Aggódik az Európai Központi Bank

Kemény szavakkal kritizálta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) jelenlegi működését az Európai Központi Bank (EKB) éves jelentésében. Súlyos bírálatban részesítették a magyar jegybankot azért is, mert többségi tulajdont vásárolt a Budapesti Értéktőzsdében, mert ez monetáris finanszírozási aggodalmakra ad okot.

Az EKB kiemelte, hogy a magyar hatóságok nem kérték ki az EKB véleményét több jogi aktusról: sem a rendkívüli befektetési garancia alap létrehozásáról, sem személyes fizetésképtelenségi intézkedésekről, sem egyes devizában elszámolt fogyasztási hitelek átváltásáról. A frankfurti központi bank felhívta a figyelmet arra is, hogy már a 2014. évről szóló jelentésében is kifogásolták, hogy az MNB állami feladatokat vállalt át, de ez a helytelen gyakorlat tavaly is folytatódott.

Az EKB sem ért egyet az ingatlanvásárlásokkal, az úgymond pénzügyi ismereteket támogató, hat alapítványból álló hálózat programjaival, de a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete korábbi alkalmazottainak jegybanki átvételének módjával sem, mint ahogy kifogásolták a műalkotások és kulturális vagyontárgyak vásárlását célzó programot is. Az EKB aggodalmait 2015-ben nem oszlatták el, ezért továbbra is figyelemmel fogják kísérni, hogy mi történik az MNB-nél.

Az EKB-nél Frankfurtban "finom úriemberek" ülnek, akik udvariasan fogalmaznak - így értékelte az éves jelentés hangnemét Bodnár Zoltán. A Liberálisok gazdaságpolitikusa lapunknak elmondta, amikor aggodalomról írnak, az azt jelenti, hogy tűrhetetlennek, felszámolandónak tartják a Matolcsy György által vezetett bank jelenlegi gyakorlatát. Elítélnek minden olyan lépést, amely a jegybank alapfeladataitól eltér, márpedig az EKB által felsoroltak mind azok. Jogosan merül fel a kérdés, hogy mi következik ez után. Erről a szakember elmondta, hogy elhúzódó megbeszélésekre van kilátás az EKB és az MNB között. Amennyiben a magyar jegybanknál nem észlelnek érdemi változást, akkor az Európai Bírósághoz, illetve az Európai Bizottsághoz fordulnak, és kezdeményezik a kötelezettségszegési eljárás megindítását. Az EKB tulajdonképpen nehéz helyzetben van, mert az európai jegybankok között az MNB-hez hasonló, káros gyakorlatot folytatóra még nem akadt példa.

A jegybank a kifogásokra válaszolva azt írta, hogy szorosan együttműködik az Európai Központi Bankkal (EKB), így az érintett témákban aktív párbeszédet folytatnak annak érdekében, hogy az EKB még nyitott kérdései mielőbb tisztázásra kerüljenek."

A Világgazdaság írt arról, hogy ugyan az újságírójuk december 8-án jogerősen megnyerte az alapítványokkal szemben a közérdekű információkért indított pert, a kért adatokat másfél hónappal később sem kapta meg. Noha az alapítványok jogi képviselője elismerte, a döntés végrehajtásának nincs halasztó hatálya, arra hivatkozott, azért nem adják ki az adatokat, mert kérték a Kúriát, függessze fel az ítélet végrehajtását. Időközben a legfelső bírói testület nem adott helyet az alapítványok kérésének. Az adatok visszatartása miatt közérdekű adattal való visszaélés gyanúja miatt nyomoz az V. kerületi rendőrkapitányság az MNB alapítványai kapcsán.

Szerző

Offshore: nem voltak rendkivüli intézkedések

Az offshore-botránnyal kapcsolatban nem voltak rendkívüli intézkedések, a hagyományos kockázatelemző módszerekkel dolgozik az adóhatóság ezen az ügyön - mondta Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára tegnapi sajtótájékoztatóján.

Az offshore-botránnyal kapcsolatban egyetlen közérdekű bejelentést vizsgálnak. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) háttérvizsgálatokat végez, és ha szükséges, lépéseket tesz. Szigorúan járnak el azokkal szemben, akik a magyar törvényeket megszegik. Tállai András beszélt arról is, hogy az egyjegyű (10 százalékosnál alacsonyabb) személyi jövedelemadó (szja) kulcs elérése továbbra is kormányzati cél, de ütemezéséről kormányzati vagy politikai döntés még nem született. A nemzetgazdasági tárca szakmai anyagaiban nem szerepel ilyen javaslat most. Megfontolandó javaslatnak nevezte, hogy infláció feletti béremelésnél a munkáltatók járulékkedvezményben részesüljenek, ennek szakmai vizsgálata folyik.

Lázár János kancelláriaminiszter a tegnapi Kormányinfón kifejtette a panamai offshore-botrány kapcsán, hogy a képviselői vagyonnyilatkozatok szabályozása szerint már most is minden céges érdekeltségről be kell számolni, nem tesz különbséget a törvény a külföldi és belföldi céges tulajdonról. Hozzátette: a vagyonnyilatkozat hitelességéért mindenkinek politikai felelősséget kell vállalni.

Csepreghy Nándor a Miniszterelnökség miniszterhelyettese az offshore újabb értelmezését adta az ATV tegnapi műsorában: egyrészt van amikor az egységes európai adópolitika híján a cégek kedvezőbb adózású EU-tagállamokba viszik a pénzüket, másrészt létezik a cégek tulajdonosait elrejtő offshore-ozás. A műsorvezető megkérdezte a politikustól, miért fér bele a kormánynak Andy Vajna offshore-ozása és a letelepedési kötvények ügye, miközben Simor Andrást elővették, mert Cipruson saját nevén jegyzett be céget adóoptimalizálás céljából. Erre Csepreghy azt mondta: "Ha az én véleményemet kérdezi, nem fér bele."

