Előfizetés

Visszalépett Magyarország - Romlik a demokrácia

Magyarország tavaly ismét visszalépett a demokratikus viszonyok szempontjából - közölte a Freedom House (FH). A szervezet idei Nations in Transit jelentése szerint a magyar demokrácia állapota tovább rongálódott, a független média helyzete az elemzés szerint nem romlott a tavalyihoz képest, de már tavaly is a demokratikus rendszer egyik leggyengébb eleme volt.

A szervezet évente hét mutató - köztük a kormányzás demokratikus minősége, a korrupció, a média függetlensége és a civil társadalom állapota - alapján minősíti egy-egy állam állapotát. Magyarország pontszáma az idén 3,18-ról 3,29 pontra esett annak következtében, hogy romlott a kormányzás demokratikus minősége. Az FH szerint a kormány szerint a menekültválságot a politikai napirend alakításában korábban domináns pozíciója visszaszerzésére, illetve nacionalista és intoleráns közhangulat keltésére használta fel, az ilyen jellegű politikai döntések pedig ellentétesek a nemzetközi emberjogi normákkal, és aláássák a társadalom demokratikus működését. Szintén visszalépett, illetve romlott az igazságszolgáltatás intézményrendszere és függetlensége az ország nemzetközi kötelezettségvállalásaival ellentétes menekültjogi szabálymódosításoknak köszönhetően. Ebben az FH-jelentés szerint közrejátszott még az alaptörvényben rögzített rendkívüli állapot jogintézményének a "tömeges bevándorlás okozta veszélyhelyzet" kategóriájával való, vélhetően alaptörvény-ellenes kiterjesztése és az is, hogy a kormányzati hatalommal szembeni intézményes fékek és ellensúlyok megszűntek pártatlan formában működni. A jelentés beszámol arról is, hogy a magyarországi korrupció is súlyosabb probléma lett a számtalan nagy értékű közbeszerzéseket is érintő botrány következtében, ami a korrupció mértékének mennyiségi, nem pedig minőségi változására utal.

Az FH jelentése szerint az idén már Bulgáriában is kedvezőbbek a demokratikus viszonyok, mint Magyarországon, de hazánkat a listán megelőzi a V4-csoport összes többi tagja (Lengyelország, Csehország és Szlovákia) is. Magyarország egyébként tavaly, hétévi zuhanás után a korábbi, konszolidált vagy szilárd demokrácia kategóriájából visszaesett a nem szilárd demokráciák közé az FH értékelésében.

Közmunka - Súlyos hibákat szúrt ki az EU

Publikálás dátuma
2016.04.13. 07:04
FOTÓ: Tóth Gergő
Komoly szakmai kifogásokat emelt a magyar közmunkaprogrammal szemben az Európai Bizottság, amely ezzel együtt elfogadóbban nyilatkozott idei országjelentésben, mint előző évi elemzéseiben - írta az Eurologus.

Más tagállamokban is előfordul közmunka, de közel sem ennyire kiterjedt a program. Az ország jelentős pénzt költ aktív munkaerő-piaci eszközökre, például átképzésekre, de ezen belül háromszor több megy el a közmunkára, mint az összes többi tevékenységre. A bruttó nemzeti össztermék 0,8 százalékát fizetjük ki rá, 2015-re már több mint 200 ezer fölé emelkedett a naponta átlagosan bejelentettek száma, és ez 2018-ig tovább nőhet. Őket külön jogszabályok alapján, a minimálbér nagyjából háromnegyedéért foglalkoztatják, miközben a kilépők alig hetede talál fél éven belül piaci állást, és egyre nagyobb arányban lépnek vissza –, őket az a veszély fenyegeti, hogy függővé válnak a programtól.

Az Európai Bizottság elismeri, hogy a kormány tett olyan lépéseket, amelyek segítik a visszatérést a piacra: például már elengedhetik őket állásinterjúra, és szóba került, hogy pénzügyi juttatással ösztönöznék a résztvevőket, fogadjanak el külső állást. Brüsszelből is úgy látják, hogy a hátrányos helyzetű, alacsony végzettségű munkanélkülieket célozta meg a kormány, de mások is bekerülnek: a közmunkások csaknem fele legalább középfokú végzettségű, bár a statisztika csalóka, mert sokaknak közülük már elavult a képzettsége. A probléma, hogy felülről szabják meg, hány közmunkás kell, így olyanokat is beterelhetnek oda, akiket nem feltétlenül kellene.

A munkaerőpiacon az is problémákat okozhat, hogy az egész EU-ban Magyarországon adnak a legrövidebb ideig, legfeljebb három hónapig álláskeresési járulékot. Máshol ez legalább hat hónap, aminek az az oka, hogy a válság elteltével is átlagosan ennyi időbe telik munkát találni. Igaz, hogy így Magyarországon a három hónap alatt gyorsabban keresnek új helyet, de ha az emberek nem megfelelő munkát fogadnak el, az rontja a termelékenységet, ráadásul ha nem sikerül találniuk valamit, utána a közmunka miatt kerülnek nehezebb helyzetbe. Ettől függetlenül látszik, hogy javult a munkaerő-piaci helyzet: csökkent a munkanélküliség, növekedett az aktivitás, és a különféle mutatók elérték vagy megközelítették a válság előtti értékeket.

