisnak a gondolatait, így megosztónak sem tartották volna sokan, "noha akkor is ugyanazt gondolta és ugyanazt mondta volna". Hafner Zoltán az MTI-nek beszélt arról is, hogy úgy véli, Kertész Imre összesen hatkötetnyi anyagot kitevő naplóit érdemes lenne a maguk teljességében megjelentetni.

Szerző

Kertész Imre naplóit megjelentetné a szerkesztője

Kertész Imre teljesen egyedi jelensége volt a magyar irodalomnak - méltatta az MTI-nek Hafner Zoltán irodalomtörténész, szerkesztő Kertész Imre irodalmi Nobel-díjas magyar írót, akinek a naplóit szerinte érdemes lenne megjelentetni.

A Nobel-díjas író szövegeinek gondozója és köteteinek szerkesztője felidézte: 1994-ben Szegeden találkozott először Kertész Imrével, akit Pilinszky János levelezésével - a Sorstalanság írója jóban volt a költővel - kapcsolatban keresett fel.  Hamarosan barátság alakult ki kettejük között, ismeretségük Kertész Imre Nobel-díja után vált munkakapcsolattá, a Felszámolás (2003) című kötetet már Hafner Zoltán szerkesztette.

A Felszámolás megjelenése után Hafner Zoltán egy hosszú, másfél éves beszélgetéssorozatba kezdett Kertész Imrével, amelynek anyaga ma még kiadatlan, ám ennek nyomán született a K. dosszié (2006) című kötet ötlete. 

"Kertész Imre teljesen egyedi jelensége a magyar irodalomnak" - fogalmazott Hafner Zoltán, kiemelve, hogy rengeteg a félreértés az író körül. Noha valóban "radikális gondolkodású", a posztmodern számára nehezen értelmezhető író volt, de "aki ismerte, tudja, hogy nem volt megosztó személyiség".

"Egészen biztos vagyok benne, hogy nem ő tette magát megosztóvá, hanem a környezete nagyon nehezen tudta elviselni azt, hogy Nobel-díjat kapott" - hangsúlyozta Hafner Zoltán. Hozzáfűzte: az irodalmi Nobel-díj olyan fénytörésbe helyezte az írót, amely "nem nagyon felelt meg a valóságnak".

Mint fogalmazott, ha Kertész Imre nem lett volna Nobel-díjas, talán nem tartották volna olyan radikálisnak a gondolatait, így megosztónak sem tartották volna sokan, "noha akkor is ugyanazt gondolta és ugyanazt mondta volna". Hafner Zoltán az MTI-nek beszélt arról is, hogy úgy véli, Kertész Imre összesen hatkötetnyi anyagot kitevő naplóit érdemes lenne a maguk teljességében megjelentetni.

Szerző