Előfizetés

Nyilvántartják a lengyelek a pedofilokat

Publikálás dátuma
2016.04.02. 07:40
Illusztráció. Fotó: Thinkstock
A nemi erőszak elkövetőinek nyilvántartását elrendelő törvényt hagyott jóvá a lengyel parlament (szejm), a jogszabály mindenki számára elérhetővé teszi a pedofil tettek elkövetése miatt jogerősen elítéltek listáját - jelentette a pénteki lengyel sajtó.

A csütörtök esti parlamenti szavazáson a jogszabályt a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) képviselői - két ellenszavazat kivételével - támogatták, hozzájuk csatlakozott az ellenzéki Lengyel Parasztpárt három képviselője és három független honatya is. Az összes többi tömörülés tartózkodott.

A nemi erőszak elkövetőinek nyilvántartását két részre osztják: a részletes személyazonosító adatokat és fényképet is tartalmazó zárolt listához a bíróságoknak, az ügyészségnek, a rendőrségnek, a belbiztonsági hivatalnak (ABW), a korrupcióellenes hivatalnak (CBA), a vámhatóságoknak, valamint a közigazgatási szerveknek lesz hozzáférésük.

A pedofil, illetve a különös kegyetlenséggel elkövetett tettek miatt elítélteket, valamint az emiatt büntetett előéletű személyeket a másik, nyilvánosan elérhető listán is számon tartják majd. Itt a részletes azonosító adatok nem szerepelnek, elérhető lesz viszont annak a községnek a neve, amelyben tartózkodnak. Az ellenzéki Polgári Platform és a Nowoczesna (Modern) képviselői a parlamenti vita során ellenezték a nyilvános lista összeállítását, mindenekelőtt az érintettek környezetének reakcióitól tartva.

Bírósági döntés alapján, különösen indokolt esetekben - tekintettel például az elkövetők életének védelmére vagy a fiatalkorú áldozatok érdekeire - el lehet tekinteni attól, hogy az érintetteket felvegyék a nyilvános listára. Az országos rendőr-főkapitányság honlapján emellett a nemi erőszak körébe tartozó bűntettek térképe lesz elérhető, amelyek alapján a lakosság az adott területen fennálló helyzetről tájékozódhat.

Lengyelországban a fiatalkorúak ellen elkövetett nemi erőszak 12 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. A Rzeczpospolita című lengyel napilapban tavaly decemberben közölt adatok szerint az utóbbi 12 év alatt mintegy 6500 személyt ítéltek el pedofília miatt. Rendőrségi statisztikák szerint a pedofil tettek elkövetői a leggyakrabban a gyerekek családtagjai, az esetek többségében alacsony képzettségű személyek.

Kiürül a guantánamói börtöntábor?

Publikálás dátuma
2016.04.02. 07:35
A Camp Delta bejárata Guantánamón, a börtöntáborban már csak 91-en raboskodnak FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/JOE RAEDLE
Tucatnyi guantánamói foglyot szállítanak át a közeljövőben két olyan országba, amely hajlandó befogadni a terrorizmus vádja alól tisztázott rabokat – közölte a Pentagon. Egy csoport napokon belül elhagyhatja a Kuba területébe beékelődő amerikai bázison kialakított tábort, egy másik pedig a következő hetekben távozik. Barack Obama amerikai elnök még második hivatali ideje lejárta, tehát 2017 januárja előtt bezáratná a katonai börtönt, ahol jelenleg 91 rabot őriznek. A guantánamói amerikai haditengerészeti támaszpontot azonban nem számolják fel teljesen, az amerikai-kubai viszony enyhülése ellenére sem.

