Öt katonával végzett egy öngyilkos merénylő

Öt katonával végzett kedden egy öngyilkos merénylő Jemen második legnagyobb városában, Ádenben - jelentették a hírügynökségek biztonsági forrásokra hivatkozva. Az áldozatok a déli kikötőváros Sejk Oszmán negyedében, egy stadionhoz közeli ellenőrzőpontnál éppen a buszra vártak, amikor a gyalog érkezett merénylő működésbe hozta közöttük robbanóövét.

A terrortámadást egyelőre egyik szervezet sem vállalta magára, a biztonsági források mindazonáltal az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat jemeni ágát okolták a vérengzésért. Jemenben vasárnap óta tűzszünet van érvényben a síita húszik és a Rijád által támogatott központi kormány között, de ez nem vonatkozik az al-Kaida vagy az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezetekre.

Az arab világ egyik legszegényebb államában több mint egy éve tomboló polgárháborúban az ország nagy része kikerült az eleve gyenge lábakon álló központi hatalom ellenőrzése alól. A Jemen déli részén aktív al-Kaida-szárny korábban is a szervezet egyik legaktívabb ágának számított, s a hatalmi vákuumot kihasználva most még jobban megerősítette állásait, főként a déli partvidéken. Az ország harmadik legnagyobb kikötővárosa, al-Mukalla például jelenleg a milícia ellenőrzése alatt áll. A káosz közepette ugyanakkor felütötte fejét az Iszlám Állam dzsihadista szervezet is.

A két terrorszervezettel szövetséges fegyveresek egy sor kulcsfontosságú kormánylétesítményt is elfoglaltak az ország átmeneti fővárosában, Ádenben, és megöltek több magas rangú tisztségviselőt, köztük a volt polgármestert.  A jemeni polgárháborúban az ENSZ adatai szerint eddig több mint 6 ezren haltak meg.

Az Irán támogatását élvező húszik nagy területeket ellenőriznek mindenekelőtt az ország északi és nyugati részén, és a hadsereg, illetve a nemzetközileg elismert államfő, Abed Rabbó Manszúr Hádi szövetségesei ellen harcolnak. Eközben egy Szaúd-Arábia vezette katonai szövetség tavaly március óta támadja légicsapásokkal a húszik állásait.

Szerző

Megszavazták: újra nyitva lehetnek a boltok vasárnap

Publikálás dátuma
2016.04.12. 12:57
Lezsák Sándor, az Országgyűlés fideszes alelnöke elnököl az Országgyűlés plenáris ülésén 2016. április 12-én. MTI Fotó: Kovács A
Újra nyitva lehetnek a boltok vasárnap -  az Országgyűlés visszavonta a boltok vasárnapi zárva tartását előíró szabályozást. A döntés előtt azonban még akadt izgalom a plenáris ülésen.   

A képviselők 163 igen szavazattal, 2 nem ellenében és 11 tartózkodás mellett fogadták el Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter előterjesztését, amely alig több mint egy év után törli el a vasárnapi pihenőnapról szóló rendelkezéseket. 

Nemmel voksolt - a fideszes Szatmáry Kristóf mellett - a KDNP képviselőcsoportjának vezetője, Harrach Péter, frakciójának többi tagja - az igennel szavazó Seszták Miklós és Simicskó István kormánytagokon kívül - tartózkodott. A fideszes képviselők közül Balog Zoltán és Lázár János miniszterek közleményben tudatták, hogy meggyőződésük ellenére van a kormány szabad vasárnapot korlátozó javaslata, a voksolástól való távolmaradásuk nem szavazat, amelyet a kormány iránti lojalitásból és Orbán Viktor miniszterelnök kérésére nem adtak le. Az ellenzék igen gombot nyomott, egyedül Szelényi Zsuzsanna független képviselő, az Együtt politikusa tartózkodott. 

Megbüntették Balogot, Kövért és Lázárt
Mivel sem Lázár János kancelláriaminiszter, sem Balog Zoltán emberi erőforrás-miniszter, sem pedig Kövér László házelnök nem vett részt a ma délben tartott vasárnapi zárva tartás eltörléséről szóló parlamenti szavazáson, így mindhárman pénzbüntetésre számíthatnak - ezt Kósa Lajos mondta a nol.hu-nak. A Fidesz frakcióvezetője hozzátette, hogy ez igazából nem bírság, mert a százezres összeget egy nemzetközi gyermekmentő alapítványnak a számlájára fizetik be. Szathmáry Kristófnak azért engedték meg, hogy nemmel szavazzon, mert tavaly ő terjesztette be a zárvatartási törvényt - mondta a frakcióvezető.

A parlament keddi döntésével a vasárnapi pihenőnap bevezetése előtti szabályokat állította vissza. Törvényben rögzítették, hogy az üzletek nyitvatartási idejét a kereskedők állapíthatják meg figyelembe véve a vásárlási szokásokat, valamint a foglalkoztatottak és a lakókörnyezet érdekeit.

