Nincs egyezség - Bírósághoz fordulnak a tanárok

Publikálás dátuma
2016.04.11. 19:18
Az Emmi és a pedagógus-sztrájkbizottság tárgyalása. MTI Fotó: Koszticsák
Bár némi előrelépés történt, de megállapodás nem született a pedagógusok sztrájkbizottsága és a kormány hétfői tárgyalásán az április 20-ra bejelentett országos pedagógussztrájk még elégséges szolgáltatásairól - derült ki a köznevelési helyettes államtitkár és Galló Istvánné nyilatkozatából, ezért ahogy azt a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke előrejelezte, bírósághoz fordulnak a tanárok.

Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke elmondta,  azt javasolják: az egy adott intézményben a sztrájkban résztvevők felmérése és a tanulók számának meghatározása után szülessen döntés, hogy abban az intézményben biztosítják-e a tanulók számára az elégséges szolgáltatást. A pedagógusok sztrájkbizottsága javaslatára a kormány kedden délelőtt 10 óráig válaszol. Galló Istvánné szólt még arról is, hogy a sztrájkbizottság négypontos követelését illetően nincs előrelépés, nem vált okafogyottá az április 20-ra hirdetett sztrájk. 

Sipos Imre helyettes államtitkár a tárgyalásról azt mondta: az álláspontok annyiban közeledtek, hogy a még elégséges szolgáltatások körébe a személy és vagyonvédelem, a gyermekek felügyelete, étkeztetése tartozhat egy esetleges munkabeszüntetésnél. Kitért a kormány javaslatára is, miszerint, egy esetleges sztrájk alatt minden intézményben szükség van a még elégséges szolgáltatások biztosítására. 

Galló Istvánné Klubrádió Reggeli gyors című műsorában cáfolta Balog Zoltán péntek esti nyilatkozatát, miszerint a sztrájkbizottság által megfogalmazott 25 pontból 20 esetében már sikerült megállapodni. A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint ugyanis nincs megállapodás a 20 pontban. "Megállapodás akkor van, ha mind a két fél az elfogadott szöveget aláírja. Ettől még elég messze vagyunk" - fogalmazott a PSZ-elnök, aki szerint Balog Zoltán ott sem volt a legutóbbi tárgyalásokon, a minisztert rosszul tájékoztattákA sztrájk meghirdetésének alapját jelentő négy pont a munkavállalók, szociális és gazdasági érdekeit érintik - hangsúlyozta az érdekképviseleti vezető, aki a műsorban előrejelezte, hogy a mai tárgyaláson elsősorban az elégséges szolgáltatásról lesz szó, illetve tovább folyik a tárgyalás a fent említett négy pontos követeléséről is. Amennyiben  nem sikerül megállapodni, akkor holnap reggel bírósághoz fordulnak. 

A négy pont

Követeléseiket négy pontban határozták meg: ezek közé tartozik az állami intézményfenntartó központ átszervezése, feladatainak meghatározása oly módon, hogy az biztosítsa a köznevelési intézmények szakmai, gazdasági és munkáltatói önállóságát. Az iskolában pedagógus munkakörben alkalmazottak kötelező óraszámát heti 22 órában kell meghatározni. A sztrájkbizottság követeli, hogy a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők részesüljenek havi rendszeres, keresetükön felüli többletjuttatásban, függetlenül attól, hogy milyen intézménytípusban dolgoznak. A jövő évi költségvetés tárgyalásakor ugyanakkor mindenképpen foglalkozni kell az oktatást-nevelést segítők bérének rendezésével. Meg kell teremteni továbbá annak feltételeit, hogy az intézményvezető minőségi munkavégzésért járó minőségi bérpótlékkal ismerhesse el az átlagon felüli munkateljesítményt. A négy pontról szerdán folytatódnak az egyeztetések. 

