Emmi: elfogadhatatlan a pedagógus sztrájkbizottság javaslata

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) nem tudja elfogadni a pedagógusok sztrájkbizottsága által - az esetleges munkabeszüntetés idejére - javasolt még elégséges szolgáltatást. Erről Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere és Palkovics László oktatási államtitkár levélben tájékoztatta a sztrájkbizottság három szakszervezetét pénteken, jelezve: a szaktárca hétfő délutánra várja a sztrájkbizottságot a tárgyalások megkezdésére.

A pedagógusok sztrájkbizottsága kedden jelentette be, hogy megkezdik április 20-ra országos pedagógussztrájk előkészítését. Erről levélben tájékoztatták Orbán Viktor miniszterelnököt. Az MTI-hez eljuttatott válaszlevélben a miniszter és az államtitkár kitértek arra, hogy a sztrájkbizottság járásonként egy intézményben biztosítaná az országos pedagógussztrájk idejére a gyermekek megőrzését. 

A minisztérium a gyermekek és a szülők érdekében minden köznevelési intézményben szükségesnek tartja a gyermekek felügyeletének biztosítását - rögzítette a tárca vezetője és az oktatási államtitkár, akik a még elégséges szolgáltatás részleteiről való egyeztetés megkezdésére a sztrájktárgyalást követő azonnali megbeszélést javasolják, azzal azonos helyszínen. Az Emmi kormány által kijelölt tárgyalóként hétfőn a tárca épületébe várja a szakszervezeteket.

A Pedagógusok Szakszervezete, az Oktatási Vezetők Szakszervezete és a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet vezetőinek címzett levélben kitértek arra is, hogy az elmúlt két hónapban tárgyalássorozatot folytattak, és közben a kormány a tanulókat és a pedagógusokat egyaránt kedvező bejelentéseket tett. A sztrájkbizottság által megfogalmazott 25 pontból 20 esetében már sikerült megállapodni - jelezték, hozzátéve: a most bejelentett négy pont - amelyek közül három a bérek emelésére irányul - költségvetési kihatása mintegy 50 milliárd forint.

A miniszter és az államtitkár megismételte, hogy a kormány nem tud többet fordítani a pedagógusbérek emelésére, mivel most az egészségügyi dolgozók és a más közszolgálatban dolgozók következnek.

Kitértek a sztrájkbizottság azon fenntartó felé megfogalmazott kérésére is, hogy a sztrájkban résztvevő dolgozók kapják meg a kieső munkaidőre járó díjazást és a munkavégzés alapján járó egyéb juttatásokat. A minisztérium ezzel kapcsolatban rögzíti: a sztrájktörvény előírásai szerint a sztrájk miatt kiesett munkaidőre - eltérő megállapodás hiányában - a dolgozót díjazás és egyéb juttatás nem illeti meg.

PSZ: a sztrájkbizottság nem osztja az Emmi álláspontját
A Pedagógusok Szakszervezete, mint a sztrájkbizottság tagja, pénteken az MTI-hez eljuttatott közleményében rámutatott: a még elégséges szolgáltatások meghatározásánál a sztrájkbizottság az eddigi sztrájkügyekben meghozott fővárosi törvényszéki végzésekből indult ki, vagyis tankerületenként a Klik egy, szükség esetén több intézményt jelöl ki a tanulók felügyeletére. 
A minisztérium azonban úgy ítéli meg, hogy minden iskolában gondoskodni kell a tanulók felügyeletének megszervezéséről. A sztrájkbizottság nem osztja ezt az álláspontot, tekintettel arra, hogy az említett végzésekből kiolvasható: a sztrájk joga nem üresíthető ki úgy, hogy a még elégséges szolgáltatás követelménye címén teljesíteni kell a majdnem teljes szolgáltatásokat - közölték.
A közleményben jelezték, hogy elfogadják az Emmi javaslatát az egyeztetés hétfői időpontjára, és elküldték Balog Zoltán miniszternek a még elégséges szolgáltatások meghatározásához készített megállapodás-tervezetet.
Kitértek arra is, hogy az Emmi közleményében a pedagógusok béremelésére vonatkozó megállapítások szerintük tévesek. A sztrájkbizottság álláspontja az, hogy a sztrájk gyakorlásának jogát nem érinti az, ha más munkavállalói csoportoknak - például az egészségügyieknek - is van jogos bérkövetelése.

Szerző

Az Együtt feljelenti Habony Árpádot

Költségvetési csalás alapos gyanúja miatt az Együtt - a Korszakváltók Pártja feljelentést tesz ismeretlen tettes ellen, mert a párt szerint Habony Árpádnak nincs olyan törvényes jövedelme, amelyből visszafizethette volna azokat a korábbi kölcsöneit, amelyekről a sajtó számolt be.

Szigetvári Viktor pártelnök pénteki, budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, Habony Árpád szerintük tisztázatlan forrásokból gazdagszik, miközben adófizetői pénzeket kezelő emberekkel ápol kapcsolatot.

A politikus ismételten felszólította a belügyminisztert Habony Árpád nemzetbiztonsági átvilágításának lefolytatására amiatt, hogy - a napvilágra került információk szerint - számos tárgyaláson vesz részt állami intézményekben vagy akár a miniszterelnök lakásán.

