Hirosima: megemlékezés bocsánatkérés nélkül

Első ízben fordult elő, hogy amerikai külügyminiszter ellátogasson Hirosima áldozatainak emlékművéhez. Az Egyesült Államok a második világháborúban, 1945. augusztus 6-án dobott le nukleáris bombát a japán városra, összesen 140 ezren vesztették életüket.

Az amerikai diplomácia vezetője a hét legfejlettebb ipari ország külügyminisztereivel látogatott el a hirosimai Békemúzeumhoz, s koszorút helyezett el a létesítményhez tartozó park emlékművénél. John Kerry ugyanakkor nem kért bocsánatot – emelték ki a világ hírügynökségei. Előzőleg a média azt találgatta sort kerít-e bocsánatkérésre, amit fontos gesztusként értékeltek volna vendéglátói Barack Obama májusra Japánba tervezett látogatása előtt. Az amerikai delegáció azonban már előzőleg is cáfolta, hogy washingtoni részről ilyen tervek lettek volna. John Kerry japán kollégájának, Kisida Fumiónak hirosimai látogatása előtt elmondta, a múzeumban teendő vizitje a két ország közötti szoros kapcsolatok jelképe. A látogatás során nem a múltról, hanem a jelenről és a jövőről lesz szó” – emelte ki.

Barack Obama a G7 csúcs alkalmából utazik jövő hónapban Japánba. Ő lehet az első hivatalban lévő amerikai elnök, aki Hirosimába ellátogat, erről április végéig születhet döntés. A csúcstalálkozót május 26-án és 27-én, Isze-Simában rendezik meg.

Ezt a csúcstalálkozót voltak hivatottak előkészíteni a G7 külügyminiszterei, akik záróközleményükben - Kína említése nélkül - elítéltek minden a Kelet- és Dél-kínai-tengeren történt provokációt, illetve minden „egyoldalú lépést”. A térségben lévő egyes szigetek állandó vita forrását képezik Kína, illetve Japán, a Fülöp-szigetek, Vietnam és más államok között. Kína kifogásolta a G7-ek mérsékletet sürgető állásfoglalását, s azt közölte, hogy a viták „eltúlzottak”. Lu Kang, a pekingi külügyminisztérium szóvivője azt közölte, a G7-csoport "elvesztheti befolyását, ha néhány ország önös érdekeire használja fel”.

Szerző
Frissítve: 2016.04.12. 20:11

Vízummentességet kaphat Ukrajna

Az Európai Bizottság (EB) még e hónapban javasolni fogja Ukrajna uniós vízumkötelezettségének eltörlését, írta a Reuters. 

A hírügynökségnek név nélkül nyilatkozó tisztségviselő szerint a múlt heti hollandiai népszavazás nem befolyásolja az EB Ukrajnának tett ígéretét. Brüsszelben úgy értékelik, hogy Ukrajna uniós közeledését elutasító holland népszavazás eredményét részben a migrációval kapcsolatos félelmek alakították, Ukrajnában pedig a harcok nem vezettek tömeges elvándorláshoz.

Jean-Claude Juncker EB-elnök még márciusban megígérte Petro Porosenko elnöknek, hogy a bizottság javasolni fogja a vízummentességet. „Úgy tűnhet, mintha ignorálnánk a holland népszavazás eredményét, de be kell tartanunk az Ukrajnának adott szavunkat” – nyilatkozta a forrás. Az EB javaslata tartalmazni fog egy garanciát is, amely alapján átmenetileg megújítható lesz a vízumkötelezettség.

Ahhoz, hogy az EB javaslata hatályba lépjen szükséges a tagállamok minősített többségének, illetve az Európai Parlamentnek a jóváhagyása. Ukrajna nem az egyetlen ország, amely EU-s vízummentességre vár. Az uniós vezetők az Ankarával kötött menekültügyi megállapodás ellenében megígérték, Törökország is június végén vízummentességet kaphat, ha teljesíti a feltételeket. A bizottság egy másik politikailag „érzékeny” kérdésen is dolgozik, vizsgálja a vízummentesség Koszovóra való kiterjesztésének lehetőségét is.

Kijevben ma nyújtja be hivatalosan is lemondását Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök. Az új kormány akár ma megalakulhat. A miniszterelnöki poszt várományosa Volodimir Hrojszman, jelenlegi házelnök, a Porosenko Blokk politikusa. Kinevezéséhez először a parlamentnek és az államfőnek jóvá kell hagynia a koalíciós megállapodást. Tegnap azonban még nem zárultak le a koalíciós tárgyalások.

Szerző

Cameron az alsóházban magyarázkodott

Publikálás dátuma
2016.04.12. 07:35
FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/Peter Macdiarmid
Teljesen megalapozatlannak és mélységesen sértőnek nevezte David Cameron brit miniszterelnök az apját, Ian Cameron brókert ért vádakat.

A brit miniszterelnök a parlamentben elmondta, az offhsore cégekkel kapcsolatos gyakorlat általánosan elterjedt volt, családja ezért semmi törvénytelenséget sem követett el. Mint fogalmazott, a BBC, a Guardian, valamint a Mirror Csoport is rendelkezik offsore alapokkal. Hozzátette, elfogadja azokat a bírálatokat, amelyek szerint hamarabb is megszólalhatott volna a családját ért vádakkal kapcsolatban, de visszautasítja azt, ahogy apjáról írtak. „Büszke vagyok az apámra” – emelte ki.

Cameron kemény intézkedéseket helyezett kilátásba az adóelkerülés ellen. A kormányfő olyan jogszabályt kíván megszerkeszteni, amelyet még ebben az évben elfogadna a brit törvényhozás. A tervezet szerint a vállalatok ellen büntetőeljárás indulhat, ha nem akadályozzák meg, hogy munkatársai adócsalást hajtsanak végre. A törvény 2020-ban emelkedne törvényerőre.

Cameront ugyan nem vádolják törvénytelenségekkel a Panama-akták kapcsán, azzal azonban igen, hogy rosszul kommunikálta a válságot. A kormányfő ugyanis csak négy nappal az első jelentések után ismerte el, hogy részesedése volt egy a Bahama-szigeteken bejegyzett offshore vállalatban. A vádak hatására a miniszterelnök közzétette utolsó hat évének adóbevallásait.

A vitában felszólalt Jeremy Corbyn, az ellenzéki Munkáspárt vezetője, aki feltette a kérdést, érti-e Cameron az emberek felháborodását. Meg is válaszolta a kérdést: öt éve megszorításokat vezettek be az országban, ezért a britek igazságot, átláthatóságot akarnak. A munkáspárti vezető azzal is vádolta a londoni pénzügyminisztérium munkatársait, hogy tavaly azért lobbiztak Brüsszelben, ne hozzanak intézkedéseket az adóparadicsomok ellen.

Szerző