Amióta a Mossack Fonseca panamai ügyvédi iroda tranzakcióiról kiszivárogtatott hatalmas mennyiségű bizalmas dokumentum nyilvánosságra került a nemzeti adóhatóságok arra kíváncsiak, hogy akad-e az érintettek között olyan adóalanyuk, aki elkövette az adócsalás (a magyar jogban költségvetési csalás) bűntettét. A Direkt36, a Falter című osztrák lappal karöltve tegnap egy olyan, magyar vonatkozású ügyletről számolt be, amely nemcsak, hogy megfelelt az érvényes jogszabályoknak, de az állam érdekeit is szolgálta. Erős János, a Magyar Fejlesztési Bank volt elnöke hivatali ideje alatt, amely a 2002 és 2010 közötti időszakra esett, működtetett egy panamai offshore-céget, amelyen keresztül Heinrich Pecinával volt üzleti kapcsolatban, 2007 és 2009 között - erről az Index számolt be. (Az osztrák befektetőnek az FHB Bankban, valamint a Népszabadságot, a Nemzeti Sportot, a Világgazdaságot és több megyei lapot is kiadó Mediaworks Hungary-ben van érdekeltsége.)
Ebben az időszakban, mint emlékezetes, az ugyancsak osztrák OMV meg akarta venni a Molt, amely ügynek különböző oldalakon mindkét érintett a szereplője volt. A Falter nyomozása szerint jelentős, milliárdos nagyságrendű pénzmozgás volt Heinrich Pecina érdekeltségei és az Erős János tulajdonában lévő, panamai bejegyzésű Garuda Group között. Ennek kapcsán pénzmosás gyanújával vizsgálódtak is az osztrák hatóságok, de tavaly a nyomozás eredménytelenül zárult. Az osztrák hetilap arról is ír, hogy Heinrich Pecina egy cége 2007-ben 6,1 százalékos tulajdonrészt szerzett a Molban, amit azonnal továbbadott az OMV-nek, a lap forrásai szerint a tőzsdei árfolyamnál jóval drágábban. Ezzel Pecina vélhetően elég jól járt, de a magyar kormány - az Erős János vezette MFB közreműködésével - végül megakadályozta, hogy az osztrákok megszerezzék a Molt. Így elhárult annak a veszélye, hogy a magyar olajtársaságban ma németül folyjanak a megbeszélések.
Az egyes országok vezetői is sorra megszólalnak az offshore-botrány kapcsán. David Cameron brit miniszterelnöknek és közvetlen családtagjainak nincsenek olyan befektetései offshore alapokban, amelyekből "a jövőben" anyagi hasznuk származna - hangsúlyozta szerdai közleményében a Downing Street. A kormányfő 2010-ben elhunyt édesapjának, Ian Cameronnak részesedése volt egy offshore befektetési cégben, amelyet bahamai és svájci székhellyel hoztak létre a Mossack Fonseca közreműködésével.
Egy másik kormányfő, az izlandi Sigmundur David Gunnlaugsson, viszont a korábbi hírekkel szemben csak ideiglenesen félreáll, de végérvényesen nem mond le posztjáról, miután kiderült, hogy ő és felesége a panamai dokumentumok szerint közel 4 millió dollár (több mint egymilliárd forint) értékben menekített ki kötvényeket izlandi bankokból a 2008-as pénzügyi válság idején.
Ugyanakkor Franciaország felkéri a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetet (OECD), hogy nyilvánítsa adózási kérdésekben nem együttműködő országnak Panamát a világ prominenseinek pénzügyi titkait megszellőztető offshore-botrányt miatt – jelentette be Michel Sapin francia pénzügyminiszter szerdán.
Pogátsa Zoltán közgazdász Kettősmérce-blogjában arról ír, hogy nemzetgazdasági szempontból is igen jelentős összegek került Magyarországról is offshore cégekbe. A Tax Justice Network (TJN) nevű nemzetközi szervezet szerint Magyarország benne van a húsz legnagyobb offshore vesztes között, és az államadósságunk két és félszeresét kitevő összeg vándorolt el az országból offshore-ba a rendszerváltás óta. Ha igaz a szám, a masszív adóelkerülés kiküszöbölésével gyakorlatilag az összes eddigi megszorítás feleslegesnek bizonyult volna - írja. Míg azonban a nemzetközi sajtó tele volt ezzel az állítással, addig a magyar kormányok egyike sem vizsgálta meg a TJN kutatóinak számításait. Vajon miért?
Offshore cégek létrehozása önmagában az esetek többségében legális. Nem legális viszont anonim számlákon vagyont eltitkolni az adóhatóság elől. Márpedig többségében ez történik - tette hozzá Pogátsa.