Fidesz-közeli cégek kapták az Exim-hitelek felét

Publikálás dátuma
2016.04.05. 07:25
Fotó: Molnár Ádám, Népszava
Az Eximbank belföldön kihelyezett befektetési hiteleinek több mint a felét kormányközeli cégek kaphatták meg, ráadásul offshore hátterű céget is támogattak ezeket – írja a Népszabadság. Az Eximbank az elmúlt fél évben legalább 41 milliárd forintot helyezett ki "baráti" vállalkozásokhoz, köztük olyan cégekhez is, amelyeknek nincs érdemi exporttevékenységük.

Tavaly kilenc vállalkozás üzletrészére jegyezték be az Eximbank zálogjogát a nyújtott hitelek garanciájaként, decemberben pedig a bank 16 milliárd forintot adott két tőkealap-kezelő elindításához. Ezek közül öt vállalkozás, illetve a két alapkezelő is kormányközeli – írja a lap. A két alapot a Rogán Antalhoz közeli tulajdonosok által igazgatott GB&Partners Zrt. kezeli, amely egy alig néhány napos határidős, szinte rá szabott, tenderen nyerte el a lehetőséget. Részben eximes hitelből vehette meg a miniszterelnökkel és Rogánnal jó viszonyt ápoló Andy Vajna is a TV2-t. A kormánybiztos erre az ügyletre 6,7 milliárdot kapott. Orbán Viktor kormányfő jó ismerőse, a Videoton elnöke, Garancsi István 52 millió eurós (mintegy 16,5 milliárd forintos) szintén eximes kölcsönből fejlesztheti a fővárosi Kopaszi-gátat.

Szerző

Gyanús MNB-befektetések

Érdemi információkat vártak tegnap a képviselők Matolcsy Györgytől az MNB alapítványai ügyében, ám a jegybankelnök az eddig is hangoztatott lózungok ismétlésével tért ki a parlamentben elhangzott azonnali kérdések megválaszolása elől. Tóth Bertalan szocialista képviselő többek között arra várt válasz, hogy a közpénzt költő Pallas alapítványok hány esetben folytattak le közbeszerzési lejárást, hiszen rájuk is vonatkozik a törvény. 

Ezt mintha meg sem hallotta volna a jegybankelnök, hiszen válaszában azt fejtegette, hogy minden Pallas Athéné alapítvány minden közérdekű adatot ki fog adni. Miután az Alkotmánybíróság a múlt héten "rendet tett" abban, hogy a jegybank által az alapítványoknak juttatott több mint 250 milliárd forintnyi közpénz nem veszíti el közvagyon jellegét, az adatkiadáshoz nem kell elnöki engedély, arra törvény kötelezi az alapítványokat.

Matolcsy György azt is javasolta hétfőn a parlamentben, hogy a jegybanki alapítványok ellenőrzésébe - akár visszamenőleg is - vonják be az Állami Számvevőszéket.

Az, hogy az MNB-alapítványok körül valami nincs rendben, legalábbis lenne ok az adatok eltitkolására - amit egy elvetélt törvénymódosítással akart elérni a Fidesz -, az MKB Bank privatizálása körüli pletykák és információk is megerősítik. Néhány hete makacsul tartja magát az a feltételezés, hogy az alapítványok közvetetten részt vesznek a magánosításban. A Magyar Narancs és a Világgazdaság is felfigyelt egy Ferida nevű cégre, amelyet a hat Pallas Athéné-alapítvány egyike, a Domus Scientiae alapított ötmillió forintos jegyzett tőkével. Ezen alapítvány kuratóriumának az elnöke Balog Ádám, az MKB elnök-vezérigazgatója. A Ferida év elején két lépésben 20 milliárdos tőkeemelést hajtott végre, melynek során további három MNB-s alapítvány, a geopolitikai, a Domus Concordiae és a Domus Innovationis is beszállt a cégbe. A tőkeemelést a Ferida februári közgyűlésén azzal indokolták, hogy „a társaság vagyoni helyzete a közelmúltban még nem tett lehetővé részesedésszerzést”. Eközben az igazgatóságot arra utasították, hogy „jogi és számszaki vizsgálatot folytasson esetleges külföldi befektetési lehetőségekkel összefüggésben” - derítette ki a Magyar Narancs a cégbírósági iratokból.

A Világgazdaság kérdésére az alapítványok cáfolták, hogy a négy alapítvány tulajdonában álló Ferida Zrt. részesedést szerzett volna az MKB Bank 45-45 százalékát megvásárló Blue Robin Investments S. C.-ben és a Metis magántőkealapban.

A Magyar Liberális Párt közérdekű adatigénylést nyújtott be az MNB-alapítványokhoz, hogy megtudakolja: a Ferida szerzett-e részesedést azon konzorcium bármely tagjában, amelyik megvásárolhatja az MKB Bankot – jelentette be Bodnár Zoltán, a párt ügyvivője.

Szerző

Pár kókadt jószág vonult csak a "tehenes demonstráción"

Publikálás dátuma
2016.04.04. 17:16

Mindazonáltal az összesen öt kalandra hajlandó tehén egyike, a vezető azért szépen fel volt díszítve, de persze nem ez a lényeg, hanem hogy a tüntetők a súlyos tejpiaci krízis miatt vonultak Budapest utcáira, szerintük a magyar állam - és az EU - által nyújtott támogatások nem elegendőek, illetve nem fejtik ki a kívánt hatást. 

A tüntetés meghirdetésekor a gazdák minden esetre nagyobb felfordulást jeleztek, ennek alapján a  Budapesti Rendőr-főkapitányság már szombaton figyelmeztetett az útlezárásokra, megállási tilalmakra két belső kerületben, közölték azt is, hogy egy időre a Lánchíd is le lesz zárva a forgalom elől.

 

A tejtermelők tehát a súlyos tejpiaci krízis miatt tiltakoztak, szerintük bajaik forrásai az élelmiszerhamisító és adócsaló importőrök. A kormánytól tetteket várnak, jelesül, hogy ne üzleteljenek a (szerintük) tisztességtelen piaci partnerekkel. A NAV-tól és az élelmiszerlánc-felügyelettől pedig évekre visszamenő ellenőrzéseket követelnek az importőrök, illetve a kifogásolt cégek ellen.

Az Index beszámolója szerint a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács szervezte demonstráció az Országos Kereskedelmi Szövetség Bécsi úti székháza előtt kezdődött, ahol a tejtermelők két darab tehén kíséretében petíciót adtak át. Ezután a tüntetők és a tehenek átvonulnak a Nébih és a NAV épületei elé a Keleti Károly utcába és a Széchenyi térre. A várakozásokkal ellentétben tehát nem sikeredett túl nagyszabásúra a tejesek budapesti tehenes demonstrációja.

Az Országos Kereskedelmi Szövetséghez egy maroknyi gazda érkezett a pár tehén kíséretében, közülük ráadásul az OKSZ-nél már csak az egyiket vezették le a szállítóról. ( mármint persze nem a gazdák, hanem a tehenek közül)  A mutatóba felhozott állatot nagyjából ötven fotós és újságíró állta körbe, ők legalább háromszor annyian voltak, mint a tüntetők - írja a portál. A menet későbbi szakaszán csatlakozott hozzájuk további négy állat. 

Szerző