Obama idén januárban, utolsó elnöki üzenetében is megerősítette, hogy tovább dolgozik a guantánamói börtöntábor bezárásán, mivel az túlságosan költséges, szükségtelen és kiváló propagandaeszköz az Egyesült Államok ellenségeinek. A 44. amerikai elnök 2009. január 22-én, beiktatása után két nappal egyik első intézkedéseként rendeletet írt alá, amely egy éves határidőt tűzött ki a hírhedt létesítmény felszámolására. Aligha számított rá, hogy hét esztendő elteltével, 2016-ban is kétséges, teljesíteni tudja-e egykori választási ígéretét.

Guantánamóra 2002. január 11-én szállították át az első húsz vasra vert, csuklyát és narancssárga kezeslábast viselő foglyot Afganisztánból. A 2001. szeptember 11-i terrortámadásokat kitervelő és végrehajtó al-Kaida bázisainak megsemmisítésére, a terrorszervezetnek menedéket nyújtó tálib rezsim megdöntésére indította Obama elődje, George W. Bush az afgán offenzívát. Az ott elfogott, terroristagyanús személyeket helyezték el a guantánamói katonai bázison kialakított ideiglenes börtöntáborban, eleinte ketrecekben.

Mivel a tábort nem az Egyesült Államok területén hozták létre, Bush jogászai úgy értelmezték, hogy az ott fogvatartottakra nem vonatkoznak az amerikai jogrend, s terroristák lévén a hadifoglyok jogállásáról rendelkező genfi konvenció előírásai sem. Az amerikai legfelsőbb bíróság 2004-ben vizsgálta felül ezt a döntést, s 2006-tól már a nemzetközi előírásokat betartva, minimális jogosítványokat biztosítottak a terrorizmus elleni háború gyanúsítottjainak, s a kínzás határát súroló kihallgatási módszereknek is véget vetettek. Az elhelyezési körülményeken is jelentősen javítottak. A külföldi országokban fenntartott, titkos CIA-börtönök botrányának kirobbanása után a kétes jogállású létesítményeket bezárták, s 2006-ban a guantánamói bázisra szállították át a „nehézsúlyú” foglyokat. A leghírhedtebb közülük Hálid Sejk Mohammed, a 2001. szeptember 11-i öngyilkos gépeltérítések és más al-Kaida terrorakciók fő értelmi szerzője, akit 2003-ban, Pakisztánban fogtak el.

Az Obama-kormányzat 2009-ben átfogó felülvizsgálatot indított a guantánamói táborban, s átmenetileg leállíttatta a foglyok ügyében eljáró katonai törvényszékek működését. Összesen 779 terroristagyanús személyt szállítottak a bázisra, a Bush-kormányzat idejében több mint 500 rab számára találtak befogadó országot, 2009-re már csak mintegy 240 embert tartottak fogva a táborban. A felülvizsgálatról kiadott jelentés megállapította, hogy közülük 126 hazatérését engedélyezhetik, félszáz fogoly, köztük a 9/11-es főbűnösök esetében viszont kimondták: túl veszélyesek ahhoz, hogy valaha is szabadlábra kerülhessenek.

Míg Bush elnöksége végén nagyjából kétpárti konszenzus alakult ki arról, hogy Guantánamót be kellene zárni, időközben a kérdés jelentősen átpolitizálódott. A republikánusok hét éve Obama minden ezzel kapcsolatos indítványát leszavazták. A demokrata elnök 2009-ben azt javasolta, hogy az Illinois államban lévő Thomson szuperbörtönbe szállítsák át a terrorista „nehézfiúkat”. Ám ezt Illinois megvétózta, s egyetlen szövetségi állam sem vállalta, hogy valamely büntetés-végrehajtási intézményt felajánl e célra. Mind attól tartottak, hogy célponttá válhat az a börtön, ahol 9/11-es terroristákat elhelyeznek. E félelem miatt hiúsult meg az is, hogy a foglyok elleni eljárásokat amerikai területen folytassák le. Így Guantánamón épült fel egy lehallgatásbiztos tárgyalóterem, ahol a katonai perek zajlanak.

