Végleg eltörölnék a boltzárat

Visszavonta a vasárnapi boltzárat az országgyűlés. Az ötletgazda KDNP frakció tartózkodott, de néhány fideszes képviselő megszegve a pártfegyelmet nemmel szavazott, illetve nem adta le a voksát. Az egyeztetés nélkül elfogadott törvénymódosítás legalább annyi bonyodalmat okozhat a kereskedők körében, mint a tavaly kierőszakolt bevezetése.

Elfogadta kedden az országgyűlés a kiskereskedelemben a vasárnapi munkavégzést tiltó törvény visszavonását és a tavaly március 15. előtti állapot vissza állítását. A szocialisták ugyan győzelemként értékelték az eredményt, ám ennek ellenére nem fújták le a vasárnapi boltzár eltörléséért indított aláírásgyűjtését. Nyakó István MSZP-s politikus kedd délben át is vette a Nemzeti Választási Irodától (NVI) a vasárnapi boltzárral kapcsolatban kezdeményezett népszavazásának aláírásgyűjtő íveit. Az ellenzéki politikus népszavazási kérdését április 6-án hitelesítette a Kúria. Április 12-e és augusztus 10-e között gyűjthetik a párt aktivistái az aláírásokat népszavazási kérdéséhez, amely úgy szól: "Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés semmisítse meg a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvényt?" A Fidesz igyekezett bagatellizálni közleményében az MSZP döntését és egyszerű adatgyűjtésnek nevezte az aláírás gyűjtést.

Kirúgták az NGM helyettes államtitkárát

A nemzetgazdasági miniszter kezdeményezte a miniszterelnöknél Lenner Áron Márk belgazdaságért felelős helyettes államtitkár tisztségéből való felmentését - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium. A döntés hátterében az áll, hogy az NGM vasárnapi boltzárral kapcsolatos és a minisztérium honlapján közzétett hétoldalas jelentésében a Portfolio ábráját forrásmegjelölés nélkül vette át. Később az NGM frissítette a dokumentumot, kicserélték a Portfolio által készített ábrát egy saját grafikonra és a hibáért elnézést kértek.

Tóbiás József, az MSZP elnöke indoklása szerint a kormány nem tett le a zárva tartás újbóli bevezetéséről, ezért nem fújták le a kampányt. Az ellenzéki politikus bírálta, hogy a boltzár eltörlésével együtt megszüntették a százszázalékos vasárnapi bérpótlékot. Közölte, egyeztetést kezdenek a szakszervezetekkel, milyen bérpótlékot szeretnének. Az MSZP szerint százszázalékos bérpótlékra lenne szükség – mondta.

Erre is hivatkozott Kósa Lajos, a Fidesz országgyűlési frakcióvezetője, amikor azt mondta, szerencsésebb, hogy a kormányzat vonta vissza a boltzár törvényt, mert ha azt egy népszavazással történt volna, akkor legalább három évig nem lehetett volna hozzányúlni, így maradna az eredeti állapotnak megfelelően az 50 százalékos vasárnapi bérpótlék is.

Csakhogy ez nem több kommunikációs blöffnél, mert a fideszes honatya állítása nem igaz - nyilatkozta a Népszavának Tóth Zoltán választási és közigazgatási szakértő. A tartalmi kérdést kivéve, vagyis a vasárnapi nyitva tartást leszámítva, igenis lehet a jogszabályt módosítani akkor is, ha népszavazás dönt a változtatásról. Magyarán lehetne akár a vasárnapi bérpótlék mértékéről, vagy egyéb bérmegállapodásról is törvénymódosítást benyújtani az országgyűlés elé és arról szavazni. A szakember szerint a frakcióvezető és az államtitkár szándékosan nem a jogszabályok és a magyar nyelv értelméből indulnak ki, hanem a saját érdekeikből. Tóth Zoltán is megerősítette, egyáltalán nem veszítette értelmét a népszavazás, mert így megakadályozható, hogy a kormányzat ismét bevezesse a vasárnapi boltzárat. A szakértő megjegyezte, 1989-ben a "négy igenes" népszavazás esetében háromról már törvény született, de éppen azért, hogy ne lehessen visszavonni azokat, mégis voksolhattak az emberek azokra a kérdésekre is.

Maga a vasárnapi boltzár visszavonása sem ment bonyodalmak nélkül. Az ötletgazda KDNP frakció ugyan tartózkodott, de Harrach Péter frakcióvezető saját állítása szerint véletlenül a "nem" gombot nyomta meg, de ezt később "bevállalta". A Fidesz frakciófegyelem nem működött tökéletesen. Szatmáry Kristóf a kereskedelemért felelős miniszterelnökségi miniszteri biztos is - engedéllyel -, nemet mondott a vasárnapi boltzár feloldására. Lázár János és Balog Zoltán viszont nem szavazott, büntetésük 100 ezer forint, amit jótékonysági célra kell felajánlani.