A 14,6 százalékos mutatóval a relatív szegénység az uniós átlag alatt van és csökkent, de a súlyos anyagi nélkülözők arányát nézve Magyarország 23 százalékkal a legrosszabbak között teljesít. Itt a legmagasabb a súlyos nélkülözők aránya a visegrádi országok közül. Különösen a gyerekeket érinti a probléma: 2014-ben 41,5 százalékukat fenyegette szegénység vagy társadalmi kirekesztettség, bár az ingyenes iskolai étkeztetés javíthat valamennyit ezen a képen. A roma lakosság kétharmada abszolút szegény, és romlik a helyzet, bár az emberminisztérium társadalmi felzárkóztatásért felelős helyettes államtitkárságáról Sztojka Attila azt állította, a Bizottság nem reprezentatív tanulmányokból dolgozott.

Közmunka - Súlyos hibákat szúrt ki az EU

Publikálás dátuma
2016.04.13. 07:04
FOTÓ: Tóth Gergő
Komoly szakmai kifogásokat emelt a magyar közmunkaprogrammal szemben az Európai Bizottság, amely ezzel együtt elfogadóbban nyilatkozott idei országjelentésben, mint előző évi elemzéseiben - írta az Eurologus.

Más tagállamokban is előfordul közmunka, de közel sem ennyire kiterjedt a program. Az ország jelentős pénzt költ aktív munkaerő-piaci eszközökre, például átképzésekre, de ezen belül háromszor több megy el a közmunkára, mint az összes többi tevékenységre. A bruttó nemzeti össztermék 0,8 százalékát fizetjük ki rá, 2015-re már több mint 200 ezer fölé emelkedett a naponta átlagosan bejelentettek száma, és ez 2018-ig tovább nőhet. Őket külön jogszabályok alapján, a minimálbér nagyjából háromnegyedéért foglalkoztatják, miközben a kilépők alig hetede talál fél éven belül piaci állást, és egyre nagyobb arányban lépnek vissza –, őket az a veszély fenyegeti, hogy függővé válnak a programtól.

Az Európai Bizottság elismeri, hogy a kormány tett olyan lépéseket, amelyek segítik a visszatérést a piacra: például már elengedhetik őket állásinterjúra, és szóba került, hogy pénzügyi juttatással ösztönöznék a résztvevőket, fogadjanak el külső állást. Brüsszelből is úgy látják, hogy a hátrányos helyzetű, alacsony végzettségű munkanélkülieket célozta meg a kormány, de mások is bekerülnek: a közmunkások csaknem fele legalább középfokú végzettségű, bár a statisztika csalóka, mert sokaknak közülük már elavult a képzettsége. A probléma, hogy felülről szabják meg, hány közmunkás kell, így olyanokat is beterelhetnek oda, akiket nem feltétlenül kellene.

A munkaerőpiacon az is problémákat okozhat, hogy az egész EU-ban Magyarországon adnak a legrövidebb ideig, legfeljebb három hónapig álláskeresési járulékot. Máshol ez legalább hat hónap, aminek az az oka, hogy a válság elteltével is átlagosan ennyi időbe telik munkát találni. Igaz, hogy így Magyarországon a három hónap alatt gyorsabban keresnek új helyet, de ha az emberek nem megfelelő munkát fogadnak el, az rontja a termelékenységet, ráadásul ha nem sikerül találniuk valamit, utána a közmunka miatt kerülnek nehezebb helyzetbe. Ettől függetlenül látszik, hogy javult a munkaerő-piaci helyzet: csökkent a munkanélküliség, növekedett az aktivitás, és a különféle mutatók elérték vagy megközelítették a válság előtti értékeket.

A 14,6 százalékos mutatóval a relatív szegénység az uniós átlag alatt van és csökkent, de a súlyos anyagi nélkülözők arányát nézve Magyarország 23 százalékkal a legrosszabbak között teljesít. Itt a legmagasabb a súlyos nélkülözők aránya a visegrádi országok közül. Különösen a gyerekeket érinti a probléma: 2014-ben 41,5 százalékukat fenyegette szegénység vagy társadalmi kirekesztettség, bár az ingyenes iskolai étkeztetés javíthat valamennyit ezen a képen. A roma lakosság kétharmada abszolút szegény, és romlik a helyzet, bár az emberminisztérium társadalmi felzárkóztatásért felelős helyettes államtitkárságáról Sztojka Attila azt állította, a Bizottság nem reprezentatív tanulmányokból dolgozott.