Végül az követelte az adóhivataltól, hogy azokat is vizsgálják meg, akik a hírek szerint a kölcsönt adták Habony Árpádnak, mert "szokás az adócsalóknál", hogy magánkölcsönöket vallanak be, amivel elfedik az adóhiányukat.

A 444.hu írt arról, hogy információik szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2015. tavaszán vizsgálatot indított Habony Árpád ellen, aki együttműködött a hatósággal, és jövedelmei között több kölcsönt is megemlített. A portál beszámolója szerint Habony Árpád 2009 nyarán kamatmentesen, 7 évre, 20 millió forintot kapott kölcsön Tombor Andrástól, az állami Tokaj Kereskedőház felügyelőbizottságának elnökétől, Andy Vajna pedig 2010-ben és 2013-ban adott neki kölcsön száz-, illetve ötvenezer dollárt.

A sajtótájékoztatón Szigetvári Viktor véleményét kikérték arról, hogy Habony Árpád ismeretlen tettes ellen feljelentést tett adótitok megsértése miatt és polgári peres eljárást helyezett kilátásba a róla szóló hírnek helyt adó médiumok ellen. A pártelnök azt felelte, az adótitok fontos, és Habony Árpádnak joga van feljelentést tenni. Az viszont probléma - mondta -, hogy ezzel együtt "a szabad sajtót fenyegetni egy közszereplőnek, márpedig Habony Árpád közszereplő, nem kell, neki az volna a kötelessége, hogy nyilatkozzon (...) és magyarázatot adjon a vagyonosodására".

Szerző

Sobotka: a V4-eknek közösen el kellene utasítaniuk Brüsszel javaslatait

A visegrádi csoport négy országának - Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia - közösen kellene elutasítania az Európai Bizottság legújabb javaslatait a menekültügyi politika megreformálására - véli Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök.

Mint pénteki nyilatkozatából kiderül, meggyőződése, hogy el kell utasítani mind a jogkörök átruházását a nemzetállamoktól az Európai Bizottságra, mind pedig a menekültek elosztását az uniós tagállamok között a kötelező kvóták alapján.

"Javasolni fogom, hogy mi, tehát a V4-ek, közösen utasítsuk el a jogkörök átruházását a menedéknyújtás terén a nemzetállamokról az Európai Bizottságra. Hasonló módon javasolni fogom, hogy V4-ekként szintén utasítsuk el az Európai Unión belüli kötelező elosztási kvótákat" - mondta Bohuslav Sobotka pénteken Prágában, mielőtt kormányának több tagjával együtt elutazott volna Varsóba, a közös lengyel-cseh kormányülésre.

A cseh kormányfő pénteken a közös varsói kormányülésen szeretné a lengyelek támogatását megnyerni javaslata számára, a jövő héten pedig Robert Fico szlovák kormányfőét, aki április 14-én látogat a cseh fővárosba. "Azzal számolok, hogy Magyarországgal diplomáciai úton fogunk tárgyalni, hogy előkészítsük a V4-ek közös álláspontját" - szögezte le a cseh kormányfő.

Bohuslav Sobotka kifejtette: a cseh kormány nem ért egyet azzal, hogy a migrációs politikában jogköröket adjon át az Európai Bizottságnak, mert az az álláspontja, hogy a nemzeti kormányoknál alapvető biztosítéknak kell maradnia arra a helyzetre, ha az ország gazdasági, társadalmi és biztonsági helyzete nem teszi lehetővé további menekültek befogadását. "Ilyen helyzetben a kormánynak kell rendelkeznie azokkal a jogkörökkel, amelyekkel ezt a folyamatot befolyásolni tudja, esetleg le is állíthatja" - mutatott rá a miniszterelnök.

Megismételte Prága korábbi álláspontját, hogy a cseh kormány elutasítja az állandó kvótákat. Példaként az iraki keresztény menekültek esetét hozta fel, akiket Csehország egy humanitárius projekt keretén belül befogadott, de egy részünk mégis Németországba távozott.

"Szerintem ez is bizonyos mértékben azt mutatja, hogy a kvótarendszer egyszerűen nem működőképes. És természetesen nehéz az embereket arra rávenni, hogy itt maradjanak" - jelentette ki Sobotka.

Az Európai Bizottság két tervet mutatott be szerdán az uniós menekültrendszer megreformálására, és az egyik értelmében lehetőség lenne a menedékkérők tagállamok közötti kvótaalapú elosztási mechanizmusának bevezetésére is. Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke brüsszeli sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az egyik javasolt terv megtartaná az érvényben lévő szabályozást, ugyanakkor lehetőséget biztosítana azoknak a tagállamoknak, amelyek nem tudnak megbirkózni a rájuk nehezedő migrációs nyomással, hogy segítséget kérjenek a többi tagállamtól a menekültek elosztásában. A másik javaslat szerint központilag, automatikusan osztanák el a menedékkérőket az uniós tagállamok között egy állandó mechanizmus alapján. A cseh politikusok az elképzelést azonnal elutasították.

Szerző