Reflektor - A szabadság ára

Meglepő ítéletet hozott a hágai Nemzetközi Törvényszék (ICTY) Vojislav Seselj ügyében. A szerb radikális vezért minden vádpontban felmentette, mert nem találta bizonyítottnak, hogy szerepe lett volna a balkáni háborúkban történt gyilkolásokban.

„Vojislav Seselj szabad ember” – hangzott szó szerint a várva várt utolsó mondat. A horvát sajtó őrjöng: „sokk Hágában” – írta a legnépszerűbb lap, a Jutarnji List, de ugyanígy kommentált a Vecernji List is.

Az ítélet nyilván számos vitára ad alkalmat Boszniában is, hiszen bár azt nem tudták minden kétséget bizonyítani, hogy Seselj együttműködött a horvátokat és bosnyákokat elűző, megkínzó, meggyilkoló paramilitáris egységekkel, ám arra számos konkrét bizonyíték van, hogyan uszított egyebek mellett a magyar nemzetiséggel szemben is.

Mindettől függetlenül a hágai bíróság döntése inkább bölcsességről tesz tanúbizonyságot még akkor is, ha ezzel az ICTY azt is bevállalta, hatalmas kártérítést fizet majd a radikális vezérnek. Több szempontból is védhető az ítélet. A szerbek gyakorta, így múlt héten, a volt boszniai szerb elnökkel, Radovan Karadziccsal szembeni ítélet kapcsán is azt hangoztatták, hogy a délszláv háborús bűnöket vizsgáló törvényszéket csak a szerbek ellen hívták életre, hiszen – s ez nehezen is cáfolható – a horvátokkal és az albánokkal szemben visszafogottabb ítéleteket hozott. A felmentő ítélettel azonban azt mondhatja az ICTY: lám, a szerbekkel kapcsolatban is igazságosak.

Az ítélet humánusnak is nevezhető. Seselj valóban súlyos beteg, még ha ez legutóbbi politikai fellépésein nem is látszódott annyira. Hága azonban nem ragaszkodik annyira ahhoz, hogy egy áttétes rákkal küzdő embert visszaküldjenek a scheveningeni börtönbe, hiszen ha néhány hónap múltán meghalna, akkor azt a szerbiai nacionalista erők akár az uniós csatlakozási tárgyalások ellen is felhozhatnák érvként. Ez pedig senkinek sem állhat érdekében. Sem Belgrádnak, sem Hágának.

Kényszermunka Katarban

Az emberi jogok megsértésére épül a 2020-as katari labdarúgó világbajnokság, állítja az Amnesty International (AI).

A nemzetközi jogvédő szervezet tegnap bemutatott jelentése leszögezi: kényszermunkásokat alkalmaznak Katarban a vb stadionjainak építésekor, akik a szegényebb országokból érkező vendégmunkások közül kerülnek ki. A jogvédő szervezet szerint a külföldi vendégmunkások élete rémálom az arab olajemírségben, nyomorúságos körülmények között laknak és emberhez méltatlanul bánnak velük, gyakran nem fizetik ki a bérüket, az elégedetlenkedőket pedig nem engedik hazautazni. Éppen ezért az AI keményen bírálta a Nemzetközi Labdarúgó-szövetséget (FIFA) is, amely közönyösen szemléli, hogy a 2022-es világbajnokság „az emberi jogok megsértésére épül”. A FIFA-nak tennie kell ez ellen, hiszen ezek a jogtalanságok mind összefüggenek a vb-vel, állítja a jogvédő szervezet.

Szerző

Abdeslamot kiadják és együttműködne

Mielőbb Franciaországba szeretne kerülni és együttműködni a francia hatóságokkal a novemberi párizsi terrortámadások feltételezett főszervezője jelentette be a Belgiumban őrizetben lévő Salah Abdeslam. Nyilatkozata azért is meglepő, mert korábban épp franciaországi kiadatását fellebbezte meg védelme. 

A gyanúsított egyik ügyvédje, Cedric Moisse, egy brüsszeli bírósági meghallgatás után azt nyilatkozta a sajtónak, hogy védence a francia hatóságokkal együttműködve mielőbb szeretne magyarázatot adni a novemberi merényletsorozatban játszott szerepére. A 26 éves Abdeslam francia állampolgár, Belgiumban, Brugge börtönében tartják fogva. A belga szövetségi ügyészség szóvivője szerint Abdeslam kiadatásáról legkésőbb ma döntenie kell a bíróságnak, a belga főügyészség nem ellenzi a kiadatást, amelyet a francia hatóságok kérelmeztek.

Ugyancsak tegnap több százezer demonstrálót vártak Franciaország-szerte a szakszervezetek, amelyek a munka törvénykönyve tervezett módosítása ellen tiltakoztak. A demonstráció egy folyamat része, március 9-én már a hatóságok szerint 200 ezren, a szakszervezetek szerint több mint 500 ezren vonultak utcára, április 5-re és 9-re pedig újabb megmozdulást jelentettek be a szervezők.

A tegnapi demonstráció során már a délelőtti órákban minden nagyvárosban több tízezren demonstráltak, és akárcsak március elején, tegnap is rendkívül aktívnak bizonyultak a középiskolások, akik több mint kétszáz gimnáziumot és szakközépiskolát vettek blokád alá. Ezen kívül több oktatási intézmény önként csatlakozott a sztrájkhoz, ezekben az oktatók és diákok egyaránt utcára vonultak.

Párizsban egész nap zárva tartott az egyik legnépszerűbb turista célpont, az Eiffel-torony is, amelynek személyzete ugyancsak eleget tett a szakszervezetek munkabeszüntetést kérő felhívásának. A demonstráció a Manuel Valls vezette szocialista kormány és Francois Hollande államfő számára is komoly próbatétel, hiszen 13 hónappal az elnökválasztás előtt a baloldali szavazók is tömegesen csatlakoztak a tiltakozáshoz.

Párizsban a békés tüntetők közé maszkos férfiak is vegyültek, őket őrizetbe vette a rendőrség, Nantes-ban és Rennes-ben a rendfenntartókra kövekkel és üvegekkel támadó fiatalokat vettek őrizetbe.

Szerző