Idén februárban az Obama-kormányzat újabb tervet terjesztett a republikánus többségű kongresszus elé Guantánamo bezárásáról, ám az lényegében nem tartalmazott új megoldásokat. Továbbra is 30-60 közé teszik azok számát, akik soha nem helyezhetők szabadlábra. A guantánamói börtöntáborból az Obama-kormányzat két hivatali idejében 147 foglyot sikerült más országban elhelyezni vagy hazaküldeni, így februárra már csak 91-en maradtak. Közülük 35 rab ügyét már megvizsgálta a katonai törvényszék, s engedélyezte áthelyezésüket. A közeljövőben szabaduló foglyok közt lesz a régóta éhségsztrájkoló jemeni Tarik Ba Odah, akit kényszertáplálással tartottak életben, s már 2002 óta raboskodik Guantánamón, ítélet nélkül.

A főbűnösök esetében az amerikai elnöknek nincs más opciója, mint arra kérni a törvényhozást, engedélyezze, hogy a guantánamói főbűnösöket az Egyesült Államok területén őrizzék. Csakhogy a kongresszus nemcsak erre nem adott eddig engedélyt, hanem az utóbbi időben már a katonai törvényszék által felmentett, szabadon bocsátható foglyok áthelyezését is blokkolták, s az ehhez szükséges pénzügyi fedezetet is megvonták. A republikánus honatyák arra hivatkoznak, hogy több Guantánamóról elbocsátott rab újra beállt valamilyen dzsihadista szervezetbe. (A Reuters nemrégiben azt jelentette, a Bush elnöksége idején elengedett 532 rabból 111 csatlakozott a dzsihadistákhoz.) Idén januárban az amerikai elnök így a kongresszus engedélye nélkül hagyta jóvá tíz jemeni átvitelét Katarba.

Obamát élesen bírálták amiatt, hogy 2014-ben egy amerikai hadifogoly, Bowe Bergdahl elengedéséért cserébe öt magasrangú tálib vezetőt engedett el Guantánamóról. Idén március elején Észak-Afrikában őrizetbe vették a „spanyol tálibot”, Hamed Abderrahman Ahmedet, aki az Iszlám Állam számára toborzott. A ceutai születésű férfit 2004-ben az Egyesült Államok kiadta Madridnak, s ott hat évre ítélték, mivel egy al-Kaida-sejt tagja volt. 2006-ban azonban ügyét felülvizsgálták, mivel kiderült, hogy vallomását kínzással csikarhatták ki Guantánamón. A Pentagon Guantánamo ügyében illetékes megbízottja, Paul Lewis egy márciusi meghallgatáson elismerte, hogy szabadon engedett egykori raboknak közük lehetett több amerikai megöléséhez.

A FoxNews konzervatív hírcsatorna több esetet is csokorba szedett. Egy 2005-ben elengedett tálib, Abdullah Salih al Ajmi Moszulban tűnt fel, iraki katonák ellen hajtott végre robbantásos merényleteket. A jemeni Szaid Ali al Sihri 2007-ben szabadult, egy évre rá ő irányította a szanaa-i amerikai nagykövetség elleni robbantásos merényletet. Ehhez hasonló esetekre hivatkozva kardoskodik a kongresszusi republikánus többség amellett, hogy meg kell tartani a börtönt, s elnökválasztási év lévén, csekély az esély, hogy e téren engedményt tennének.

A kongresszus attól is tarthat, hogy a kubai nyitás kapcsán Obama esetleg magáról Guantánamóról is lemondana, ezért törvénytervezetet nyújtottak be, amely ezt egyértelműen lehetetlenné tenné. Obama múlt heti havannai látogatása során Raúl Castro kubai elnök fel is hozta Guantánamo kérdését. Kuba 1960 óta nem veszi fel a bázis bérleti díját, noha a 4085 dollárt Washington évente rendre átutalja. Ám Havanna az 1903-ban eredetileg 99 évre kötött, 1934-ben pedig határozatlan időre megújított bérleti szerződést törvénytelennek tekinti. A két kubai származású republikánus elnökaspiráns, Ted Cruz és a már visszalépett Marco Rubio azzal vádolta Obamát, hogy egyoldalúan le akar mondani a guantánamói bázisról. A demokrata elnök azonban csak a börtöntábor bezárását ígérte meg, a haditengerészeti bázis felszámolása nincs napirenden.