A települések és a budapesti kerületek rendeletben szabályozhatják az üzletek éjszakai, vagyis 22 és 6 óra közötti nyitvatartási rendjét.

A kiskereskedelemben dolgozó munkavállalóknak vasárnapi munkavégzés esetén ezentúl 50 százalék, munkaszüneti napon - továbbá húsvét-, illetve pünkösdvasárnap - 100 százalék bérpótlék jár.

A vasárnapi pihenőnapot elrendelő törvény a most elfogadott módosítás kihirdetését követő napon veszti hatályát. A jogszabály Magyar Közlönyben való megjelenésének függvényében az üzletek így akár már most vasárnap nyitva tarthatnak.

A vita a vasárnapi boltzárról  - az eltörlésről szóló javaslatot kivételes eljárásban tárgyalta az Országgyűlés 

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára arról beszélt, hogy a kormány annak idején - csupa altruizmusból -  azért támogatta a szabályozást, mert egyetértettek az alapelvvel, hogy vasárnap senkit ne lehessen munkára kötelezni, de a kabinet számára is az kiemelt cél volt, hogy a kiskereskedelmi forgalom ne csökkenjen, a foglalkoztatottság nőjön, forgalom pedig a nagy cégek felől, a kisebb boltok felé terelődjön. Ezután megismételte a tegnapi bejelentés óta sokadszor halott adatokat, amelyek a kormány kommunikációja szerint mind azt támasztják alá, hogy remek ötlet volt a boltzár. 

A DK a tönkretett vállalkozók kártalanítását sürgeti
A Demokratikus Koalíció azt követeli a kormánytól, hogy kártalanítsa azt a 2500 magyar kisvállalkozót, akit tönkretettek a vasárnapi boltbezárással. Oláh Lajos sajtótájékoztatóján kijelentette: a Fidesz újabb politikai kudarcot volt kénytelen elkönyvelni azzal, hogy feloldják a boltzárat. Az emberek visszakapják a jogot, hogy szabadon dönthessenek a vasárnapjukról, de azok nem kapják vissza a megélhetésüket, akiknek a kisvállalkozásuk tönkrement a vasárnapi boltbezárás miatt. A KSH adatai szerint 2500 kisvállalkozás ment tönkre, ami tízezer foglalkoztatottat is jelenthet. 

Csakhogy 

Az eredmények ellenére vitán felül áll, hogy a szabályozás az embereket megosztó intézkedésnek bizonyult, a törvényt sokan ellenezték és számos politikai szereplő akart politikai tőkét kovácsolni magának a kiskereskedelmi dolgozók vasárnapi pihenőnapjából. Ez egy néppárti kormány, ami azt jelenti, hogy kabinet az emberektől kapott felhatalmazás alapján, az emberekkel közösen, az emberek érdekében cselekszik - tette hozzá az államtitkár.

Majd Gulyás Gergely, a Fidesz vezérszónoka következett, 

aki a társadalom szolidaritásának vereségét vélte felfedezni a vasárnapi zár kudarcában.  Noha - és jött a vélhetőleg a kormány-, illetve a Fidesz valamennyi megszólalójára érvényes kötelező penzum az eredményekről:  noha az elmúlt egy év minden szempontból az előterjesztőt igazolta, egy munkavállalót sem lehetett munkára kényszeríteni és 5 százalékot meghaladóan nőtt a kiskereskedelmi forgalom, a parlament önkorrekcióra kényszerül, mert a társadalom szabadságkorlátozásként élte meg, hogy nem lehet vasárnap vásárolni.

A kormánypárti politikus kitért arra, hogy a népszavazás okafogyottá vált és jogilag is lehetetlen. A bérpótlékokra vonatkozóan kiemelte: a Fidesz a pótlékok felemelését támogatja és erről egyeztetést kezdeményez az ágazati képviseletekkel.

MSZP: a kormány visszavonulót fújt,  a kormányhoz köthető senkiházik pedig hülyének nézik az embereket

Lukács Zoltán, az MSZP vezérszónoka arról beszélt: ha pártja nem viszi végig kezdeményezését, akkor a kormánynak esze ágában sem lett volna visszavonni a szabályozást. A kormány mindent megtett annak érdekében, hogy ellehetetlenítse a népszavazást. A Nemzeti Választási Irodánál történtekre utalva kiemelte: párttársát megakadályozták jogainak érvényesítésében, és az ügyben azóta sem jutottak semmire a hatóságok. A szocialista politikus szóvá tette, hogy miközben a kormány a munkavállalók védelmezőiként állítják be magukat, miközben a munkavállalók védelmezőiként állítják be magukat, a jogszabály visszavonásával a 100 százalékos bérpótlékról szóló rendelkezést is hatályon kívül helyezik,

 Bírálta azt is, hogy a kormány szétverte a munka törvénykönyvét és az érdekképviseleti jogok többsége a munkaadói oldalra került. A referendum költségeiről szólva azt mondta: valóban drága a népszavazás, de a demokrácia költségekkel jár, és az összeg lényegesen kevesebb, mint amivel a kormányhoz köthető senkiházik hülyének nézik az embereket. Lukács Zoltán utalva a kormány kommunikációjára, miszerint ők "meghallják az emberek hangját," közölte: egy spirálfüzetet tudna teleírni azzal, hogy miben kellene még meghallani a hangokat.

Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke a szinte üres teremben  az Országgyűlés plenáris ülésén.  MTI Fotó: Kovács Attila

Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke a szinte üres teremben  az Országgyűlés plenáris ülésén.  MTI Fotó: Kovács Attila

Napirend előtt - A Felvidékről kitelepítettek emléknapja

Az elnöklő Lezsák Sándor azt mondta, a felvidékről kitelepítettek emléknapján, április 12-én azokra a magyarokra emlékezünk, akiket jogaiktól megfosztva, gyökereiktől elszakítva telepítettek át Magyarországra, és akik múltjukat hátrahagyva képesek voltak új életet kezdeni.

MSZP: pénz kell az egészségügyre

A kormány duplán is felmondta a szolidaritást az egészségügyben - erről Tukacs István beszélt. A szocialista politikus kifejtette: az emberek gyógyulásuk költségének 35-36 százalékát saját zsebből fizetik, rég nem ingyenes az egészségügy. Az állam emellett az egészségügyi dolgozókkal is felmondta a szolidaritást, pedig nekik azonnali fizetésemelés kellene, legalább 600 milliárd forintot kellene fordítani a területre.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szerint még az elmúltnyolcévezés még mindig elég válaszként egy ilyen valóban égető problémára: az MSZP-SZDSZ-koalíció mondta fel a szolidaritást a privatizációval, a több-biztosítós modellel- ezt felelte ugyanis a kérdésre. Igaz, azt is mondta, hogy folyamatos a párbeszéd a szakmai képviselőkkel, legutóbb februárban állapodtak meg a munka- és a pihenőidő szabályozásáról.

LMP: a kormány adófizetői pénzen tőkésíti fel oligarcháit

A kormány pénzügypolitikája egyetlen dologra épül: adófizetői pénzen feltőkésíteni az oligarcháit, ehhez az államadósság növelése sem elég drága - mondta Schmuck Erzsébet. A Lehet Más a Politika képviselője kiemelte: az EU statisztikai hivatala azt javasolja, hogy az Eximbankot is számítsák az államháztartási körbe, így - a bank hitelkihelyezései miatt - az államadósság sem 2013-ban, sem 2014-ben nem csökkent. Bírálta az MKB tervezett értékesítését, szerinte ugyanis az adófizetői pénzből rendbe tett bankot offshore hátterű kockázati tőkebefektetőknek akarják eladni.

Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára szerint a kormány jelentős intézkedéseket hozott a bankrendszer átalakításáról, ez pedig a magyar emberek érdekét szolgálja. Majd itt is jött az ezek szerint még 2016-ban is ütősnek gondolt elmúltnyolcév: "2010 előtt az ország legyengült állapotban volt, a bankrendszer pedig külföldi tulajdonban, és rossz helyzetben voltak a devizahitelesek is." Az államtitkár azt mondta, statisztikai kérdésről folyik vita az Eurostattal, és hogyha a kormányzati szektorba kell sorolni az Eximbankot, akkor is csökkeni fog az államadósság.

Szerző
Frissítve: 2016.04.12. 18:31

Pénz nem számít - Sportesemények finanszírozásáról döntött a kormány

Publikálás dátuma
2016.04.12. 12:09
A kép aláírása Orbán Viktor Facebook-oldalán: Hajrá, DVTK! // Forza DVTK!
Sportesemények finanszírozásáról rendelkező kormányhatározat jelent meg a hétfői Magyar Közlönyben; ebben a kabinet a szükséges források biztosítására hívja fel a nemzetgazdasági minisztert.

A miniszternek gondoskodnia kell a Forma-1-es Magyar Nagydíj rendezői jogdíja és a Red Bull Air Race Világkupa budapesti futamának lebonyolítása kapcsán felmerült árfolyamveszteség miatti fizetési kötelezettség rendelkezésre állásáról.

A határozat 200 millió forintot rendel a WTCC túraautó-világbajnokság idei magyarországi futamának lebonyolítására, valamint a DTM (Deutsche Tourenwagen Masters) és az ETRC (FIA European Truck Racing Championship)-futam megrendezésére, továbbá 180 milliót a Nemzeti Vágta eseménysorozatára.

Szerző