Régi fényében az Óbudai Zsinagóga

Publikálás dátuma
2016.04.12. 21:30
Forrás: zsido.com
Kedden átadták a felújítás után Budapest legrégebben épült, működő, nagy zsinagógáját Óbudán. Az Árpád-híd budai hídfőjénél található épület története is sok történelmi viharról tanúskodik.

Óbudán, vagy, ahogy a zsidó lakossága évszázadokon keresztül hívta, Alt-Ofen, illetve Oven Joson területén letelepült zsidókról 1349-ben születtek először írásos feljegyzések, de konkrétumot keveset tudunk az akkori közösségről - írta a zsido.com portál. Mária Terézia rendelkezései a város perifériájára kényszerítették a zsidókat, így a Pest-Budát környező településeken, például itt, Óbudán, földesurak védelme alatt fejlődhettek az újkori közösségek. Először a XVIII. század elején kaptak engedélyt az óbudai zsidók kőtemplom építésére. Az itt megtelepedett közösség nyilvános istentiszteleteket tarthatott, tagjai ingatlanokat szerezhettek, belügyeiket saját bíróságuk ítélete szerint rendezhették, és kóser bort, illetve húst mérhettek.

Óbuda első, nagyobb méretű zsinagógája 1732-ben már biztosan állt, a mai épület helyén. A terület birtokosa 1766-ban engedélyezte, hogy a zsidók újjáépítsék a templomot. Az elkészült épületet 1769-ben avatták fel. 1770-ben alapították meg a Hevra Kadisát, a temetkezéssel és jótékonysággal foglalkozó Szentegyletet, majd tíz évvel ezt követően a zsidókórházat. Az ország első világi zsidó iskolája 1784-ben nyitotta meg kapuit a mai Zichy utcában.

A közösség 1820-ban kezdett ismét hozzá a zsinagóga felújításának. Az új imahelyet egy évvel később, 1821. július 20-án vette birtokba, ez a csaknem 200 éves épület ma is áll, és folyamatosan teret ad a hitéletnek. A XIX. század elején a külső jegyei alapján klasszicista, de belső terében barokk jegyeket viselő zsinagóga új déli homlokzatot, illetve oszlopos előcsarnokot és tetőszerkezetet kapott. A templomot 1900-ban restaurálták, ekkor nyerte el jelenlegi szecessziós formáját. Az épület korának egyik legimpozánsabb alkotása, a Habsburg birodalom legnagyobb zsinagógája, egyben egész Európa egyik legszebb zsidó imahelye lett.

A második világháború és a holokauszt pusztítása az óbudai közösséget is elérte. A háború után még egy darabig küzdöttek a zsinagóga közösségének fennmaradásáért, de végül az 1950-es évek végén államosították az épületet. Ezt követően többször váltott funkciót, menedékháznak, múzeumnak majd a Magyar Televízió V. stúdiójaként is használták az épületet.

A zsinagóga 2010-ben nyerte vissza eredeti rendeltetését. Az Egységes Magyar Izraelita Hitközség vette birtokba vette az épületet, és példátlan közösségi összefogással, magánadományokból megkezdte a felújítást. Az azóta kialakult közösség együttes erővel dolgozik azért, hogy a páratlan szépségű belső tér ismét eredeti pompájában ragyoghasson.

2010. szeptember 5-én, a zsidó naptár szerint 5770 újévének előestéjén avatták fel újra a zsinagógát, és ismételten megkezdődhetett a rendszeres közösségi- és hitélet Óbudán. A zsinagóga ma Budapest egyik legaktívabb és leglátogatottabb vallási és közösségi központja. Mindennapos a közös imádkozás, heti többszöri alkalommal tartanak tanulóköröket, beszélgetéseket, közösségi összejöveteleket és itt működik a legnagyobb vasárnapi iskola, az Álef kids közel 200 fiatal hallgatóval.

A zsinagóga ugyan továbbra is a Magyar Televízió tulajdona, az elmúlt években az EMIH komoly felújítási munkákat végzett az épületben, melyek egy része magánadományokból, egy része állami támogatásból valósulhatott meg. A stúdiórendszer elbontását követően gondoskodni kellett az épület statikai megerősítéséről, megtörtént a tetőszerkezet felújítása, kialakították a ma is használatos imateret, felújították a tóraszekrényt, mobil tóraolvasó asztalt állítottak fel és részlegesen visszakerültek az ólomüveg ablakok is. Mindezeken túl vizes helyiségeket, az első emeleten közösségi teret, illetve egy emelettel feljebb átmeneti gyermekközpontot alakítottak ki a látogatók számára.

A teljes megújulás most véget ért fejezetében a magyar állam támogatásával, illetve a Róth család és a közösség nagylelkű adományai révén sikerült restaurálni az imatér belső felületét, visszaállították a csillárokat, kialakították a végleges konyhát, valamint villanyszerelési munkálatokat és gépészeti felújítást végeztek el a nagy múltú épületben.

A felújítás alatt a hitélet folyamatos volt.

