Azt várnák, hogy gúzsba kötve agyhalott gyerekeket neveljünk

Publikálás dátuma
2016.04.14 07:07
Fotó: Molnár Ádám
A mai iskolarendszer avítt, pókhálós kétszáz éves modellt követ, tőlünk meg azt várnák, hogy gúzsba kötve agyhalott gyerekeket neveljünk - mondja Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom egyik képviselője, a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium pedagógusa. A tüntetések arcaként ismertté vált tanárnő botcsinálta akciószervezőnek tartja magát, és a szakmai kérdések mellett stílusról, modorról, félfeudális viszonyokról is beszél.

- Pukli Istvánról már tudjuk, hogy ávós nagypapája volt, és beépített MSZP-s ügynök. Önről mi derülhet ki?

- Érdekes családom van. Egyik ágon a pezsgőgyáros Törleyek a felmenőim, a másik ágon neves és kevésbé neves matematikusok voltak az ősök. De olyan izgalmakkal, mint egy ávós nagypapa, nem szolgálhatok.

- Én is pedagógusként végeztem a nyolcvanas évek végén, és a pálya már akkor sem volt kapós. Miért éppen a tanítást választotta?

- Véletlenek sorozata vezetett oda, hogy ma pedagógus vagyok. Még egyetemista koromban se tudtam igazán, mi leszek, ha nagy leszek, de a nyelveket szerettem, ezért végeztem el Pécsett a francia szakot. A diploma után tanársegéd lettem a pécsi egyetemen, később fordításból, tolmácsolásból éltem. Amikor megszületett a lányom, éreztem, hogy nem mehet így tovább, mert túl sok, azonnal ugrani kell, és nem tudok eleget a gyerekemmel lenni. Ekkor, vagyis 18 éve keresett meg a régi iskolám, azóta tanítok a Kölcseyben.

- Kéri László politológus azt mondta: a kormány hatalma megáll az iskola kapujánál, az osztályteremig már nem jut el. A jelek szerint önök nem így érzik.

- Sokáig a tanárok is úgy vélekedtek, hogy bár minden egyre rosszabb, de milyen jó, hogy becsukjuk az ajtót, onnantól miénk a terep. De azokat az intézkedéseket, amelyek gyakorlattá váltak, egy idő után nem lehetett kizárni az osztálytermekből.

- Fogalmazhatunk úgy, hogy az új köznevelési szisztéma azt várja a tanároktól, hogy gúzsba kötve táncoljanak? Vagy a táncra sem tartanak igényt?

- Szerintem nem, minden a mi gúzsba kötésünket szolgálja. Azt, hogy élőhalott tanárok agyhalott gyerekeket neveljenek. Látszólagos mozgásterünk sem volt, az új tankönyvek például nagyon sok kollégának okoztak konkrét, napi gondokat.

- Rebesgetik, hogy a kreatívabb tanárok szamizdatból tanítanak, vagyis régi, fénymásolt könyvekből.

- Sok helyen akad erre példa, egyszerűen azért, mert használható könyvekből akarunk dolgozni. A kötelező benntartózkodás is nyűg, mert nem lehet értelmesen kitölteni. Aki ismeri a tanári szobákat, az pontosan tudja, hogy képtelenség ott órára felkészülni, dolgozatot javítani. Tehát iszonyú sok időt töltünk bent, utána otthon elvégezzük a munkánkat, ráadásul tele vagyunk haszontalan, fölösleges feladatokkal. Nem csoda, hogy egyre fáradtabbak lettünk, egyre romlott a kedvünk, egyre jobban kiégtünk.

- Mindenki? Vagy csak azok, akik még őriztek a lelkükben valamiféle szabadságot?

- Ők érezték meg először, hogy baj van. Volt egy kisebbség, amely már az új köznevelési törvény bevezetésekor tiltakozott. Amikor aztán az intézkedések életbe léptek, a kollégák túlnyomó többsége a saját bőrén érezte, hogy ez borzasztó. Nem volt már öröm a munkában. Illetve de: a gyerekek… És azért a mi iskolánkban mindig kitaláltunk valamit, ami ugyan pluszterheléssel járt, de legalább olyasmi volt, amitől érdemes tanárnak lenni.

- Milyen sors jut ilyen iskolarendszerben a gyerekeknek?

- Hát ez az, ami végképp tarthatatlan! Én franciát tanítok, osztályfőnök is vagyok, és látom, hogy a gyerekek elnyűttek, fogy a motivációjuk, elvész belőlük a világra való nyitottság. Rá lehet ezt kenni a sok gépezésre, de én tudom, mert elmondják, hogy elsősorban a rájuk kényszerített, léleknyomorító metódus viseli meg őket. A súlyos helyzetet tovább rontotta, hogy az idén beindultak a minősítések, ott a lebegett a fejünk fölött az abszurd tanfelügyeleti rendszer – ebbe a nyomasztó hangulatba robbant bele a miskolciak levele.

