Előfizetés

Orbán Viktor megszólalt Washingtonban

Publikálás dátuma
2016.04.01. 12:00
Orbán Viktor miniszterelnök érkezik a washingtoni Fehér Házba. MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs
A magyar kormány komolyan veszi a terrorfenyegetést, és megtette a szükséges intézkedéseket - jelentette ki Orbán Viktor az állami médiának adott interjújában. A magyar kormányfő – ahogy már előzőleg kiderült az MTI által kiadott, a Miniszterelnöki Sajtóirodától származó képekből - a nukleáris biztonságról szóló csúcstalálkozón vesz részt Washingtonban. Ennek kapcsán a miniszterelnök azt mondta:  nagyon fontos az a bizonyosság, amelyet itt kaptunk, s amely megerősít bennünket abban, hogy a nukleáris energia a következő évszázadban is velünk lesz. 

Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke korábban a washingtoni programról csak annyit közölt, hogy a miniszterelnök minden hivatalos és nyilvános programjáról tájékoztatást adnak. Orbán Viktor a magyar delegáció vezetőjeként megjelent a Barack Obama által adott díszvacsorán, de megbeszélést valószínűleg nem folytattak egymással.

Mint a közzétett képekből kiderült, a kormányfő a csúcstalálkozón részt vevő delegációvezetők tiszteletére rendezett díszvacsorán is részt vett, amit Barack Obama amerikai elnök adott. A kormányfő egy asztalnál ült Mark Rutte holland és John Key új-zélandi kormányfővel és jobbról Amano Jukijával, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatójával, de az amerikai elnökkel feltehetően csak egy légtérben tartózkodtak, megbeszélés nem történt köztük.

vs.hu előrejelezte, hogy a magyar kormányfő senkivel nem találkozik majd az Obama-adminisztráció tagjai közül. A portál kereste a Kormányzati Tájékoztatási Központot Orbán Viktor programjával kapcsolatban, de Havasi Bertalan csak annyit közölt, hogy „a miniszterelnök minden washingtoni hivatalos és nyilvános programjáról tájékoztatást fogunk adni a magyar közszolgálati médián keresztül".

Orbán Viktor miniszterelnök a nukleáris biztonságról szóló csúcstalálkozón részt vevő delegációvezetők tiszteletére rendezett vacsorán a washingtoni Fehér Házban. Mellette Mark Rutte holland és John Key új-zélandi kormányfő, jobbról Amano Jukija, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója. MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs

Orbán Viktor miniszterelnök a nukleáris biztonságról szóló csúcstalálkozón részt vevő delegációvezetők tiszteletére rendezett vacsorán a washingtoni Fehér Házban. Mellette Mark Rutte holland és John Key új-zélandi kormányfő, jobbról Amano Jukija, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója. MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs

Az Obama elnök által helyi idő szerint csütörtök este a Fehér Házban adott díszvacsorával egy időben a külügyminisztériumban John Kerry tárcavezető látta vendégül a konferencián részt vevő külföldi kollégáit. Köszöntő beszédében hangsúlyozta, hogy bár a nukleáris biztonság ügye néha lassan halad, és változatlanul sok a tennivaló, "minden egyes lépés, amelyet megteszünk, távolodás a veszélyektől".

Velük találkozott Obama

A kétoldalú találkozók sorában Barack Obama amerikai elnök mások mellett Abe Sindzó japán kormányfővel, Pak Gun Hje dél-koreai és Hszi Csin-ping kínai államfővel tárgyalt, és találkozott Francois Hollande francia elnökkel, akiről azt mondta, hogy terrorellenes küzdelmével "felrázta az európai közösséget". Obama Recep Tayyip Erdogan török államfővel is tartott egy nem hivatalos találkozót.

MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda

MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda

A találkozó lényege

A konferenciának az ad különös aktualitást, hogy az utóbbi napok-hetek terrorcselekményei hatására a világ vezető politikusai sürgetőnek érzik a nukleáris biztonság garantálását, elsősorban annak megakadályozását, hogy terroristák kezébe kerüljenek hasadóanyagok, nukleáris fegyverek vagy "piszkos bombák" (hasadóanyagokat hagyományos töltet felrobbantásával szétszóró, sugárfertőzést okozó szerkezetek) készítéséhez szükséges anyagok.

Magyarországnak is vannak tervei
 A nukleáris biztonságról szóló csúcsértekezleten napirenden lévő témákról szólva Orbán Viktor leszögezte: nagyon fontos az a bizonyosság, amelyet itt kaptunk, s amely megerősít bennünket abban, hogy a nukleáris energia a következő évszázadban is velünk lesz, s a  legfejlettebb országok nem leépítik nukleáris kapacitásukat, hanem éppen hogy fejlesztik. A kormányfő nagy teljesítmények tartja, hogy Magyarország azon kevés ország közé tartozik, amelyet nukleáris szempontból fejlettnek, képzési rendszerét kiválónak, biztonsági rendszerét pedig kiemelkedőnek értékelik. Elmondta, hogy a konferencián sokan és sokat beszéltek arról, milyen nukleáris fejlesztéseket terveznek, és Magyarországnak is vannak tervei: Franciaországgal és a visegrádi együttműködés (V4) keretében. De mindennek az előfeltétele az, hogy a biztonságot garantálni tudjuk, s nem is egyszerűen a technológiai biztonságról van szó, arról, hogy ne legyen baj az erőműveinkkel, hanem arról, hogy a világban megnövekedett terrorfenyegetettség miatt az atomerőműveket például a szokásosnál nagyobb veszély fenyegeti - fogalmazott a miniszterelnök. Hozzátette: e veszélyek elhárításában is együtt kell működni, s a konferencián éppen ennek az együttműködésnek a technikáit és módszereit dolgozzák ki.

   
A szekcióüléseken tehát olyan kérdéseket vitatnak meg, mint annak a fenyegetésnek a megelőzése, illetve minimalizálása, amelyet a nem biztonságos nukleáris anyagok jelentenek. Elemzők szerint azonban áttörés nemigen várható, hiszen két atomhatalom - Oroszország és Pakisztán - nincs jelen a washingtoni csúcsértekezleten, és nincsenek megbízható adatok a radioaktív anyagok feketekereskedelméről sem.

A magyar kormány komolyan veszi a terrorfenyegetést
Ezt az újdonságnak nem igazán ható bejelentés az állami médiának Washingtonból adott interjúban mondta a magyar kormányfő. Arra az információra, amelyet a napokban a The Washington Times című lap közölt, miszerint az Iszlám Állam (IÁ) nevű terrorszervezet Magyarországot is megfenyegette, azt  mondta: nem lehet egy ilyen fenyegetést nem komolyan venni. Majd megismételte: a magyar kormány megtette a szükséges intézkedéseket, kapcsolatban áll az európai és az amerikai illetékes szervekkel. Üzent haza az ellenzéknek is, mondván: reméli, hogy a kormány tizenöt pontos terrorellenes akciótervét támogatják majd. 

"Nincs hová hátrálni!" - Újabb tiltakozó akciót jelentettek be Pukliék

Publikálás dátuma
2016.04.01. 11:21
Tiltakozás a Teleki Blanka Gimnáziumnál március 30-án. FOTÓ: Tóth Gergő/Népszava
Újabb polgári engedetlenséget hirdetett a közoktatásban a Tanítanék mozgalom és a civil közoktatási platform április 15-ére, amennyiben a kormány április 12-én nem ül le velük tárgyalni - jelentette be Törley Katalin, a mozgalom képviselője sajtótájékoztatón, pénteken Budapesten. Korábban Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke azt mondta, fontolóra veszi a sztrájk meghirdetését a pedagógus sztrájkbizottság, ha a hétfői tárgyaláson néhány fontos kérdésben nem sikerül dűlőre jutni a kormánnyal.

