Harcsa negyeddöntős, Varga már kiesett

A középsúlyú Harcsa Zoltán a második mérkőzését is megnyerte a Samsunban zajló ökölvívó európai olimpiai kvalifikációs versenyen, így bejutott a legjobb nyolc közé. Varga Miklós ugyanakkor a nyolcaddöntőben kikapott és kiesett.

Az olimpiai és világbajnoki ötödik Harcsát a pontozók mind a három menetben jobbnak látták az örmény Arman Hovhikjannál. Az Európa-bajnoki ezüstérmes magyar 75 kilós negyeddöntős mérkőzését a szerda esti programban vívja. A kétszeres Eb-harmadik, könnyűsúlyú (60 kg) Varga Miklósra selejtezős sikere után a második kiemelt, tavalyi Eb-győztes walesi Joseph Cordina várt. A tegnapi meccs esélyese egyértelműen Cordina volt, aki be is váltotta a papírformát, valamennyi pontozónál mindhárom menetet megnyerte, s egyhangú pontozásos sikerrel búcsúztatta a hajdúsámsoni bokszolót. Samsunban a férfiak tíz kategóriájában három-három riói hely (a mieinknek még nincs kvótájuk) talál gazdára: a súlycsoportok harmadik kvótájáról az elődöntők veszteseinek hétvégi - a döntőkkel együtt sorra kerülő - meccsei döntenek. A nőknél - három súlycsoportban - csak a döntősök szereznek olimpiai indulási jogot.

Szerző

Kapcsolódó

Kvótára tör Bacskai

Patthelyzet Kijevben

Publikálás dátuma
2016.04.13. 07:41
Jacenyuk még marad FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/CARSTEN KOALL
Nincs új miniszterelnöke Ukrajnának. Vasárnap lemondott ugyan tisztségéről Arszenyij Jacenyuk, tegnap kellett volna kinevezni utódját, de a parlament nem szavazott a kormányfő lemondásáról. A koalíció összeállt, de a miniszterek személyében nem sikerült megegyezni. Ha hét végéig nem lesz új kormány, előrehozott választás következhet.

Vasárnapi lemondása ellenére egyelőre Arszenyij Jacenyuk marad Ukrajna miniszterelnöke. A kijevi parlament tegnap lemondását sem szavazta meg, pedig a tervek szerint az új kormánynak is fel kellett volna állnia. Februárban Jacenyuk túlélt egy bizalmatlansági indítványt, ám a koalíció széthullott, s gyakorlatilag azóta tart a kormányválság. A koalíciós tárgyalások a kispártokkal, a korábbi partnerekkel, a Radikális Párttal, a Szamopomiccsal és a Julija Timosenko vezette Batykivscsinával rendre zátonyra futottak. És nem véletlenül. Miközben a két nagy párt, az államfő mögött álló Porosenko Blokk (PPB) valamint a Jacenyuk vezette Népi Front támogatottsága rohamosan csökken, addig a kispártoké növekszik, így nekik érdekükben áll az előrehozott választás. A PPB-nek és a frontnak sikerült tegnapra a minimális többséget biztosítania. A nap folyamán négy új képviselő csatlakozott az elnöki frakcióhoz, velük együtt 226 mandátuma van a koalíciónak a 450 fős parlamentben. A kijelölt miniszterelnök, Volodimir Hrojszman, a Porosenko Blokk politikusa, a jelenlegi házelnök.

Hrojszman azonban nem tudta miniszterjelöltjeit elfogadtatni a koalíción belül sem, az energetikai, a gazdasági és az egészségügyi tárcák kapcsán alakult ki nézeteltérés, a Porosenko Blokk frakciója sem fogadta el a jelölteket. A Jacenyuk-kormányban három külföldi (amerikai, észt, grúz) miniszter is volt, az új kabinet névsorában nincsenek külföldiek.

A koalíción belüli vita miatt nem került napirendre Jacenyuk lemondásának megszavazása. Alekszij Honcsarenko, Porosenko pártjának frakcióvezető-helyettese a sajtónak elmondta, egyelőre nem tudni, hogy ma vagy egyáltalán a héten napirendre tűzi-e a parlament a kormányváltást. Úgy vélekedett, hogy ha a héten nem születik döntés a kérdésben, akkor nem marad más hátra, mint előre hozott parlamenti választásokat tartani.

Szakértők véleménye szerint eddig a kormányzat népszerűtlen lépéseiért a választott miniszterelnököt terhelte a felelősség. Ám Hrojszman nem választott kormányfő lesz, ezután minden felelősség Porosenkot terheli majd.