Szerző

Szanyi: a fideszes offshore-lovagok végnapjai

Publikálás dátuma
2016.04.12. 20:14
FOTÓ: Népszava
Az Európai Parlament eheti plenáris ülésén a Szocialisták és Demokraták (S&D) frakció kezdeményezésére a képviselők külön vitát tartottak a "Panama-papírok" néven ismertté vált offshore-botrányról, s ennek keretében szintén a szocialisták javasolták egy parlamenti vizsgálóbizottság felállítását a tanulságok levonása és a szükséges intézkedések előkészítése érdekében - írták Szanyi Tibor EP-képviselő közleményében.

Az MSZP-s Szanyi Tibor, az EP adócsalás elleni küzdelme terén egyik legaktívabb képviselő a vita kapcsán emlékeztetett rá: „A jelenlegi Európai Parlament megalakulásától kezdve az európai szocialisták voltak azok, akik zászlajukra tűzték az adócsalás és adóelkerülés tömeges nemzetközi gyakorlata, a multinacionális nagyvállalatok rendszerszerű adóelkerülése, az adóparadicsomok létezése, az áfa-csalások szinte már bevett formái elleni harcot.

A "Panama-papírok" néven ismert offshore-botrány napvilágra kerülése most váratlan segítséget jelent ebben a munkában azzal, hogy segíti ráébreszteni az európai döntéshozókat és a közvéleményt az adócsalás elképesztő mértékére, az elkövetők minden képzeletet felülmúló gátlástalanságára. Leginkább pedig arra, hogy a velük szembeni fellépés nem állhat meg a nemzeti határokon, de még az EU együttműködés keretei között sem, annak óhatatlanul globálissá kell válnia, kiterjesztve a távoli adóparadicsomokra is.” A legújabb információk alapján az európai törvényhozók most még nagyobb nyomást gyakorolnak az Európai Bizottságra, hogy az eddiginél keményebb, teljes átláthatóságot, az európai és tengeren túli off-shore adóparadicsomok felsorolását és korlátozását, a nagy- és kisadózók minden kivételezést mellőző azonos elbírálását biztosító javaslatcsomaggal álljon az Európai Parlament és a tagállamok elé.

„A luxemburgi nagyvállalati adóelkerülés hatására létrehozott TAXE különbizottság tagjaként, de – éppen a hazai, rendszerszerű áfa- és adócsalások szomorú tapasztalataira támaszkodva – önállóan, baloldali képviselőként is számos alkalommal rámutattam az EP fórumain az áfa-visszaélések és a nagyvállalati adóelkerülés súlyos gazdasági és szociális következményeire. Végre valóban közös európai intézkedésekkel, néhány nyilvánvaló követelmény – elsősorban az „ott adózzanak, ahol a profit keletkezik” elv – következetes érvényesítésével, s a tettesek elkerülhetetlen szankcionálásával érdemi eredményeket érhetünk el. A munkánkhoz szükséges választói, politikai támogatás miatt is fontos az offshore-ügy teljes feltárása, az ilyen csalások jövőbeni lehetőségének radikális felszámolása, tekintet nélkül az elkövetők személyére, nemzetiségére, hatalmi pozíciójára. Jogunk van például tudni, valójában kik állnak a magyar gázpiacról súlyos milliárdokat kaszáló MET, a letelepedési kötvényeket forgalmazó haveri cégek, avagy "csak" a magyar nagyvállalatok hasznát adómentesen kipumpáló leányvállalatok mögött” – hangsúlyozta Szanyi Tibor közleményében.

Szerző

Bayer Zsoltot nagyon beégette a Hírcsárda

Publikálás dátuma
2016.04.12. 19:58
FOTÓ: Népszava
Máyer Z. Solt: „Akkor vásároljatok, zsidók!” – most már ezzel a címmel szerepel álpublicisztika a Hírcsárdán. A cikk hétfőn még Bayer Zsolt nevével és képével volt kint a portálon, azonban jelenleg az Ózból ismert bádogember siránkozik ismerős stílusban a vasárnapi boltzár eltörlésén.

Bayer is kiszúrta a Hírcsárda publicisztikáját, ami miatt jogi lépéseket tervezett. A portál a Facebookon erre reagálva helyreigazítást közölt: „előző posztunkban tévesen állítottuk, hogy publicisztikát vásároltunk Bayer Zsolttól. A valóság ezzel szemben az, hogy sohasem fizetnénk Bayer Zsoltnak”.

A magukat is álhírportálnak nevező oldallal egyébként nem először fordult elő, hogy félreértették őket. 2010-ben jelezniük kellett, hogy Hoffmann Rózsa - akkor még oktatási államtitkár - nem mondott soha olyat, hogy futballpályákon is engedné a buktatást. A portálon most éppen arról tájékoztatnak, hogy UNESCO-nagykövet lesz Vajna Tímea.

A konkrét ügy előzménye egyébként az a Bayer Zsolttól származó publicisztika, ami Izrael magyarországi nagykövetét, Ilan Mort is annyira kiakasztotta, hogy rögtön le is mondta a Magyar Hírlap előfizetését, aminek Bayer a főszerkesztője. A nagykövet azzal magyarázta döntését, hogy az említett cikkben gondosan kimunkált történelem-tisztogató megjegyzések találhatóak. "Világos tény, hogy ezek az írások nyíltan antiszemita nézeteket népszerűsítenek, valamint a zsidó nép és Izrael Állam ellen bujtogatnak" - fogalmazta meg véleményét a nagykövet.

Szerző