- Mi, kívülállók úgy éltük ezt meg, mintha egy szelepet nyitottak volna ki – egyszer csak megszűnt a hallgatás, a tespedés. Ja, és Klinghammer István nyilván bánja már, hogy bedobta a köztudatba az „ápolatlan, kockásinges tanárokat”. Azóta a fél ország rajta röhög.

- Klinghammer úr nagy szívességet tett nekünk. Ha ő nincs, előbb-utóbb kellett volna valami szimbólum, ami mögé föl lehet sorakozni. Sokat segített az időjárás is, mert a másik szimbólumunk az esernyő lett.

- Elemi erejű megmozdulás volt. Gondoltak rá, hogy így lesz?

- Nem volt időnk gondolkozni. Kezdettől állandó száguldásban vagyok, és mindig azt hiszem, hogy most ritmust váltunk, de nem. Elképesztő tempóban követték-követik egymást az események és lenyűgöző pillanatok voltak-vannak. A februári tüntetésen jelent meg először az össztársadalmi összefogás fönt a színpadon, és lent a téren. Azt hittem, ezt már nem lehet fokozni, de lehetett, mert a márciusin még jobban fáztunk, és szívszorító volt látni az ázó, didergő, de egységes, erőt sugárzó, hatalmas tömeget.

Junckernek elege van a gyűlöletből, jóbarátnak nevezte Orbánt

Publikálás dátuma
2019.02.21 12:32

Fotó: AFP/ JOHN THYS
„Teljességgel képtelen vagyok arra, hogy utáljak valakit” – mondta az Európai Bizottság elnöke.
Jóbarátjának nevezte Orbán Viktor kormányfőt csütörtökön Jean-Claude Juncker az újabb magyarországi tájékoztató kampány ellenére, és hangsúlyozta, hogy elég volt a gyűlöletből Európában. Juncker egy brüsszeli rendezvényen kérdésre válaszolva az MTI összefoglalója szerint azt mondta:
„teljességgel képtelen vagyok arra, hogy utáljak valakit. Nagyon meglepődtem, amikor láttam ezeket a gyűlölettel teli plakátokat Magyarországon, de nem adom fel, én nem vagyok olyan, pont az ellenkezője akarok lenni”.
Az Európai Bizottság elnöke hozzátette:
„nincs előrelépés Európában, ha a nemzetek egymás ellen harcolnak, nincs haladás gyűlölet mellett. Itt már tartottunk, elég volt belőle”.
Hétfő este Magyarország Kormánya a Facebookon jelentette be, hogy „tájékoztató akciót indít a bevándorlást ösztönző brüsszeli tervekről”. Megjelentettek hozzá egy képet is: ezen Soros György és az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker látható, azzal a szöveggel, hogy Brüsszel be akarja vezetni a kötelező betelepítési kvótát, gyengíteni akarja a tagállamok határvédelmi jogait, valamint „migránsvízummal” könnyítenék a bevándorlást. Az Európai Bizottság keményen válaszolt, és „sokkolónak” nevezte, hogy „egy ilyen nevetséges összeesküvés-elmélet ilyen szinten eluralta a közgondolkodást”, de a plakát téma volt az EU-ügyi miniszterek ülésén is, ahol a Magyarország elleni 7. cikkelyes eljárás keretében tárgyaltak a jogállam helyzetéről. Juncker később arról beszélt, hogy, „hazugságok ellen nem nagyon lehet mit tenni”. Lapunk arról is értesült, hogy a magyar kormány plakátkampánya miatt rendkívüli frakcióülést kezdeményezett Gunnar Hökmark, a svéd Mérsékelt Párt politikusa az Európai Néppártban.

Gulyás: még 30 venezuelai család vár a "hazatérésre"

Publikálás dátuma
2019.02.21 12:29

Fotó: AFP/ JUAN VITA
Nem migránsok, hazatérők a venezuelai menekültek a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint.
Mintegy 300 menekültet fogadott be a súlyos politikai és gazdasági káoszba süllyedt Venezuelából Magyarország, írta meg csütörtökön az Index. A téma a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Gulyás Gergely csütörtöki sajtótájékoztatóján is felmerült.
Mintegy 30 család vár még Venezuelában arra, hogy "hazatérjen" Magyarországra, mondta el Gulyás. A miniszter határozottan állította, hogy magyar állampolgárokról van szó: az 1990 óta hatályban lévő törvények szerint ugyanis akárhol éljen is, ha egy magyarnak gyereke születik, az is magyarnak számít, és ha erről nyilatkozatot tesz, állampolgárságáról papírt is fog kapni.
Akik nem tudják bizonyítani, hogy magyar felmenőkkel bírnak, azok pedig kedvezményes honosítási eljárással kaphatják meg az állampolgárságukat, mely során az eljáró intézmény eltekinthet még a feltételül szabott nyelvtudás meglététől is.