Szerző

Vádat emelhetnek a brazil elnök ellen

Publikálás dátuma
2016.04.13. 07:40
Rio de Janeiróban nagy tömegtüntetésen álltak ki Dilma Rousseff mellett FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/MARIO TAMA
Csapás a brazil köztársasági elnökre: estébe nyúló vita után a Dilma Rousseff elleni alkotmányos vádemelési eljárás megindítását javasolta egy kongresszusi különbizottság, a vártnál nagyobb többséggel indítványozták menesztését. Az 513 tagú képviselőházban pénteken kezdődik meg a vita, s legkorábban vasárnapra várható a szavazás, kétharmados többség kell a vádemelés jóváhagyásához. A végső szót a szenátus mondja ki. Az államfő hívei szerint a vádak megalapozatlanok, az impeachment megindítása puccsal ér fel.

Rendkívüli biztonsági intézkedések közepette várták a bizottsági döntést Brazíliavárosban. Mozgósították a hadsereget, a Dilma Rousseff menesztése mellett és ellene tüntető tömegek szétválasztására egy közeli börtön rabjaival emeltettek barrikádokat, a törvényhozás épülete elé nem engedték a tüntetőket, a minisztériumok sétányán (Esplanada dos Ministérios) gyülekezhettek. A 65 tagú kongresszusi bizottság egésznapos, viharos ülés után végül 38 igen, 27 nem szavazattal voksolt az alkotmányos vádemelés mellett.

A kormányzat kisebb arányú vereségre számított, 33 voks is elegendő lett volna az impeachmentet megalapozó jelentés elfogadásához. Az ellenzék ugyanakkor nem ért el kétharmados többséget, de a teljes képviselőházban már arra lesz szükség, az 513 tagú testületben 342 igen szavazat kell ahhoz, hogy az államfő elleni vádemelési eljárás folytatódhasson. A következő állomás a szenátus, ott már egyszerű többség is elegendő a vádemeléshez. Ha a 81 tagú szenátusban is az igenek győznek, akkor Dilma Rousseffnek átmenetileg le kell mondania. A szenátusban a legfelsőbb bíróság elnöke vezetésével folytatnák le a pert, amely akár 180 napig eltarthat. A szenátorok kétharmadának támogatása kell az államfő lemondatásához.

Az átmeneti időszakban Rousseff helyettese, Michel Temer alelnök, a Brazil Demokratikus Mozgalom Párt (PMDB) vezetője töltené be az ideiglenes köztársasági elnöki posztot, s ha az elnököt végül lemondatnák, akkor a következő, 2018-ban esedékes választásokig hivatalban maradhatna. A PMDB szembefordult Rousseffel, s kiléptette minisztereit a kabinetből. Temer, aki nagyban hozzájárult az impeachment eljárás előrehaladásához, hétfőn némiképp elvetette a sulykot. Kiszivárogtatta ugyanis azt a beszédét, amelyet akkor mondana el, ha átvenné a köztársasági elnöki posztot. Ebben összefogásra szólít fel, nemzeti egységkormány megalakítását javasolja. Az alelnök utóbb azt állította, véletlenül került ki a szöveg – pont a bizottsági voksolást megelőzően, s abban nem is volt „semmi új”. A Rousseff és Temer közötti viszony azonban végképp mélypontra süllyedt. Ráadásul, a dolog szépséghibája, hogy az alelnök ellen korrupciós vádak miatt szintén alkotmányos vádemelést készítenek elő, s korántsem biztos, hogy ő lehet az ideiglenes államfő. Elképzelhető, hogy végül a sorban a harmadik, Eduardo Cunha házelnök költözik az elnöki palotába. Róla viszont kiderült, hogy offshore cégekben érdekelt és svájci bankszámlái vannak.

Rio de Janeiróban Luiz Inácio „Lula” da Silva volt elnök volt a fő szónok művészek, értelmiségiek Dilma Rousseff melletti tüntetésén. Lula ezúttal is megismételte, hogy utóda semmiféle törvénytelenséget nem követett el, s az impeachment eljárás megindításával az ellenzék gyakorlatilag puccsot hajt végre a kormányzat ellen. Másfél éve nem hagyják, hogy Dilma kormányozzon, mert nem tudnak belenyugodni a vereségbe, állítja a volt elnök. Lula szerint nyolc évi kormányzása idején senkit nem akart kirekeszteni, a társadalom minden rétegének érdekeit tekintetbe vette, az ellenzék az, amely az ország megosztására törekszik. Leonardo Boff, az ismert teológus szerint az impeachment megindításával „a brazil demokráciát fenyegetik”. Eric Nepomuceno író, Sonia Guajajara indián vezető, Gregor Duvivier színész, Chico Buarque népszerű énekes egyaránt felszólalt a Rousseffet támogató megmozduláson, majd elfogadtak egy tiltakozó kiáltványt.

