Azt várnák, hogy gúzsba kötve agyhalott gyerekeket neveljünk

Publikálás dátuma
2016.04.14. 07:07
Fotó: Molnár Ádám
A mai iskolarendszer avítt, pókhálós kétszáz éves modellt követ, tőlünk meg azt várnák, hogy gúzsba kötve agyhalott gyerekeket neveljünk - mondja Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom egyik képviselője, a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium pedagógusa. A tüntetések arcaként ismertté vált tanárnő botcsinálta akciószervezőnek tartja magát, és a szakmai kérdések mellett stílusról, modorról, félfeudális viszonyokról is beszél.

- Pukli Istvánról már tudjuk, hogy ávós nagypapája volt, és beépített MSZP-s ügynök. Önről mi derülhet ki?

- Érdekes családom van. Egyik ágon a pezsgőgyáros Törleyek a felmenőim, a másik ágon neves és kevésbé neves matematikusok voltak az ősök. De olyan izgalmakkal, mint egy ávós nagypapa, nem szolgálhatok.

- Én is pedagógusként végeztem a nyolcvanas évek végén, és a pálya már akkor sem volt kapós. Miért éppen a tanítást választotta?

- Véletlenek sorozata vezetett oda, hogy ma pedagógus vagyok. Még egyetemista koromban se tudtam igazán, mi leszek, ha nagy leszek, de a nyelveket szerettem, ezért végeztem el Pécsett a francia szakot. A diploma után tanársegéd lettem a pécsi egyetemen, később fordításból, tolmácsolásból éltem. Amikor megszületett a lányom, éreztem, hogy nem mehet így tovább, mert túl sok, azonnal ugrani kell, és nem tudok eleget a gyerekemmel lenni. Ekkor, vagyis 18 éve keresett meg a régi iskolám, azóta tanítok a Kölcseyben.

- Kéri László politológus azt mondta: a kormány hatalma megáll az iskola kapujánál, az osztályteremig már nem jut el. A jelek szerint önök nem így érzik.

- Sokáig a tanárok is úgy vélekedtek, hogy bár minden egyre rosszabb, de milyen jó, hogy becsukjuk az ajtót, onnantól miénk a terep. De azokat az intézkedéseket, amelyek gyakorlattá váltak, egy idő után nem lehetett kizárni az osztálytermekből.

- Fogalmazhatunk úgy, hogy az új köznevelési szisztéma azt várja a tanároktól, hogy gúzsba kötve táncoljanak? Vagy a táncra sem tartanak igényt?

- Szerintem nem, minden a mi gúzsba kötésünket szolgálja. Azt, hogy élőhalott tanárok agyhalott gyerekeket neveljenek. Látszólagos mozgásterünk sem volt, az új tankönyvek például nagyon sok kollégának okoztak konkrét, napi gondokat.

- Rebesgetik, hogy a kreatívabb tanárok szamizdatból tanítanak, vagyis régi, fénymásolt könyvekből.

- Sok helyen akad erre példa, egyszerűen azért, mert használható könyvekből akarunk dolgozni. A kötelező benntartózkodás is nyűg, mert nem lehet értelmesen kitölteni. Aki ismeri a tanári szobákat, az pontosan tudja, hogy képtelenség ott órára felkészülni, dolgozatot javítani. Tehát iszonyú sok időt töltünk bent, utána otthon elvégezzük a munkánkat, ráadásul tele vagyunk haszontalan, fölösleges feladatokkal. Nem csoda, hogy egyre fáradtabbak lettünk, egyre romlott a kedvünk, egyre jobban kiégtünk.

- Mindenki? Vagy csak azok, akik még őriztek a lelkükben valamiféle szabadságot?

- Ők érezték meg először, hogy baj van. Volt egy kisebbség, amely már az új köznevelési törvény bevezetésekor tiltakozott. Amikor aztán az intézkedések életbe léptek, a kollégák túlnyomó többsége a saját bőrén érezte, hogy ez borzasztó. Nem volt már öröm a munkában. Illetve de: a gyerekek… És azért a mi iskolánkban mindig kitaláltunk valamit, ami ugyan pluszterheléssel járt, de legalább olyasmi volt, amitől érdemes tanárnak lenni.

- Milyen sors jut ilyen iskolarendszerben a gyerekeknek?

- Hát ez az, ami végképp tarthatatlan! Én franciát tanítok, osztályfőnök is vagyok, és látom, hogy a gyerekek elnyűttek, fogy a motivációjuk, elvész belőlük a világra való nyitottság. Rá lehet ezt kenni a sok gépezésre, de én tudom, mert elmondják, hogy elsősorban a rájuk kényszerített, léleknyomorító metódus viseli meg őket. A súlyos helyzetet tovább rontotta, hogy az idén beindultak a minősítések, ott a lebegett a fejünk fölött az abszurd tanfelügyeleti rendszer – ebbe a nyomasztó hangulatba robbant bele a miskolciak levele.