Óceánkutató intézetté alakítanák
A Science amerikai tudományos magazinban még az Obama-vizit előtt megjelent egy cikk, amely azt szorgalmazta, létesítsenek nemzetközi óceánkutató intézetet a guantánamói börtöntábor helyén. Joe Roman, a Vermont Egyetem tengerbiológusa, a cikk egyik szerzője szerint tartani lehet attól, hogy a kubai turizmus felpörgésével egyre nagyobb megterhelésnek lesz kitéve a karibi szigetország partvidékének ökoszisztémája.
Kuba még az 1992-es Föld-csúcs idején elfogadott egy környezetvédelmi törvényt, amely azonban önmagában kevés lett volna a tengerpart megóvásához, a visszafogott forgalomnak is köszönhető, hogy viszonylag sértetlen maradt a partvidék. A kutatók szerint Guantánamónál lehetne létrehozni a karibi Woods Hole-t, a Cape Cod félszigeten lévő világhírű óceánkutató intézethez hasonló létesítményt.



Kiürül a guantánamói börtöntábor?

Publikálás dátuma
2016.04.02. 07:35
A Camp Delta bejárata Guantánamón, a börtöntáborban már csak 91-en raboskodnak FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/JOE RAEDLE
Tucatnyi guantánamói foglyot szállítanak át a közeljövőben két olyan országba, amely hajlandó befogadni a terrorizmus vádja alól tisztázott rabokat – közölte a Pentagon. Egy csoport napokon belül elhagyhatja a Kuba területébe beékelődő amerikai bázison kialakított tábort, egy másik pedig a következő hetekben távozik. Barack Obama amerikai elnök még második hivatali ideje lejárta, tehát 2017 januárja előtt bezáratná a katonai börtönt, ahol jelenleg 91 rabot őriznek. A guantánamói amerikai haditengerészeti támaszpontot azonban nem számolják fel teljesen, az amerikai-kubai viszony enyhülése ellenére sem.

Obama idén januárban, utolsó elnöki üzenetében is megerősítette, hogy tovább dolgozik a guantánamói börtöntábor bezárásán, mivel az túlságosan költséges, szükségtelen és kiváló propagandaeszköz az Egyesült Államok ellenségeinek. A 44. amerikai elnök 2009. január 22-én, beiktatása után két nappal egyik első intézkedéseként rendeletet írt alá, amely egy éves határidőt tűzött ki a hírhedt létesítmény felszámolására. Aligha számított rá, hogy hét esztendő elteltével, 2016-ban is kétséges, teljesíteni tudja-e egykori választási ígéretét.

Guantánamóra 2002. január 11-én szállították át az első húsz vasra vert, csuklyát és narancssárga kezeslábast viselő foglyot Afganisztánból. A 2001. szeptember 11-i terrortámadásokat kitervelő és végrehajtó al-Kaida bázisainak megsemmisítésére, a terrorszervezetnek menedéket nyújtó tálib rezsim megdöntésére indította Obama elődje, George W. Bush az afgán offenzívát. Az ott elfogott, terroristagyanús személyeket helyezték el a guantánamói katonai bázison kialakított ideiglenes börtöntáborban, eleinte ketrecekben.