"Szorít az idő! Nincs hová hátrálni! Ki kell kényszeríteni a változásokat!" - hangoztatta az aktivista, aki elmondta azt is: a kezdeményezést több szakszervezet támogatja. A sajtótájékoztatón felszólaltak többi között a Magyar Szakszervezeti Szövetségnek, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának - amelynek tagja a Pedagógusok Szakszervezet -, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének, továbbá a közművelődésben, a közlekedésben, a vegyiparban, a villamosenergia-iparban dolgozókat és a művészeket tömörítő érdekvédelmi szervezetnek a képviselői. A szakszervezeti vezetők kiemelték: az oktatás, a gyermekek problémája össztársadalmi ügy, ezért fontos az összefogás, a szolidaritás.

Galló Istvánné korábban elmondta: azért fontolgatják az egynapos sztrájk meghirdetését, mert bár az általuk összeállított 25 pontból sok van, amelyben közeledtek az álláspontok, néhány nagyon fontos kérdésben nem látják a megegyezés lehetőségét. Jelezte: ilyen a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) további működésének kérdése, amelyben "szeretnének tisztán látni".

A sztrájkbizottságot alkotó három szervezet egyikének vezetője utalt arra, hogy bár március 22-én bejelentették a Klik megszűnését, csütörtökön Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője azt mondta, ebben az ügyben a kormány még semmiről sem döntött.

Hozzáfűzte: az intézmények fenntartása, az iskolaigazgatók jogköre alapkérdés a köznevelés működésének további sorsát illetően, ezért nem újsághírekre, nyilatkozatokra szeretnének hagyatkozni. Hasonlóan fontos és vitás kérdés a pedagógusok és a tanulók munkaterhelése, valamint a szabad tankönyvválasztás - jegyezte meg Galló Istvánné.

Lázár János a tegnapi Kormányinfón a március 30-i tiltakozással kapcsolatban annyit mondott, hogy kudarc volt. A demonstrációnak ugyanis az volt a célja, hogy egy órára leálljon az ország, ami nem jött össze. Orbán Viktor a kormány tagjaitól is megkövetelte, hogy dolgozzanak. Ennek ellenére hiba lenne, ha nem vennék komolyan a demonstrálókat, különösen azért, mert diákok is voltak közöttük. Nem becsülik le őket, bár a 3200 magyar iskolából Lázár szerint csak mintegy százban volt érdemi és valós tiltakozás. "Más kormányok a tegnapi nap után kinevetnék a tiltakozókat, a mi kormányunk azonban komolyan veszi" - fogalmazott. Azt viszont helytelenítette, hogy a politikát beviszik az iskolába.

Tóbiás: az iskolákba a Fidesz vitte be a politikát
Az MSZP elnöke cáfolta Lázárt, szerinte ugyanis a Fidesz vitte be az iskolákba a 2011-es központosítással.  Azt mondta, ma a jó oldalon a pedagógusok, a diákok, a szülők és a szakszervezetek állnak. Hozzátette: tudomásul kell vennie a kormánynak, hogy a követelt rendszerszintű változásokat nem lehet "álkerekasztallal" megoldani. Az ellenzéki politikus sikeresnek tartotta a szerdai demonstrációt, amelyet szerinte az jelez, hogy ahhoz több mint háromszáz oktatási intézmény, köztük a tíz legnevesebb iskola is csatlakozott. Tóbiás hozzátette: folytatódik a háború az iskolákért.

 

Eközben a Tanítanék Mozgalom szintén sikeresnek értékelte a szerdai akciót. A Kormányinfón elhangzottakra reagálva tudatták, a polgári engedetlenségi akcióban több, mint 300 iskola előtt legalább 15 ezer ember - tanár, diák, szülő és a mozgalom céljaival egyet értő állampolgár - vett részt. Lázár tájékozódhatna, mielőtt megszólal - közölték. Továbbra is tárgyalni akarnak az oktatás átalakításáról, ha ehhez kevés volt a szerdai egy óra, úgy tiltakoznak tovább.