Szerző

Ősszel bedőlhet a tejágazat

Publikálás dátuma
2016.04.08. 07:23
A dömpingáras import – sokszor áfacsalással – letöri a hazai tejfelvásárlási árakat FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Tejkommandó már van, áfa csökkentés még a láthatáron sincs, a kormány már a csak a jövő évtől hajlandó esetleg 5 százalékra csökkenteni a nyers tej forgalmi adóját. A gazdáknak elegük van a hitegetésből, nem hátrálnak - nincs is hova - ha kell, folytatják a tiltakozó akciókat.

Gyorsan reagált a kormányzat a tejtermelők hétfői látványos, szó szerint teheneket is megmozgató tüntetésére. Akciócsoportot hozhatnak létre a hatóságok annak érdekében, hogy határozottabban lépjenek fel a tejpiaci áfacsalókkal szemben. A tejkommandó egyebek mellett az áru eredetét, nyomon követhetőségét, minőségét vizsgálja majd.

Biztatónak nevezete a Népszavának az akciócsoport létrehozását László Róbert tejtermelő, a Tej Szakmaközi Szervezet és Termék Tanács demonstrációs bizottságának tagja. Az agrármérnök végzettségű, 300 tehenet gondozó gazda azonban ezt nem tartja kielégítőnek. Azt várták, hogy a földművelésügyi miniszter a kiskereskedelmi láncokkal tárgyalva eléri, hogy a hazai termékek prioritást élvezzenek a polcokon, de ezt nem sikerült elérnie.

Az igazi megoldás az áfa 5 százalékra csökkentése jelentené, annál is inkább, mert a legnagyobb élelmiszer-kereskedelmi láncok ígérete tettek arra, hogy nem nyelik le a 13 százalékos áfa csökkentést. A kormány ugyan azt ígérte, az év második felétől már lefaragják legalább a nyers tej áfáját, de ebből a jelek szerint már nem lesz semmi.

Tavaly László Róberttől még több mint 81 forintért vette át a tejet a feldolgozó és erre kapott kilónként 18 forintos támogatást, így "csak" 5-6 forintos vesztesége volt tejen kilónként.

Idén márciusban már csak átlagosan 60 forint a tej kilónkénti felvásárlási ára. Ezzel az uniós országok között az utolsó helyek egyikén van Magyarország. László Róbert egy kiló tejet 56 forint értékű takarmányból állít elő, vagyis 4 forintba kellene beleférnie az amortizációnak, a munkaerő, az energia költségnek. Az alacsony önköltség ellenére sem versenyképesek itthon a hazai termelők a régióban is kiemelkedően magas áfa és az emiatt virágzó fekete kereskedelem miatt.

Az idén félévre ígért áfacsökkentés helyett maradt a bizonytalanság és a tejágazat várakozása, hogy legalább 2017. januárjától a folyó tejek áfáját 5 százalékra mérséklik - nyilatkozta lapunknak Istvánfalvi Miklós, a terméktanács társelnöke, a termelők képviselője a szervezetben. Ha ezt végre meglépné a kormány, akkor például az 1,5 százalékos UHT tejeknél jelentős mértékben visszaszorulna az áfacsalás - vélte Istvánfalvi, aki szerint a tejáfa mérséklés nagyjából 10 milliárd forintot "venne ki" a költségvetésből. A nagyobb forgalom, adó és járulékfizetés, a többlet munkahelyek azonban ezt gyorsan pótolnák.

Ha nem sikerül eredményt elérnünk, folytatódnak a demonstrációk, akár még ebben a hónapban - figyelmeztetett a terméktanács társelnöke.

Eltűnő "kereskedők" a tejúton
A tejtermékek közül elsősorban a tartós tejet érinti adókijátszás. Amennyiben az árut külföldről, az EU valamely más tagállamából szerzik be, akkor az első magyarországi láncszeme az „eltűnő” kereskedő, amelyik áfabevallást nem nyújt be, és nem fizeti meg az általános forgalmi adót, sem a közösségi beszerzés, sem a belföldi továbbértékesítés után. Az „eltűnő” kereskedőt azok a társaságok követik a láncban, melyek az árut – minimális árréssel vagy anélkül – csak átszámlázzák, végül a lánc végén álló igényli vissza, illetve vonja le a beszerzés áfáját. Az áru útja azonban nem követi a számlázás útját, egyenesen ez utóbbi társasághoz szállítják. Előfordulhat olyan megoldás is, hogy az áru ismét visszakerül abba a tagállamba, ahonnan értékesítették, majd újra eladják Magyarországra, és így tovább, akár több kört is megtehet - írta le NAV a Népszava kérdésére az áfacsalás menetét.
A pénzügyi nyomozók 2014-ben 4044, tavaly 3094 bűncselekmény kapcsán indítottak nyomozást költségvetési csalás miatt. Ezekből 2014-ben 1190 eset volt áfacsalás, 84 milliárd forint értékben, Tavaly emelkedett az áfacsalások száma: 1609 eset fordult elő, több mint 101 milliárd forint adót csaltak el az elkövetők a költségvetésből.
A NAV bűnügyi szakterülete jelenleg A tejtermékek kereskedelmével összefüggésben elkövetett költségvetési csalás bűncselekmények gyanúja miatt 18 büntetőeljárást folytat a NAV. Az ár meghaladja a 13 milliárd forintot és ezidáig 24 gyanúsítottat hallgattak ki.



Szerző