Mivel a tábort nem az Egyesült Államok területén hozták létre, Bush jogászai úgy értelmezték, hogy az ott fogvatartottakra nem vonatkoznak az amerikai jogrend, s terroristák lévén a hadifoglyok jogállásáról rendelkező genfi konvenció előírásai sem. Az amerikai legfelsőbb bíróság 2004-ben vizsgálta felül ezt a döntést, s 2006-tól már a nemzetközi előírásokat betartva, minimális jogosítványokat biztosítottak a terrorizmus elleni háború gyanúsítottjainak, s a kínzás határát súroló kihallgatási módszereknek is véget vetettek. Az elhelyezési körülményeken is jelentősen javítottak. A külföldi országokban fenntartott, titkos CIA-börtönök botrányának kirobbanása után a kétes jogállású létesítményeket bezárták, s 2006-ban a guantánamói bázisra szállították át a „nehézsúlyú” foglyokat. A leghírhedtebb közülük Hálid Sejk Mohammed, a 2001. szeptember 11-i öngyilkos gépeltérítések és más al-Kaida terrorakciók fő értelmi szerzője, akit 2003-ban, Pakisztánban fogtak el.

Az Obama-kormányzat 2009-ben átfogó felülvizsgálatot indított a guantánamói táborban, s átmenetileg leállíttatta a foglyok ügyében eljáró katonai törvényszékek működését. Összesen 779 terroristagyanús személyt szállítottak a bázisra, a Bush-kormányzat idejében több mint 500 rab számára találtak befogadó országot, 2009-re már csak mintegy 240 embert tartottak fogva a táborban. A felülvizsgálatról kiadott jelentés megállapította, hogy közülük 126 hazatérését engedélyezhetik, félszáz fogoly, köztük a 9/11-es főbűnösök esetében viszont kimondták: túl veszélyesek ahhoz, hogy valaha is szabadlábra kerülhessenek.

Míg Bush elnöksége végén nagyjából kétpárti konszenzus alakult ki arról, hogy Guantánamót be kellene zárni, időközben a kérdés jelentősen átpolitizálódott. A republikánusok hét éve Obama minden ezzel kapcsolatos indítványát leszavazták. A demokrata elnök 2009-ben azt javasolta, hogy az Illinois államban lévő Thomson szuperbörtönbe szállítsák át a terrorista „nehézfiúkat”. Ám ezt Illinois megvétózta, s egyetlen szövetségi állam sem vállalta, hogy valamely büntetés-végrehajtási intézményt felajánl e célra. Mind attól tartottak, hogy célponttá válhat az a börtön, ahol 9/11-es terroristákat elhelyeznek. E félelem miatt hiúsult meg az is, hogy a foglyok elleni eljárásokat amerikai területen folytassák le. Így Guantánamón épült fel egy lehallgatásbiztos tárgyalóterem, ahol a katonai perek zajlanak.

Idén februárban az Obama-kormányzat újabb tervet terjesztett a republikánus többségű kongresszus elé Guantánamo bezárásáról, ám az lényegében nem tartalmazott új megoldásokat. Továbbra is 30-60 közé teszik azok számát, akik soha nem helyezhetők szabadlábra. A guantánamói börtöntáborból az Obama-kormányzat két hivatali idejében 147 foglyot sikerült más országban elhelyezni vagy hazaküldeni, így februárra már csak 91-en maradtak. Közülük 35 rab ügyét már megvizsgálta a katonai törvényszék, s engedélyezte áthelyezésüket. A közeljövőben szabaduló foglyok közt lesz a régóta éhségsztrájkoló jemeni Tarik Ba Odah, akit kényszertáplálással tartottak életben, s már 2002 óta raboskodik Guantánamón, ítélet nélkül.

A főbűnösök esetében az amerikai elnöknek nincs más opciója, mint arra kérni a törvényhozást, engedélyezze, hogy a guantánamói főbűnösöket az Egyesült Államok területén őrizzék. Csakhogy a kongresszus nemcsak erre nem adott eddig engedélyt, hanem az utóbbi időben már a katonai törvényszék által felmentett, szabadon bocsátható foglyok áthelyezését is blokkolták, s az ehhez szükséges pénzügyi fedezetet is megvonták. A republikánus honatyák arra hivatkoznak, hogy több Guantánamóról elbocsátott rab újra beállt valamilyen dzsihadista szervezetbe. (A Reuters nemrégiben azt jelentette, a Bush elnöksége idején elengedett 532 rabból 111 csatlakozott a dzsihadistákhoz.) Idén januárban az amerikai elnök így a kongresszus engedélye nélkül hagyta jóvá tíz jemeni átvitelét Katarba.