Városi gerillából elnök asszony
Brazília első női elnöke 2011-ben lépett hivatalba. A most 68 éves, közgazdász végzettségű Dilma Rousseff előzőleg Luiz Inácio „Lula” da Silva elnök személyzeti főnöke volt. Rousseff egy bolgár vállalkozó lánya, Belo Horizonte államban nőtt fel. Az 1964-es brazíliai katonai puccs után csatlakozott a marxista városi gerillákhoz, elfogták, két évre börtönbe zárták, meg is kínozták. Szabadulása után Rio Grande do Sul államban részt vett a Demokratikus Munkáspárt (PDT) megalapításában, az állam egyik helyi vezetője lett, nézeteltérések miatt 2000-ben lépett be a Lula által alapított Munkáspártba (PT). Lula elnökké választása után energiaügyi miniszter lett, majd 2005-ben az egykori népszerű szakszervezeti vezetőből lett államfő személyzeti főnökévé nevezte ki. Mivel két hivatali idő után da Silva nem indulhatott újra az elnökségért, a PT az elnök jobbkezét és bizalmasát, Dilma Rousseffet indította a 2010-es elnökválasztáson. Dilma a második fordulóban nyert, majd 2014 októberében, szűk többséggel, szintén a második fordulóban újraválasztották. 2015 decemberében kezdeményezték ellene az alkotmányos vádemelési eljárás megindítását, de nem a Petrobras állami olajcég korrupciós ügyei kapcsán. Rousseffet azzal vádolják, hogy a 2014-es választás előtt kozmetikáztatta a gazdasági adatokat, hogy a ténylegesnél jobb színben tüntesse fel az ország helyzetét. Voltak ugyanakkor, akik felvetették, hogy energiaügyi miniszterként tudhatott a Petrobrasnál kialakított megvesztegetési hálózat működéséről.

Lula da Silva a Snowden-ügyet kirobbantó Glenn Greenwald újságírónak a The Intercept portálon azt nyilatkozta, az ellenzék fő célja, hogy megakadályozza az ő visszatérését a hatalomba. Lula közölte, nem akarja a pártját mentegetni, a PT egyes tagjai kétségkívül bűnösök, s ezért meg kell fizetniük, de szerinte a médiában a Munkáspárt kriminalizálása folyik, politikai okokból.

Egy nemrégiben készült Datafolha-felmérés szerint csökkent Dilma Rousseff leváltásának támogatottsága, egy hónapja még 68 százalék sürgette leváltását, előző hétvégén csak 61 százalék. A brazil közvélemény többsége egyébként sem a kormányzó Munkáspártban, sem az ellenzéki pártokban és politikusokban nem bízik, új elnökválasztás kiírását támogatná, ha végül Dilma Rouseff elnöknek és helyettesének, Michel Temernek le kell mondania. A megkérdezettek 79 százaléka szerint új voksolás kiírása hozhatna megoldást az elmélyült politikai válságra. Új elnökválasztást azonban csak alkotmánymódosítást követően lehetne kiírni jogi szakértők szerint.

Kevés jegy kelt el eddig az olimpiára
Ha Brazíliának nem lenne elég gondja, az olimpiai játékok nyitánya előtt borúlátó jelentések látnak napvilágot. A politikai válság, a magas bűnözési arány és a Zika vírus terjedése egyaránt elriasztó tényező lehet, mivel az olimpiai jegyek nem fogynak a várt mértékben – jelentette az amerikai NPR közszolgálati rádió. Az augusztus 5-én kezdődő játékokra eddig a jegyek alig több mint fele kelt el, a paralimpiai játékok jegyeinek pedig csupán 15 százaléka talált gazdára. Ezek jóval alacsonyabb számok, mint a londoni olimpia előtt a hasonló időszakban mért adatok voltak. Rousseff új sportminisztere felvetette, hogy a brazil állam felvásárolja a paralimpiai jegyek egy részét, s az állami iskolába járó gyerekek között osztja szét, így próbálnák megtölteni a várhatóan üresen maradó széksorokat. Ricardo Leyser miniszter szerint a brazil lakossággal nem tudatosították, hogy ők maguk is vásárolhatnak jegyet a játékokra, ezzel magyarázta az alacsony keresletet, a jegyeladások lassúságát. Az olimpia előtt már most kúsznak felfelé az árak. Mivel azonban a vártnál jóval kevesebb külföldi látogatóra számolnak, az olimpiára fordított mintegy 4,5 milliárd közpénz aligha térül vissza. A sporttárca vezetője szerint a brazilok majd az utolsó pillanatban kapnak észbe, s végül mégis megtelnek a stadionok.

Szerző