Seszták vagy Lázár uralja majd Paks-II-t?

Publikálás dátuma
2016.04.01 07:22
Seszták Miklós miniszteri meghallgatásán - Népszava fotó
Orbán Viktor miniszterei azon versengenek, kihez tartozzon az épülő Paks-II atomerőmű. A Figyelő úgy tudja, a miniszterelnöknek Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, illetve Seszták Miklós fejlesztési miniszter a reaktor működtetésére vonatkozó koncepciói közül kell választania. A döntés egyben arra is irányul, hogy a Miniszterelnökség alá tartozó Első Nemzeti Közműszolgáltatóhoz (ENKSZ) vagy a Magyar Villamosművekhez (MVM) kerüljön majd 3,5-4 millió magyar háztartás energiaszolgáltatása.

A döntés leginkább azon múlhat, hogy a miniszterelnök az Európai Bizottság (EB) Paks II-vel kapcsolatos álláspontjához idomítja stratégiáját, vagy a 2018-as választást szem előtt tartva mérlegel. Jean-Claude Juncker, az EB elnöke ugyanis, bár a Figyelő információi szerint rábólintott a paksi beruházásra, komoly versenyjogi előírásokat fogalmaz majd meg, amelyekhez a Seszták-féle javaslat alkalmazkodik inkább. A lázári koncepció ugyanakkor a Fidesz szempontjait helyezi előtérbe, nevezetesen azt, hogy 2018-as választási győzelemhez újabb 10-20 százalékos rezsicsökkentést tart elengedhetetlennek a kormánypárt. A Figyelő arról is ír, hogy vélhetően Lázár János tervezete kap majd zöld utat. A Miniszterelnökséget vezető miniszter ezzel együtt a csütörtöki kormányinfón elmondta, a kormány legfontosabb célkitűzése, hogy még az első félévben megszerezze az Európai Bizottság jóváhagyását az építkezés megkezdéséhez.

Mindeközben az is napvilágra került paksi beruházással kapcsolatban, hogy a blokkot építő orosz Roszatom – miután egyelőre nem talált nyugat-európai partnert eurókötvény kibocsátásához – kínai bankoktól venne fel hitelt.

Szintén nem a magyar és az európai energiapolitika közeledését vetíti előre Szijjártó Péter csütörtöki nyilatkozata, amelyet washingtoni látogatása során tett. A külgazdasági és külügyminiszter szerint manapság Magyarország egyik fő gondja az, talál-e új útvonalakat a gázszállításhoz. Szijjártó sérelmezte, hogy a Déli Áramlat uniós nyomásra szűnt meg, valamint hangsúlyozta, hogy az energiabiztonság kérdése Közép-Európában nem megoldott, s ennek hiánya a térségben komoly biztonsági kockázatokat rejt magában. A miniszter hozzátette: a legjobb megoldás a horvát cseppfolyósítottgáz-terminál (LNG-terminál) megépítése lenne, amelyet Horvátország, Magyarország, az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti négyoldalú együttműködés keretében lát megvalósíthatónak.

Szerző

Mészáros informatikai cége is beszáll a dohányiparba

Publikálás dátuma
2019.03.25 10:27

Fotó: Népszava/ Lakos Gábor
Konzorciumban fejleszti a 4iG a dohánylogisztikai ellenőrző rendszert.
A 4iG Nyrt. és a Sauviter Zrt. közösen fejleszti, és működteti a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit (ND) Zrt. dohánytermék azonosító kibocsátó informatikai rendszerét (DAKIR)., miután megnyerte a nyílt közbeszerzési eljárást – közölte a 4iG hétfőn a tőzsde honlapján. A 4iG tulajdonosai között van a Mészáros Lőrinc vállalkozóhoz köthető Konzum PE Magántőkealap, a Konzum Nyrt.-hez tartozó KZF Vagyonkezelő Kft. és az Opus Global Nyrt. is.        A friss közleményben az áll, hogy a szerződés becsült értéke nettó 4 milliárd forint. Az MTI összefoglalója szerint a nyertes konzorcium a cigaretta és vágott dohány termékek valós idejű nyomon követésére alkalmas rendszer fejlesztését, adatközpontjának megvalósítását, illetve az adatok biztonságos tárolását végzi, emellett az informatikai-, ügyfélszolgálati- és szervizhátteret biztosítja majd az elkövetkező 5 évben az ND Zrt. számára. A DAKIR-t a szerződéskötést követő 31. napon kell üzembe állítania a fejlesztőknek. Közölték, hogy a 4iG Nyrt. és partnere felkészült a DAKIR a jogszabályi határidőnek megfelelő éles indítására, mivel uniós előírásnak megfelelően Magyarországon és az uniós tagállamokban 2019. május 20. után már minden egyes csomag cigarettának és vágott dohány terméknek azonosíthatónak kell lennie. Az informatikai rendszer bevezetésének célja az illegális dohánykereskedelem visszaszorítása az Európai Unió tagországaiban. A cigaretta és vágott dohány nyomkövetése azt jelenti, hogy május végétől minden doboz és tasak, illetve gyűjtőcsomagolás egyedi elektronikus azonosítót kap, aminek alapján a DAKIR rendszerben valós időben lehet majd a termékek útját követni a gyártástól, a raktározáson keresztül a trafikba érkezésig. Emellett a rendszer feladata a gazdasági szereplők – gyártók, importőrök, nagy- és kiskereskedők – továbbá az összes létesítmény azonosítása, ahol dohánytermék gyártása, tárolása, értékesítése zajlik, és a DAKIR nyilvántartja és monitorozza a dohánytermék gyártására szolgáló gépeket is. Az azonosítóért díjat, kiszerelési egységenként várhatóan 2-5 forintot fizetnek a gyártók, és az importőrök az ND Zrt.-nek, a cég a befolyó összegből finanszírozza a rendszer fenntartását és teljes körű üzemeltetését. A dohánykereskedelmi társaság adatai szerint Magyarországon havonta 31 millió doboz cigarettát és szivarkát, valamint nagyjából ezzel a mennyiséggel megegyező, különböző kiszerelésű vágott dohányterméket értékesítenek – közölték.

60 millió forint bírságot szabott ki a jegybank a Magyar Posta biztosítóira

Publikálás dátuma
2019.03.25 10:25

Fotó: Népszava
Bajok vannak a nyilvántartási, adatszolgáltatási, informatikai, ügyféltájékoztatási, panaszkezelési és a biztosítási szerződési feltételekkel.
Összesen 60 millió forint bírságot szabott ki a jegybank a Magyar Posta biztosítóira: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) egyebek közt nyilvántartási, adatszolgáltatási, informatikai, ügyféltájékoztatási, panaszkezelési és a biztosítási szerződési feltételeket érintő jogsértések miatt hozott intézkedéseket és rótt ki bírságot a Magyar Posta Biztosító Zrt.-re és a Magyar Posta Életbiztosító Zrt.-re.
Az MNB hétfői közleménye szerint az eljárások a 2015 májusától a vizsgálat lezárásáig terjedő időszakot tekintették át. Bár az MNB több hiányosságot feltárt, ezek alapvetően nem érintik a biztosítók megbízható működését.
A jogsértések miatt az MNB a Magyar Posta Biztosítóra 25 millió, a Magyar Posta Életbiztosítóra 35 millió forint bírságot szabott ki, és kötelezte azokat a jogszabályszerű működésre.