Balog csúsztat és félremagyaráz

Ahogy a Népszava is beszámolt róla, Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az ATV péntek esti interjújában mondta, hogy a sztrájkbizottság által megfogalmazott 25 pontból 20 esetében már sikerült megállapodni, és sajnálja, hogy "kockáztatják ezeket az eredményeket". A valóság ehhez képest az, hogy semmilyen megállapodás nem született - épp ezért szervezik az országos sztrájkot -, a 25 pontból 20 esetében csupán "közeledtek az álláspontok" - mutatott rá a sztrájkbizottság. Balog kitért arra is: a kormány nem támogatja a tanárok munkaterhének csökkentésére vonatkozó követelést, szerinte a nemzetközi felmérésekből az derül ki, hogy az EU-ban a magyar pedagógusok munkaterhelése a legalacsonyabb.

Noha a miniszter az interjúban újból megpróbálta azt a látszatot kelteni, hogy a tanárok saját béreik miatt akarnak sztrájkolni, a valóság az, hogy a követelések között a nem pedagógus iskolai dolgozók siralmas bérhelyzetének javítását tartják szükségesnek a szakszervezetek, nem a tanárokét. Erre a kormány tanárszervezete, a Nemzeti Pedagógus Kar is - mint hétvégi közleményükben jelezték - az egyik legfontosabb, megoldásra váró kérdésként tekint.

Korábban írtuk: most már biztos, hogy április 15-re kétórás figyelmeztető sztrájkot hirdet az iskolákban a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a közoktatásban kialakult, az ország jövőjét veszélyeztető helyzet miatt. Mindezt szombaton a szakszervezet országos választmánya is megerősítette. Korábban azért volt kétséges a sztrájk, meg a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) hetekig nem ült le tárgyalni a PDSZ-szel, ám az egyeztetést pénteken mégis sikerült nyélbe ütni. Ezután a választmány elfogadta a Klik elnökének az elégséges szolgáltatásokról kiadott "diktátumát", mely szerint a figyelmeztető sztrájk napján, reggel 8 és 10 óra között a tanároknak minden egyes iskolában biztosítaniuk kell a diákok felügyeletét.

Ugyanerre a napra hirdetett újabb, ezúttal kétórás polgári engedetlenségi akciót a Tanítanék Mozgalom is, amelyre akkor kerül sor, ha a kormány megfelelő felhatalmazással rendelkező képviselője április 12-én nem ül le tárgyalni a Civil Közoktatási Platform 12 pontos követeléslistájának megvalósításáról. A 950 intézményt és több mint 35 ezer magánszemélyt tömörítő oktatási civil szervezet képviselői jelezték: támogatják a szakszervezeti sztrájkot, mely segítségével - ha egyes pedagógusok nem vállalnák a polgári engedetlenséget, melynek jogkövetkezményei is lehetnek - a tanárok jogszerű módon is kifejezhetik nemtetszésüket.

Szerző
Témák
Oktatás Emmi
Frissítve: 2016.04.11. 20:41

Kiss-botrány - Péterfalvi "befagyasztotta" az információforrást

Az esetleges további jogsérelem megakadályozása érdekében a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke elrendelte a Kiss László-ügy ítéleti iratainak zárolását.

Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke arra emlékeztetett közleményében: pénteken a hivatal tájékoztatta a közvéleményt arról, hogy eljárást folytat Kiss László, az úszók napokban lemondott szövetségi kapitánya ítéletének nyilvánosságra hozatala ügyében. A NAIH elnöke szerint a vizsgálat során több kérdés tisztázása is szükséges annak megállapítása érdekében, hogy a személyes adatok védelméhez fűződő jogot ki és mennyiben sértette meg.

A sajtóban megjelent információk és a hozzá érkezett megkeresés alapján a NAIH azt tapasztalta, hogy az illetékes levéltár kezelésében levő ítéletbe és a hozzá kapcsolódó egyéb iratokba újságírók és mások is be szeretnének tekinteni, illetve egyes adatkezelők a már rendelkezésre álló ítéletet fel kívánják használni a tájékoztatási tevékenységük során - írta hétfőn Péterfalvi Attila.

Hozzátette: tekintettel az eset jogi megítélésének összetettségére, a bűncselekmény áldozatának jogaira és más érintettek személyes adatainak védelmére, az esetleges további jogsérelem megakadályozása érdekében elrendelte az ítélet zárolását.

