Nincs egyezség - Bírósághoz fordulnak a tanárok

Bár némi előrelépés történt, de megállapodás nem született a pedagógusok sztrájkbizottsága és a kormány hétfői tárgyalásán az április 20-ra bejelentett országos pedagógussztrájk még elégséges szolgáltatásairól - derült ki a köznevelési helyettes államtitkár és Galló Istvánné nyilatkozatából, ezért ahogy azt a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke előrejelezte, bírósághoz fordulnak a tanárok.

Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke elmondta, azt javasolják: az egy adott intézményben a sztrájkban résztvevők felmérése és a tanulók számának meghatározása után szülessen döntés, hogy abban az intézményben biztosítják-e a tanulók számára az elégséges szolgáltatást. A pedagógusok sztrájkbizottsága javaslatára a kormány kedden délelőtt 10 óráig válaszol. Galló Istvánné szólt még arról is, hogy a sztrájkbizottság négypontos követelését illetően nincs előrelépés, nem vált okafogyottá az április 20-ra hirdetett sztrájk.

Sipos Imre helyettes államtitkár a tárgyalásról azt mondta: az álláspontok annyiban közeledtek, hogy a még elégséges szolgáltatások körébe a személy és vagyonvédelem, a gyermekek felügyelete, étkeztetése tartozhat egy esetleges munkabeszüntetésnél. Kitért a kormány javaslatára is, miszerint, egy esetleges sztrájk alatt minden intézményben szükség van a még elégséges szolgáltatások biztosítására.

Galló Istvánné a Klubrádió Reggeli gyors című műsorában cáfolta Balog Zoltán péntek esti nyilatkozatát, miszerint a sztrájkbizottság által megfogalmazott 25 pontból 20 esetében már sikerült megállapodni. A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint ugyanis nincs megállapodás a 20 pontban. "Megállapodás akkor van, ha mind a két fél az elfogadott szöveget aláírja. Ettől még elég messze vagyunk" - fogalmazott a PSZ-elnök, aki szerint Balog Zoltán ott sem volt a legutóbbi tárgyalásokon, a minisztert rosszul tájékoztatták. A sztrájk meghirdetésének alapját jelentő négy pont a munkavállalók, szociális és gazdasági érdekeit érintik - hangsúlyozta az érdekképviseleti vezető, aki a műsorban előrejelezte, hogy a mai tárgyaláson elsősorban az elégséges szolgáltatásról lesz szó, illetve tovább folyik a tárgyalás a fent említett négy pontos követeléséről is. Amennyiben nem sikerül megállapodni, akkor holnap reggel bírósághoz fordulnak.

A négy pont

Követeléseiket négy pontban határozták meg: ezek közé tartozik az állami intézményfenntartó központ átszervezése, feladatainak meghatározása oly módon, hogy az biztosítsa a köznevelési intézmények szakmai, gazdasági és munkáltatói önállóságát. Az iskolában pedagógus munkakörben alkalmazottak kötelező óraszámát heti 22 órában kell meghatározni. A sztrájkbizottság követeli, hogy a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők részesüljenek havi rendszeres, keresetükön felüli többletjuttatásban, függetlenül attól, hogy milyen intézménytípusban dolgoznak. A jövő évi költségvetés tárgyalásakor ugyanakkor mindenképpen foglalkozni kell az oktatást-nevelést segítők bérének rendezésével. Meg kell teremteni továbbá annak feltételeit, hogy az intézményvezető minőségi munkavégzésért járó minőségi bérpótlékkal ismerhesse el az átlagon felüli munkateljesítményt. A négy pontról szerdán folytatódnak az egyeztetések.

Balog csúsztat és félremagyaráz

Ahogy a Népszava is beszámolt róla, Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az ATV péntek esti interjújában mondta, hogy a sztrájkbizottság által megfogalmazott 25 pontból 20 esetében már sikerült megállapodni, és sajnálja, hogy "kockáztatják ezeket az eredményeket". A valóság ehhez képest az, hogy semmilyen megállapodás nem született - épp ezért szervezik az országos sztrájkot -, a 25 pontból 20 esetében csupán "közeledtek az álláspontok" - mutatott rá a sztrájkbizottság. Balog kitért arra is: a kormány nem támogatja a tanárok munkaterhének csökkentésére vonatkozó követelést, szerinte a nemzetközi felmérésekből az derül ki, hogy az EU-ban a magyar pedagógusok munkaterhelése a legalacsonyabb.

Noha a miniszter az interjúban újból megpróbálta azt a látszatot kelteni, hogy a tanárok saját béreik miatt akarnak sztrájkolni, a valóság az, hogy a követelések között a nem pedagógus iskolai dolgozók siralmas bérhelyzetének javítását tartják szükségesnek a szakszervezetek, nem a tanárokét. Erre a kormány tanárszervezete, a Nemzeti Pedagógus Kar is - mint hétvégi közleményükben jelezték - az egyik legfontosabb, megoldásra váró kérdésként tekint.

Korábban írtuk: most már biztos, hogy április 15-re kétórás figyelmeztető sztrájkot hirdet az iskolákban a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a közoktatásban kialakult, az ország jövőjét veszélyeztető helyzet miatt. Mindezt szombaton a szakszervezet országos választmánya is megerősítette. Korábban azért volt kétséges a sztrájk, meg a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) hetekig nem ült le tárgyalni a PDSZ-szel, ám az egyeztetést pénteken mégis sikerült nyélbe ütni. Ezután a választmány elfogadta a Klik elnökének az elégséges szolgáltatásokról kiadott "diktátumát", mely szerint a figyelmeztető sztrájk napján, reggel 8 és 10 óra között a tanároknak minden egyes iskolában biztosítaniuk kell a diákok felügyeletét.

Ugyanerre a napra hirdetett újabb, ezúttal kétórás polgári engedetlenségi akciót a Tanítanék Mozgalom is, amelyre akkor kerül sor, ha a kormány megfelelő felhatalmazással rendelkező képviselője április 12-én nem ül le tárgyalni a Civil Közoktatási Platform 12 pontos követeléslistájának megvalósításáról. A 950 intézményt és több mint 35 ezer magánszemélyt tömörítő oktatási civil szervezet képviselői jelezték: támogatják a szakszervezeti sztrájkot, mely segítségével - ha egyes pedagógusok nem vállalnák a polgári engedetlenséget, melynek jogkövetkezményei is lehetnek - a tanárok jogszerű módon is kifejezhetik nemtetszésüket.