„Vojislav Seselj szabad ember” – hangzott szó szerint a várva várt utolsó mondat. A horvát sajtó őrjöng: „sokk Hágában” – írta a legnépszerűbb lap, a Jutarnji List, de ugyanígy kommentált a Vecernji List is.
Az ítélet nyilván számos vitára ad alkalmat Boszniában is, hiszen bár azt nem tudták minden kétséget bizonyítani, hogy Seselj együttműködött a horvátokat és bosnyákokat elűző, megkínzó, meggyilkoló paramilitáris egységekkel, ám arra számos konkrét bizonyíték van, hogyan uszított egyebek mellett a magyar nemzetiséggel szemben is.
Mindettől függetlenül a hágai bíróság döntése inkább bölcsességről tesz tanúbizonyságot még akkor is, ha ezzel az ICTY azt is bevállalta, hatalmas kártérítést fizet majd a radikális vezérnek. Több szempontból is védhető az ítélet. A szerbek gyakorta, így múlt héten, a volt boszniai szerb elnökkel, Radovan Karadziccsal szembeni ítélet kapcsán is azt hangoztatták, hogy a délszláv háborús bűnöket vizsgáló törvényszéket csak a szerbek ellen hívták életre, hiszen – s ez nehezen is cáfolható – a horvátokkal és az albánokkal szemben visszafogottabb ítéleteket hozott. A felmentő ítélettel azonban azt mondhatja az ICTY: lám, a szerbekkel kapcsolatban is igazságosak.
Az ítélet humánusnak is nevezhető. Seselj valóban súlyos beteg, még ha ez legutóbbi politikai fellépésein nem is látszódott annyira. Hága azonban nem ragaszkodik annyira ahhoz, hogy egy áttétes rákkal küzdő embert visszaküldjenek a scheveningeni börtönbe, hiszen ha néhány hónap múltán meghalna, akkor azt a szerbiai nacionalista erők akár az uniós csatlakozási tárgyalások ellen is felhozhatnák érvként. Ez pedig senkinek sem állhat érdekében. Sem Belgrádnak, sem Hágának.
