A Saul fia Bécsben is a legjobb

A Saul fia kapta az év legjobb filmjének járó díjat a Filmball Vienna elnevezésű nemzetközi filmbálon.

Az eseményre a bécsi Városházán került sor, s más díjakat is kiosztottak, a legjobb film mellett az év tévésorozatát, az év felfedezettjét és az év produkcióját is jutalmazták. A Filmball Viennán mintegy nyolcszáz vendég és száz újságíró volt jelen.

Szerző

Quaestor-ügy - Bizarr büntetőeljárási vita

Szokatlanul éles hangú büntetőeljárási vita alakult ki a hétvégén a Fővárosi Törvényszék és a Fővárosi Főügyészség között a Quaestor-ügy kapcsán. A Törvényszék ugyanis hiányosnak találta a csődbe ment brókercéggel kapcsolatos vádiratot, és 60 napot adott a főügyészségnek, hogy pótolja a hiányosságokat. Erre a Fővárosi Főügyészség visszaszólt: ők mindent jól csináltak, a Törvényszéken nem ismerik a törvényeket.

A jogértelmezési vitáknak nem a nyilvánosság a színtere - mondta a Népszavának Fleck Zoltán. A jogszociológus szerint alapszabály, hogy eljárási kérdésekben mindig bíróságnak van igaza, és a vádhatóságnak ezt illik tudomásul vennie, alkalmazkodnia kell a bíróság elvárásaihoz. Abban az esetben, ha az ügyészség ezt nem veszi tudomásul, és kételkedik abban, hogy a bíróság álláspontja a vádirat kiegészítésére, illetve átdolgozására megalapozott, mint ahogy ez most a Quaestor-ügyben is történik, akkor a vádhatóságnak azzal kell számolnia, hogy a bíróság nem tartja kellően megalapozottnak a vádat. Ennek pedig az lehet a következménye, hogy enyhébb ítélet születik mint amit az ügyészség indokoltnak tartana - érvelt Fleck Zoltán.

Az ügy előzménye, hogy a Fővárosi Törvényszék szombaton közleményt adott ki, amely szerint az ügyészség a Quaestor-ügy vádiratában nem jelölte meg azt, hogy a több mint 6 millió darab adatfájl, elektronikus bizonyíték, pontosan mely tény bizonyítására szolgálnak. Erre azonban – a Fővárosi Főügyészség tegnapi ellenközleménye szerint – törvényesen nem is kerülhetett volna sor, ugyanis 2014. január 1-jével megváltoztak az erre vonatkozó törvények.

Korábban a vádiratban a bizonyítási eszközök mellett azt is meg kellett jelölni, hogy azok mely tény bizonyítására szolgálnak, most viszont a vádiratnak kizárólag a bizonyítási eszközök megjelölését kell tartalmaznia, valamint azt, hogy azok mely cselekmény vagy részcselekmény bizonyítására szolgálnak. Ennek pedig a főügyészség állítása szerint, eleget tettek. Az elhíresült Quaestor-ügy 132 ezer oldal terjedelmű nyomozati irata, valamint a több mint 1500 oldalas, a törvényszék elvárásainak megfelelő, egyenként történő hivatkozás a főügyészség szerint megfelelő, és úgy vélték, hogy a vádirat tartalmi egyensúlyának felborulását is eredményezné, ha teljesítenék a Törvényszék igényét. A Fővárosi Főügyészség közleményében még azt írja, hogy a „Főügyészségnek nem áll módjában teljesíteni (a Törvényszék kérését), mert azt sem a büntetőeljárási törvény, sem a bírósági gyakorlat alapján nem lehet végrehajtani".

A Főügyészség nevében Ibolya Tibor fővárosi főügyész hivatkozott a Fővárosi Ítélőtábla egy másik, korábbi ügyben hozott döntésére is, amelyben az ítélőtábla megállapította, hogy 2014. január 1-je után "olyan kötelezettség az ügyészt nem terheli, hogy egy cselekménnyel összefüggésben már a vádiratban perbeszédbe illő módon részletezze azt, hogy mely bizonyíték támasztja alá az elkövetési magatartást". Ezek elmaradása így nem értékelhető a vádirat törvényi kellékének hiányaként - hangsúlyozta a főügyész.

Szerző

A földjeink után az erdeink is "haveri kézbe" kerülhetnek

Publikálás dátuma
2016.04.04. 07:21
Az állami erdők magánosítását pillanatnyilag tiltja az alaptörvény FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCK
Eladhatják az állami erdészeteket is, az állami földek után. Ezt ugyan tagadja a kormányzat, de az állami földekről is azt mondta még néhány éve is Orbán Viktor miniszterelnök, hogy azok nem eladók. Ellenzéki politikusok szerint a privatizáció előkészítésére utalhat hét erdészet vezetőjének jelentős fizetés emelése.

Dobra verhetik az állami erdészeteket is - legalábbis ezt gyanítja néhány ellenzéki szakpolitikus. A privatizációt készítheti elő több állami erdészet vezetőjének jelentős mértékű fizetés emelése is, ugyanis havi járandóságuk 3 millió forintra nőtt. Ők azok, akik hamarosan átadhatják a helyüket azoknak, akik majd végrehajtják az erdészetek értékesítését - ecsetelte a vélhető szándékokat Gőgös Zoltán, az MSZP elnökhelyettese. A 22 állami erdészet kezelésében lévő állami erdőt az mentheti meg a magánosítástól, hogy egyelőre az alaptörvény megvédi ezeket, nem lehet eladni őket, így forgalomképtelenek. A Fidesznek pedig már nincs kétharmada, ezért ezen a tiltáson nem tudnak változtatni.