A a NAIH "ideiglenes biztosítási intézkedést visszavonó, illetve az ügy érdemében hozott döntéséig az adatkezelők az ítéletet nem használhatják fel a tevékenységük során, harmadik személyek számára nem biztosíthatnak hozzáférést, továbbá harmadik személy arról másolatot nem készíthet".

Kiss Lászlóról kedden a privatkopo.hu internetes portál azt írta, hogy 1961-ben, 21 éves korában két másik úszóval megerőszakolt egy fiatal lányt, amiért három év börtönre ítélték. A 75 éves szakember csütörtökön a magyar sport érdekeire, valamint a támadás folytán megrendült egészségi állapotára hivatkozva lemondott szövetségi kapitányi tisztségéről.

Szerző

Orbán: "sose volt, sose lesz strómanom"

Publikálás dátuma
2016.04.11. 18:31
MTI Fotó: Illyés Tibor
Eljött a hét, amikor Orbán Viktor miniszterelnök válaszolt a parlamentben a hozzá beadott azonnali kérdésekre. Először Vona Gábor faggatta a kormányfőt arról, hogy Mészáros Lőrinc a strómanja-e. A Jobbik elnöke összesen 50 kérdést adott be a kormányfőnek, hogy kiderüljön, mitől gazdagodik a miniszterelnök környezete. Schiffer András, az LMP frakcióvezetője arra volt kíváncsi, hogy mit gondol Orbán az állami cégvezetők bérplafonjának felemeléséről. Mint a miniszterelnök válaszából kiderült, helyesnek tartja a döntést.

Elsőként Vona Gábor Jobbik-elnök kérdezte többek közt Andy Vajna, Habony Árpád vagy épp Mészáros Lőrinc meggazdagodásáról. A kormányfő egyetlen mondattal azt felelte: "sose volt, sose lesz, most sincsen semmilyen strómanom". Vona erre azt javasolta: menjenek bíróságra, és beszéljék meg ott, hogy valójában kik ezek az emberek. Orbán újra csak azt válaszolta erre: 1990 óta országgyűlési képviselő, ezért a vagyonnyilatkozatában kötelező leírnia az igazságot. "Sose voltam vagyonos ember, most sem vagyok az, sosem leszek. (...) A rendszerváltáskor dönteni kellett, hogy valaki politikus lesz vagy üzletember, én döntöttem, és ennek a következményeit vállalom" - idézte a kormányfőt vg.hu.

Schiffer András, az LMP frakcióvezetője az állami cégvezetők bérplafonjának felemeléséről kérdezte a miniszterelnököt, aki azzal indokolta a változtatást, hogy az Állami Számvevőszék világossá tette, ha fel akarnak lépni a prémiumok, a bónuszok ellen, áttekinthető, világos bérrendszert kell létrehozniuk. A kormányfő válaszában arról is beszélt: a jegybankot elismerés illetné, nem vádaskodás. Arra a kérdésre pedig, hogy helyesnek tartja-e az állami vezetők mostani fizetéseinek rendszerét, igennel válaszolt.

Orbánt korábban is Vona Gábor kérdezhette a parlamentben, a Jobbik elnöke ugyanis összesen 50 kérdést tett fel a kormányfőnek, „a korrupció ötven árnyalata” címmel. Vona március 22-én szintén strómanokról kérdezett, és vizsgálóbizottságot követelt, hogy kiderüljön, mitől gazdagodik a miniszterelnök környezete. Ne azt olvassa fel, amit "Habony a papírjára írt", hanem valljon színt: Mészáros Lőrinc a strómanja-e. - szólította fel a miniszterelnököt a szélsőjobboldali párt elnöke, aki azt is hozzátette: "Ön az, akinek a libidóját a pénz mozgatja". Orbán erre könnyedén visszautasította, hogy bűncselekménnyel vádolták meg. "Az én életem egy nyitott könyv" - mondta.

Szerző
Frissítve: 2016.04.11. 19:11