Napok óta teljes a zűrzavar a kormánypárt kommunikációjában. Múlt hét csütörtökön a kormányzati sajtótájékoztatón Lázár János mereven elutasította boltzár visszavonását, a Fidesz és a saját nevében. Pénteken Orbán Viktor miniszterelnök még a vasárnapi munkavégzés tilalmának kiterjesztéséről elmélkedett a Kossuth Rádióban. A boltzár eltörlése bejelentésének reggelén Tuzson Bence a Miniszterelnöki kabinetiroda kommunikációs államtitkára még ugyancsak kizártnak tartotta a törvény visszavonását.

Nem tartotta előre megrendezett színjátéknak ezt a kavalkádot Juhász Attila, a Political Capital vezető elemzője, mert a kapkodás nem használt a Fidesznek. A két rossz megoldás közül a hosszú távon kisebbik rosszat választotta Orbán Viktor, hogy elkerüljék a népszavazást. A vezető elemző úgy fogalmazott a Népszavának, hogy az előrevetíthető kínos vereség válthatta ki a zavart.

Harrach Pétert nem győzte meg Orbán Viktor magyarázata a boltzár eltörlésének szükségességéről FOTÓ: MTI/KOVÁCS ATTILA

Maga a parlamenti szavazás is jól példázza az Orbán-rezsim törvényhozási metódusát, ahogy ez a rendszer működik. Szó sem volt szakmailag megalapozott, egy bizonyos koncepció alapján hozott döntésről. A vasárnapi boltzárról eleve úgy született a döntés, hogy a kormány soha nem tudta megindokolni, hogy mi az értelme. Így is vezették be és most a népszavazástól megijedve a Fideszben össze-vissza beszélnek, próbáltak érvelni. A valóság azonban az, hogy nem tudták tovább megakadályozni a népszavazási kezdeményezést és felmérték, hogy vereséget szenvednének. Felelősséget nem mertek vállalni, inkább mindenféle álindokkal visszavonták úgy, hogy a Fidesz a KDNP-re tolta a "balhét", hogy ők ezért a helyzetért a hibásak.

Ez azért is érdekes, mert ennek a pártnak az önállósága a boltzáron kívül nem igen mutatkozott meg - jegyezte meg Juhász Attila. A szakember úgy vélte azonban, hogy csak a töredezett ellenzékhez képest tűnik a Fidesz egysége, ereje nagynak, valójában ez nem így van. A boltzár is azt bizonyítja, hogy ma már nincs a Fidesz mögött olyan hatalmas társadalmi többség, hogy meg merjen kockáztatni egy ilyen kérdésben egy népszavazást.

A menekültügyben a kvótaellenes népszavazás méregfogát Brüsszel kihúzhatja, ha mégsem lesz kötelező befogadás. A közbeszéd uralása attól is függ, hogy az ellenzék mennyire képes napirenden tartani a népszavazási kérdéseket. Az oktatás és az egészségügy helyzetét pedig az ágazatok helyzete miatt a "migráncsozással" sem tudja majd a kormányzat teljesen háttérbe szorítani.

Megelégelték a kapkodást a szakszervezetek

Különösen a munkavállalókat érintő kérdés a vasárnapi fizetés, pontosabban a bérpótlék ügye. Emiatt a Magyar Szakszervezeti Szövetség MaSZSZ, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete egyetértésével kezdeményezi a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) azonnali összehívását. Azt sérelmezik, hogy az Országgyűlés a boltzár eltörlésével egy időben módosította a jelenleg hatályos munka törvénykönyvét is, mindenféle egyeztetés nélkül. Ezért a konzultációs fórumon tárgyalni kívánnak a vasárnapi pótlékok rendezéséről, valamint a munkaerő beosztással kapcsolatos szabályokról. A MaSZSZ szerint a kereskedelemben dolgozók jelenlegi létszámával, a vasárnapokra érvényes 50 százalékos pótlékok, illetve a munkaidő beosztási szabályokkal csak a dolgozók jelentős hátrányára valósítható meg a vasárnapi nyitva tartás.

A nagy áruházláncok egyelőre óvatosan nyilatkoznak arról, mikor lesznek nyitva újra vasárnap, ám már hallani, hogy keresik az új dolgozókat, különösen a pénztárosokat.

Nőhet a fogyasztás

Az elemzők azt várják, hogy a boltok a vasárnapi újranyitása következtében nőhet a GDP és a foglalkoztatás is tovább bővülhet. Az ING Bank elemzője a Világgazdaságnak azt nyilatkozta nem lesz óriási ez a növekedés, de 2,3-ról 2,5 százalékra növelheti a magyar GDP növekedését. Több szakértő azt is jelezte, hogy a szektorban béremelésekre is szükség lesz, amely több helyen már el is indult, hogy a munkaerőhiányra reagálni tudjanak.