A szocialista szakpolitikus felhívta a figyelmet arra is, hogy az erdészetekben nem csak a fák gondozásával, telepítésével foglalkoznak, de nyereséges gazdálkodást is lehet folytatni: a jó üzletnek számító faipari tevékenység mellett a vadásztatás is hozhat a konyhára. Ezek az állami cégek több lábon álló vállalkozások. és átlagosan 200-300 embert foglalkoztatnak. Ennek kapcsán Tóth Bertalan az MSZP országgyűlési frakcióvezető-helyettese a Népszavának elmondta, hogy a vidéket járva több megyében is tudni vélik a helybeliek: állami erdőket is eladnak majd. Az ellenzéki politikus ezért kérdést intézett Fazekas Sándor földművelésügyi miniszterhez, aki válaszában határozottan cáfolta, hogy a kormány állami erdő területeket adna el.

Az utóbbi időszakban több vizsgálat is folyt az erdészeteknél, ennek során a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal hat erdészeti társaságot vizsgált, és súlyos szabálytalanságokat tárt fel. Ezért úgy döntöttek, hogy mind a 22 társaságra kiterjesztik a vizsgálatot. A Népszavának egy neve elhallgatását kérő ágazati szakember ezért is tartotta furcsának, hogy a teljes körű vizsgálat lezárása, illetve a tapasztalatok összegzése előtt döntött a kormány több erdészeti vezető javadalmazásának emeléséről.

A vizsgálati jelentésből kitűnik, hogy a Bakonyerdő Zrt., az Egererdő Zrt., a Verga Zrt., a Mecsek­erdő Zrt., a Sefag Zrt. és a Zalaerdő Zrt. 2010 és 2013 közötti gazdálkodásának ellenőrzése során a kiemelt állami és uniós támogatások, valamint az állami vagyon után fizetett jelképes összegű használati díj ellenére a társaságok nagyon alacsony nyereséget könyveltek el.

Az ellenőrzés szerint például alvállalkozókra bízták a fakitermelést, akiket versenyeztetés nélkül választottak ki és a hat erdészet összesen 7,6 milliárd forintot fizetett ki a külsős cégeknek. Az erdészeteket egyébként már az Állami Számvevőszék is vizsgálja. A lapunknak nyilatkozó erdészeti szakember nem zárta ki, hogy azért igyekeznek "tisztába tenni" az állami társaságokat, hogy majd olyan cégeket adhassanak el a kormányzattól vélhetően nem túl távol álló vevőknek, amelyeket előtte rendbe tettek.

Gőgös Zoltán sem vetette el ezt a lehetőséget, hozzátéve, hogy hosszú távú bérleti rendszerben működtethetnék az új tulajdonosok az állami erdőket. Ez önmagában még nem ördögtől való, hiszen szigorú erdőgazdálkodási előírások érvényesek a magán erdészetekre is, de nagy kérdés, hogy a megyei kormányhivatalok ezt mennyire tudják ellenőrizni. Az agrárpolitikus szerint ugyanis mióta megszűnt az erdőterületekhez illeszkedő nyolc regionális erdészeti hatóság, sok szakember távozott a közigazgatásból.

Az erdészeteket vonzóvá teheti, hogy több ezer hektár bérleti jogához lehetne jutni és a faipari hasznosítás mellett a vadásztatással is szép bevételre lehetne szert tenni. Emellett ezek a társaságok értékes ingatlanokkal, vadászházakkal is rendelkeznek, így turizmusba is bekapcsolódhatnának.

Természetesen ezek költséggel is járnak, hiszen az erdészetek jóléti feladatokat is ellátnak, és ha a kormányzat nem változtat a szabályozáson, akkor az új tulajdonosoknak is gondoskodniuk kell ezeknek a feladatoknak az ellátásáról, feltéve ha valóban privatizálják ezeket a társaságokat. Gőgös Zoltán viszont attól tart, hogy a profit érdekeltségű cégek nem fognak kellő figyelmet fordítani a társadalom számára fontos jóléti szolgáltatásokra.

Erdőktől látni a fákat
Jelenleg 2 millió hektár erdő található Magyarországon, éppen kétszer annyi, mint a trianoni döntés után. Ebből az állami terület 1 millió hektár és nagyjából ugyan ennyi van magánkézben. Becslések szerint az állami erdők 3 ezer milliárd forint értéket képviselhetnek, de környezetvédelmi és jóléti értékük felbecsülhetetlennek mondható. Európai viszonylatban is jó minőségű, gazdag biodiverzitású erdeink vannak - nyilatkozta a Népszavának Zétényi Zoltán erdőmérnök, a Forest Press főszerkesztője.
A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a 22 állami erdőgazdaság igen eltérő jövedelmezőséggel rendelkezik, a terület nagyságától, adottságaitól függően. Ez szabhatja meg az árukat is, ha valóban értékesíti ezeket a kormány. Nyilván egy nagy kiterjedésű hegyvidéki tölgyes, bükkös a többszörösét érheti egy kisebb, alföldi erdészetnek. A profit azonban nem feltétlenül a méreten és a fekvésen múlik, mert egy alföldi akácosból is szép nyereséget lehet kihozni. Érdemes megnézni, például mennyi a vágásérett fa.
Az is fontos lehet majd, hogy a vevőjelöltek milyen erdészetet keresnek. Olyant, ahol sok a vad, mert vadásztatni akar, vagy inkább a favagyon hasznosítására törekszik. A vadbőség azonban rengeteg költséggel is jár a vadkár, a védőkerítések miatt. A fagazdálkodás is szabályozott, az erdészeti hatóságok előírják, hol, mit lehet telepíteni. A termőhelynek, a tájnak megfelelő fafajok újíthatók meg. A tarvágást is korlátozzák, legföljebb 3 hektáron lehet ilyet végezni. Inkább a szálalást támogatják.

Szerző