Obamát élesen bírálták amiatt, hogy 2014-ben egy amerikai hadifogoly, Bowe Bergdahl elengedéséért cserébe öt magasrangú tálib vezetőt engedett el Guantánamóról. Idén március elején Észak-Afrikában őrizetbe vették a „spanyol tálibot”, Hamed Abderrahman Ahmedet, aki az Iszlám Állam számára toborzott. A ceutai születésű férfit 2004-ben az Egyesült Államok kiadta Madridnak, s ott hat évre ítélték, mivel egy al-Kaida-sejt tagja volt. 2006-ban azonban ügyét felülvizsgálták, mivel kiderült, hogy vallomását kínzással csikarhatták ki Guantánamón. A Pentagon Guantánamo ügyében illetékes megbízottja, Paul Lewis egy márciusi meghallgatáson elismerte, hogy szabadon engedett egykori raboknak közük lehetett több amerikai megöléséhez.

A FoxNews konzervatív hírcsatorna több esetet is csokorba szedett. Egy 2005-ben elengedett tálib, Abdullah Salih al Ajmi Moszulban tűnt fel, iraki katonák ellen hajtott végre robbantásos merényleteket. A jemeni Szaid Ali al Sihri 2007-ben szabadult, egy évre rá ő irányította a szanaa-i amerikai nagykövetség elleni robbantásos merényletet. Ehhez hasonló esetekre hivatkozva kardoskodik a kongresszusi republikánus többség amellett, hogy meg kell tartani a börtönt, s elnökválasztási év lévén, csekély az esély, hogy e téren engedményt tennének.

A kongresszus attól is tarthat, hogy a kubai nyitás kapcsán Obama esetleg magáról Guantánamóról is lemondana, ezért törvénytervezetet nyújtottak be, amely ezt egyértelműen lehetetlenné tenné. Obama múlt heti havannai látogatása során Raúl Castro kubai elnök fel is hozta Guantánamo kérdését. Kuba 1960 óta nem veszi fel a bázis bérleti díját, noha a 4085 dollárt Washington évente rendre átutalja. Ám Havanna az 1903-ban eredetileg 99 évre kötött, 1934-ben pedig határozatlan időre megújított bérleti szerződést törvénytelennek tekinti. A két kubai származású republikánus elnökaspiráns, Ted Cruz és a már visszalépett Marco Rubio azzal vádolta Obamát, hogy egyoldalúan le akar mondani a guantánamói bázisról. A demokrata elnök azonban csak a börtöntábor bezárását ígérte meg, a haditengerészeti bázis felszámolása nincs napirenden.

Óceánkutató intézetté alakítanák
A Science amerikai tudományos magazinban még az Obama-vizit előtt megjelent egy cikk, amely azt szorgalmazta, létesítsenek nemzetközi óceánkutató intézetet a guantánamói börtöntábor helyén. Joe Roman, a Vermont Egyetem tengerbiológusa, a cikk egyik szerzője szerint tartani lehet attól, hogy a kubai turizmus felpörgésével egyre nagyobb megterhelésnek lesz kitéve a karibi szigetország partvidékének ökoszisztémája.
Kuba még az 1992-es Föld-csúcs idején elfogadott egy környezetvédelmi törvényt, amely azonban önmagában kevés lett volna a tengerpart megóvásához, a visszafogott forgalomnak is köszönhető, hogy viszonylag sértetlen maradt a partvidék. A kutatók szerint Guantánamónál lehetne létrehozni a karibi Woods Hole-t, a Cape Cod félszigeten lévő világhírű óceánkutató intézethez hasonló létesítményt.