Ahogy a Népszava is beszámolt róla: több száz iskolában tüntettek szerda reggelegyórás munkabeszüntetéssel a jelenlegi oktatáspolitika ellen, az akciót a Tanítanék Mozgalom szervezte, és azt szeretnék elérni, hogy a kormány ne csak saját holdudvarával egyeztessen, hanem kezdjen érdemi párbeszédet a közoktatás valódi szereplőivel a jelenlegi rendszer újragondolásáról. Ha ez továbbra sem történik meg, újabb akciók lesznek.

Mint ismert, Pukli István, a budapesti Teleki Blanka Gimnázium igazgatója és a Tanítanék Mozgalom egyik vezéralakja március 15-én, a több tízezres Kossuth téri tüntetésen jelentette be, hogy ha az állam nevében Orbán Viktor miniszterelnök és Áder János kormányfő március 23-ig nem kérnek bocsánatot az elmúlt hat évben megalázott és megfélemlített emberektől, valamint a kormány nem kezd el érdemben tárgyalni első körben a köznevelési kerekasztalból kiszorult, mintegy félszáz civil és szakmai szervezetből álló Civil Közoktatási Platform (CKP) a közoktatás javítását szolgáló legsürgetőbb intézkedéseket összefoglaló tizenkét pontjáról, 30-án egyórás munkabeszüntetéssel járó polgári engedetlenségi akcióra hívják fel a mozgalmat támogató iskolákat, szervezeteket, és mindenkit, akinek fontos a közoktatás ügye. Ahogyan várható volt, a bocsánatkérés nem történt meg, az egyeztetések sem kezdődtek el.

Így az akció keretében több iskolában elmaradt az első, máshol a második óra is, a diákoknak így nem kellett bemenniük az iskolába, ennek ellenére sokan voltak, akik megjelentek az intézmények előtt, szolidaritást vállalva tanáraikkal. Az akcióról bővebben itt olvashat!

Orbánék kutyaszorítóban? Le kell nyelni az "LMP-s békát"

Publikálás dátuma
2016.04.01. 10:48
Schiffer Andrásék szorítják sarokba a Fideszt? FOTÓ: Molnár Ádám/Népszava
Példátlanul rossz alkupozícióba szorította a kormánypártokat a legkisebb ellenzéki frakció: kétharmad híján a Fidesz ugyanis csak az LMP-vel tudja megválasztani a hiányzó alkotmánybírókat és a testület új elnökét - írja a vs.hu.

A MSZP távol maradt, a Jobbik pedig kiírta magát a jelölésből. A Fideszen belüli vélemények többsége szerint muszáj megállapodni és „lenyelni az LMP-s békát”, de vannak, akik szerint Orbánnak a csonka, de erős kormánypárti kötődésű Ab az ideálisabb. 

A Fidesz a tavaly februári tapolcai választások után már nem csak a terrortörvény megszavazása miatt érezheti a bőrén a kétharmados többség hiányát, hanem a négy alkotmánybíró megválasztása miatt is, a kormánypárt ugyanis nem engedheti meg magának, hogy a jogállam működése felett őrködő testület hosszú ideig csonkán, pláne elnök nélkül működjön.

Schiffer András pártja viszont fideszes szempontból kemény feltételeket szabott a megegyezéshez: nem támogat pártkatonákat vagy a kormánypártok iránt elkötelezett jelölteket, csak olyanokat, akiknek jogállami elkötelezettsége nem kérdőjelezhető meg.

Az elnök személyében a portál szerint nincs vita a Fidesz és az LMP között: a kormánypártok a jelenlegi elnökhelyettest, Sulyok Tamást látnák szívesen az Ab élén, és ez az LMP-nek sincs ellenére.

A teljes cikket itt olvashatja!