A 23. tárgyalási fejezet az igazságügyi reformról és az alapvető jogokról szól, a kisebbségi akcióterv is részét képezi. A 24. fejezet a szabadságra és biztonságra vonatkozó témakörökkel foglalkozik. Ezzel kapcsolatban Bulgáriának voltak kifogásai, végül azonban zöld utat adott a tárgyalások megnyitására.
A német Deutsche Welle rámutat, hogy Belgrád és Zágráb között mind a mai napig több ellentét merült fel, Horvátországban például megdöbbenéssel fogadták, hogy a hágai Nemzetközi Törvényszék (ICTY) felmentő ítéletet hozott a szerb radikális vezérrel, Vojislav Seseljjel kapcsolatban. A Neue Zürcher Zeitung rámutatott arra, hogy miközben az uniós tagországok támogatják a 23-as és 24-es fejezet megnyitását, Zágráb blokkolja ezt.
A lap rámutat arra, hogy ennek a hozzáállásnak hagyományai vannak a Balkánon, hiszen Görögország Macedónia uniós integrációját blokkolja az ország neve miatt. Horvátország csatlakozási folyamata sem volt egyszerű Szlovénia ellenállása miatt. A két ország között a Pirani-öböl határvonalának meghatározása keltett ellentéteket. Az NZZ rámutatott, bár az Európai Bizottság arra intette Zágrábot, hogy a vitás kérdéseket kétoldalú tárgyalásokon vitassa meg Belgráddal, az ország európai szintérre vitte a nézetkülönbségeket azzal, hogy megakadályozta a csatlakozási fejezetek megnyitását.
