Jacenyuknak mégis mennie kell

Tavaly nyár óta gyűrűzik az ukrán kormányválság, ami kilátástalan helyzetbe sodorta az országot. Az ötpárti koalíció fokozatosan olvadt el, s vele együtt a pártok és vezető politikusok népszerűsége is, a demokratikus intézményrendszer hitele soha nem látott mélységbe süllyedt. Arszenyij Jacenyuk kormánya túlélte ugyan a februári bizalmatlansági indítványt, de a kormányzat működésképtelen a szűnni nem akaró válság miatt. Kijev most újra miniszterelnököt és kormányt keres.

Ha tovább húzódik a kormányválság, Ukrajnában elkerülhetetlenné válnak az előrehozott választások. Ez pedig, jelen állás szerint nem kedvez a parlament nagyobb frakcióinak, minden közvéleménykutatás egyértelműen és következetesen azt mutatja, hogy csak a kis, általában ideológia nélküli, rendszerellenes, populista pártokat, mint a Szamopovics vagy a Radikális Párt, hozza kedvezőbb helyzetbe. A klasszikus pártok közül a Julija Timosenko vezette Batykivscsinának, amely pillanatnyilag a verhovna rada legkisebb frakcióját alkotja, kedvezne az előrehozott voksolás. Akárcsak az Ellenzéki Blokknak, amely az egykori kormányzó erő, a Viktor Janukovics volt államfő mögötti Régiók Pártja politikusai által létrehozott új párt, az egyetlen parlamenti tömörülés, amelyet a 2014-es választás után kihagytak az úgynevezett Nyugat- és Európa-barát ötpárti koalícióból. Petro Porosenko Blokkja, a jelenlegi legnagyobb erő vélhetően első párt maradhatna, de veszítene pozícióiból, Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök pártja, a Batykivscsinából kivált és 2014-ben meglepetésre szorosan a Porosenko Blokk mögött végzett Népi Front be sem jutna a parlamentbe. Érthető módon, a két nagy párt nem kíván előrehozott voksolást, a kicsik igen.

Megoldást hozhatna a válságra, ha sikerülne előrehozott választás nélkül új kormányt alakítani. Jacenyuk azonban önmagától nem mond le, múlt héten is jelezte a parlamentben – vagy gyűjtsék össze a menesztéséhez szükséges voksokat és váltsák le, vagy álljanak be a parlamenti pártok a kormány mögé, mert az országot kormányozni kell, mindenki közös érdeke pontot tenni a hónapok óta gyűrűző válság végére. Csakhogy a három kispárt, a Batykivscsina, a Szamopovics és a Radikális Párt kilépett a koalícióból, nem támogatja a kabinetet, a Porosenko Blokknak és a Népi Frontnak nincs meg a működéshez szükséges ötven százalék plusz egy szavazata. Ezért kezdődtek újra tárgyalások és találgatások a héten. Bár hétfőn még Petro Porosenko Blokkja (PPB) azzal fenyegetőzött, hogy kilép a kormánykoalícióból, ha Jacenyuk továbbra sem mond le, keddtől viszont már az az alapállás, hogy Porosenko ugyan új kormányfőt nevezne ki, de a Népi Fronttal továbbra is koalícióban maradna. Hétfőn meg is kezdődtek az egyeztetések az elnöki hivatalban, a két nagy párt és Timosenko Batykivscsinája között, s úgy tűnt, hogy e három párt új koalíciót hoz létre, a miniszterelnök pedig az eddigi házelnök, Volodimir Grojszman, a Porosenko Blokk politikusa lesz.

(Felmerült az amerikai állampolgárságú pénzügyminiszter, Natalija Jareszko neve is, sőt, korábban Miheil Szaakasvili grúz exelnöké is, de egyelőre nincs meg a szükséges támogatottsága párton kívüli személy kinevezésének. Sőt, maga az ötlet, hogy külföldi állampolgárok legyenek a kabinet tagjai, szintén egyre népszerűtlenebb. A Jacenyuk-kabinetnek három külföldi minisztere volt, Miheil Szaakasvili pedig Odessza kormányzója lett.)

Timosenko azonban a másik két formáció számára elfogadhatatlan feltételekhez kötötte támogatását. A volt miniszterelnök Timosenko azért is került „királycsináló” helyzetbe, mert az idei közvélemény-kutatások népszerűsége folyamatos emelkedését jelezték, a március végi felmérésekben pedig már a politikusi népszerűség lista első helyén végzett a gázhercegnőként emlegetett politikus. Timosenko támogatottsága meghaladta Porosenkóét is, igaz, még csak 1,6 százalékkal (10,9 – 9,3). A 2014 májusi elnökválasztáson Porosenko 54,7 százalékkal nyert az első fordulóban, Timosenko 12,81 százalékkal lett második.)

A Batykivscsina előzetesen a koalícióhoz történő csatlakozás feltételéül szabta egyebek között a termőföldeladás moratóriumának fenntartását, a gazdák állami támogatását és a lakossági rezsiterhek csökkentését. A keddi egyeztetés során újabb követelésekkel állt elő, amelyekről részletek nem jelentek meg. A tárgyalás mindenesetre kudarcba fulladt, csütörtökön a Népi Front helyettes frakcióvezetője már azt nyilatkozta a sajtónak (amiről meg nem erősített sajtóinformációk addig is napvilágot láttak), hogy az új kormánykoalíciót a Porosenko Blokk (BPP) és a Népi Front fogja megalakítani függetlenek megnyerésével. Az egyszerű többséghez 226 mandátum szükséges, a BPP-nek 132, a Frontnak 82 képviselője van, tehát 12 függetlent kell valamelyik párt soraiba átcsábítani. Erre nyilván az elnök pártjának van esélye, hiszen egy mélyen a parlamenti küszöb alatt álló formáció nem különösebben vonzó egyetlen politikus számára sem. A Népi Front politikusa azt is jelezte, hogy nem zárkóznak el a további egyeztetésektől sem a Batykivscsinával, sem a koalícióból elsőként kilépett Radikális Párttal.

A hét végéig azonban várhatóan nem jön össze az új kormánykoalíció, mivel Porosenko elnök Washingtonba utazott, ahol a nukleáris biztonságról szervezett csúcson vesz részt. Az ukrán államfő tegnap egy, az ukrán válsággal kapcsolatos washingtoni fórumon ismételten fegyvert kért a nemzetközi közösségtől országa számára. Úgy vélekedett, sikerült megállítani az orosz offenzívát és ebben a nyugati partnerek nagy segítséget nyújtottak, de fegyverekre továbbra is szükségük lenne. Porosenko úgy fogalmazott „Egy dolgot sosem tudtam megmagyarázni magamnak és a honfitársaimnak, hogy a nemzetközi közösség miért nem akar fegyvert szállítani a legitim ukrán kormánynak és a reguláris ukrán hadseregnek. Úgy gondolom, eljött a ideje, hogy változtatni kell ezen a hozzáálláson”. Hangsúlyozta, véleménye szerint minden egyes segítséggel befektetnek a Nyugat hosszútávú biztonságába.