Sorsszerű egybeesés, hogy tizenhárom évvel ezelőtt épp ezen a napon döntöttek a magyar választók az Európai Unióhoz való csatlakozásról. A népszavazás eredménye elsöprő volt: a szavazók több mint nyolcvan százaléka az uniós tagság mellett foglalt állást. Tudható ugyanakkor, hogy az Unióval és intézményrendszereivel szemben azóta - elsősorban a populista erők propagandájának köszönhetően - nőtt a kiábrándultság. Ennek ellenére bizonyos, hogy a magyarok többsége továbbra is az Európai Unióban képzeli el Magyarország jövőjét. Még akkor is, ha az Orbán Viktor vezette kormány mindent elkövet annak érdekében, hogy az európai közösségen kívülre kerüljünk.
Az európai intézmények jelen formájukban működésképtelenek, a hatékonyság érdekében mielőbbi és minél mélyebb reformra van szükség. Ugyanakkor az EU-ellenesség növekedése és egyes tagállami kormányok általi támogatása nemcsak az Unió, de a nemzetállamok jövőjét is súlyosan veszélyezteti. Az általam is támogatott, most elfogadott dokumentum rámutatott, hogy a tagállamok iskolai oktatásában az Unióval kapcsolatos tananyagok mennyisége nem egységes, ezért európai, nemzeti és helyi szinten is további intézkedésekre van szükség. Fontos, hogy az Európai Unió támogassa a tagállamok oktatási rendszereiről és a bevált gyakorlatokról történő információcserét, előmozdítsa a multikulturális, megkülönböztetéstől mentes oktatást, ösztönözze az ifjúsági csereprogramokat, a polgári szerepvállalást, illetve a fiatalok részvételét Európa demokratikus életében.
Csak bízni tudok abban, hogy a Fidesz EP-képviselői is támogatták az erre irányuló kezdeményezést. Még akkor is, ha ezzel szembe kellett menniük az Orbán-kormány Európa-ellenes, az oktatást szétverő populista politikájával - írta az EP-képviselő közleményében.