Hallgat a közmédia az olimpiáról

2016. március 16-án feltett kérdéseire, mivel azok jelentős terjedelmű, illetve nagyszámú adatra vonatkoznak, tájékoztatjuk, hogy az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 29. § (2) bekezdésére figyelemmel, a közérdekű adat megismerésére irányuló igény teljesítésére biztosított határidőt 15 nappal meghosszabbítjuk - írta a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonketelő Alap (MTVA) sajtóosztálya miután a Népszava többek között arról érdeklődött, igaz-e, hogy nem küldenek rádiós tudósítókat a riói olimpiára.

Megkérdeztük azt is, helyesek-e azon információink, hogy a költségkímélés miatt több turnusban fogják egymást váltani a riporterek, illetve, hogy összesen hány ember utazik ki, és mennyiért. Emellett az akkreditációs határidő is hamarosan lejár, így arról is érdeklődtünk: az MTVA leadta-e már a Rióba utazók pontos listáját. Amennyiben megkapjuk az igényelt "nagyszámú adatot", közöljük.

Szerző
2016.04.01 07:11

Rabszolgatörvény: gyűlik a tömeg a Kossuth téren

Publikálás dátuma
2018.12.12 16:13

Fotó: / Tóth Gergő
Legalább három tüntetést szerveznek a Kossuth térre szerda délután. Nem gyorsan, de folyamatosan érkeznek újabb és újabb demonstrálók.
Cikkünk frissül.
Noha a Momentum tüntetése hivatalosan délután 4-kor kezdődik, egyelőre semmi jele a nagy ellenállásnak, kb. 100-150-en lehetnek a Kossuth téren. De a rendőrök készülnek, az Alkotmány utca sarkánál már több mint egy tucat rendőrautó áll - írja Juhász Dániel, a Népszava tudósítója a Kossuth térről.
"Ne hagyjuk a törvénytelen szavazást - a Kossuth térre most!" - ezzel a címmel mozgósítanak tüntetésre a közösségi médián át már a rabszolgatörvény szavazásának kezdete óta civilek. "A rabszolgatörvény szavazását obstruálják az ellenzéki pártok a falakon belül. Támogassuk őket kívülről! Hideg van, öltözzetek jól! A készenléti rendőrök már ott vannak" - olvasható a demonstráció felhívásában. Néhány óra alatt ezernél többen jelezték részvételi szándékukat.
A Jobbik idő közben a Sándor-palotához vonult, petíciót adott át a köztársasági elnöki hivatalnak, és a párt szimpatizánsai közül sokan szintén visszatértek a Parlament elé.
Szerdán a szakszervezeti vezetők is tiltakoztak az országház előtt. Arra kértek minden érintett dolgozót, hogy csütörtökre vegyenek ki egy szabadnapot, ezzel figyelmeztessenek egy esetleges sztrájk következményeire.
2018.12.12 16:13
Frissítve: 2018.12.12 16:15

Számozott utcák: az ország legnagyobb diszkrimináció-ellenes perét nyerte meg a TASZ

Publikálás dátuma
2018.12.12 15:55

Fotó: / Németh András Péter
Razziákkal és házaik lerombolásával a romák emberi méltóságát és az egyenlő bánásmódhoz való jogát sértette Miskolc fideszes önkormányzata az elsőfokú ítélet szerint.
Lezárult az ország legnagyobb diszkrimináció-ellenes pere - írja közleményében a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ). Elsőfokon megnyerte a pert a TASZ és a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) a Miskolci Önkormányzattal, a Polgármesteri Hivatallal és a Miskolci Önkormányzati Rendészettel szemben, amit a városvezetés szegény- és cigányellenes intézkedései miatt indított. A Miskolci Törvényszék szerdán kihirdetett ítélete szerint
a Miskolci Önkormányzat és a Miskolci Önkormányzati Rendészet (MIÖR) megsértette a miskolci romák emberi méltóságát, egyenlő bánásmódhoz való jogát a szegénytelepeken folytatott razziákkal, és egyéb, a romák elüldözését szolgáló intézkedésekkel, ideértve az önkormányzat és polgármester nyilvános kommunikációját is.
A pert még 2016 tavaszán indította a TASZ és a NEKI. Ezt megelőzően az alapvető jogok biztosa már a 2015 júniusában kiadott jelentésében jogellenesnek találta a szegénytelepeken 2011 óta folytatott összevont hatósági razziákat és azok azonnali beszüntetésére szólította fel a városvezetést. Ugyanebben az évben az Egyenlő Bánásmód Hatóság ötszázezer forint bírságot szabott ki a miskolci fideszes önkormányzatra a számozott utcákban lakó romák vegzálásáért és házaik lerombolásáért. Miután azonban ezt nem vették figyelembe, a jogvédő szervezetek a bírósághoz fordultak a miskolci romák jogainak érvényesítéséért, és közérdekű pert indítottak. A felperesek azt is kérték a bíróságtól, hogy mondja ki: a Miskolci Önkormányzat különböző, cigányokat sújtó intézkedései - mint például az alternatív lakhatás biztosítása nélküli telepfelszámolás - és az azokhoz kapcsolódó retorika sértette a miskolci romák egyenlő bánásmódhoz való jogát. A mai napon kihirdetett ítéletében a Miskolci Törvényszék kimondta, hogy
a miskolci önkormányzat a városban vitathatatlanul fennálló szociális problémákat, társadalmi feszültségeket nem jogállami eszközökkel kezelte.
A bíróság maga hangsúlyozta, hogy ez a per a legnagyobb volumenű antidiszkriminációs per ma Magyarországon.
"Bízunk benne, hogy a jövőben a miskolci városvezetés a mélyszegénységből fakadó problémákat nem megbélyegző retorikával és rendészeti eszközökkel, hanem megfelelő szociálpolitikai intézkedésekkel fogja kezelni." - mondta Jovánovics Eszter, a TASZ Egyenlőségprojektjének vezetője. Az ítélet 55 oldalas. A perben ügyvédként a TASZ-t dr. Hüttl Tivadar és dr. Nónay Gábor, a NEKI-t dr. Ammann Zsuzsa képviselte.
2018.12.12 15:55