- Mi, kívülállók úgy éltük ezt meg, mintha egy szelepet nyitottak volna ki – egyszer csak megszűnt a hallgatás, a tespedés. Ja, és Klinghammer István nyilván bánja már, hogy bedobta a köztudatba az „ápolatlan, kockásinges tanárokat”. Azóta a fél ország rajta röhög.

- Klinghammer úr nagy szívességet tett nekünk. Ha ő nincs, előbb-utóbb kellett volna valami szimbólum, ami mögé föl lehet sorakozni. Sokat segített az időjárás is, mert a másik szimbólumunk az esernyő lett.

- Elemi erejű megmozdulás volt. Gondoltak rá, hogy így lesz?

- Nem volt időnk gondolkozni. Kezdettől állandó száguldásban vagyok, és mindig azt hiszem, hogy most ritmust váltunk, de nem. Elképesztő tempóban követték-követik egymást az események és lenyűgöző pillanatok voltak-vannak. A februári tüntetésen jelent meg először az össztársadalmi összefogás fönt a színpadon, és lent a téren. Azt hittem, ezt már nem lehet fokozni, de lehetett, mert a márciusin még jobban fáztunk, és szívszorító volt látni az ázó, didergő, de egységes, erőt sugárzó, hatalmas tömeget.

A Századvég bírált is

Újabb cikket közölt a Vs.hu a Miniszterelnökségtől kiperelt Századvég-tanulmányokról. A kormány agytrösztjének számító cégcsoport 4 milliárdért készített háttértanulmányokat a kabinetnek, amelyekből többek között kiderült: az emberek nem támogatták a stadionépítéseket. A portál a cikksorozat negyedik részében a kormány döntéseivel, terveivel kapcsolatos Századvég-kritikákat szedte csokorba.

"Sok fontosabb gazdaságpolitikai döntés azt az érzetet kelti, hogy improvizatív módon született. Véleményünk szerint a munkahelyvédelmi akcióterv is ilyen. Mivel a kormány az elmúlt két évben sorozatosan megsértette legszegényebb rétegek érdekeit, ennek hatására fokozatosan növekedtek a szociális feszültségek. Ezért most egyfajta tűzoltásként kitalálta a programcsomagot, amelynek a kormányzati cikluson belüli pozitív hatása azonban meglehetősen bizonytalan" – írták egy 2012 júliusában készült tanulmányban.

Matolcsy György népesedést ösztönző akkori programjáról is úgy látták, hogy inkább tekinthető helyzetértékelésnek, mint valós programnak. Az állítások többsége nincs számításokkal alátámasztva, rövid távú szavazatmaximalizálásra épülő ötleteket tartalmaz, amelyek ráadásul óriási költségvetési forrást igényelnének. A Századvég szerint az is problémás, hogy a születésszám növekedését nem a nyugdíjreformtól kellett volna várni.

A portál szerint az ilyen elejétől a végéig kritikus tanulmányokból alig akadt, inkább egy-egy döntés kockázataira figyelmeztettek a kabinet elemzői. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal (Klik) kapcsolatban például azt írták, hogy a közoktatás államosítása önmagában lehet képes arra, hogy a következő országgyűlési választások eredményét befolyásolja vagy akár eldöntse. Szakmai szempontból sem értettek egyet a közoktatás teljes államosításával. Nem támogatták a rezsicsökkentést, mert az energetikai szektor „rendkívül tőke- és eszközigényes ágazat”, amiben időigényes a projektek tőkeigénye, ezért a magánvállalatok profitérdekének csökkentése veszélyeztetheti a lakossági ellátás biztonságát. 2013 februárjában a Századvég azért bírálta a kormányt, mert nincs igazán korrupcióellenes stratégiája. Közvélemény-kutatásukból az derült ki, hogy a választók 70 százaléka nem a hivatali ügyintézőket tartja korrumpálhatónak, hanem a politikai döntéshozatalban lát korrupciós kockázatot.

Rogán Antal annyit jegyzett meg a tanulmányokkal kapcsolatban kedden az RTL Klubon, hogy a Gyurcsány-Bajnai-kormányok 27 milliárd forintot költöttek, túlnyomóan közbeszerzés nélkül, hasonló feladatokra. Ezért a miniszterelnök kabinetfőnöke nem tartja kínosnak a Vs.hu-n közzétett tanulmányokat.

Szerző

A Századvég bírált is

Újabb cikket közölt a Vs.hu a Miniszterelnökségtől kiperelt Századvég-tanulmányokról. A kormány agytrösztjének számító cégcsoport 4 milliárdért készített háttértanulmányokat a kabinetnek, amelyekből többek között kiderült: az emberek nem támogatták a stadionépítéseket. A portál a cikksorozat negyedik részében a kormány döntéseivel, terveivel kapcsolatos Századvég-kritikákat szedte csokorba.

"Sok fontosabb gazdaságpolitikai döntés azt az érzetet kelti, hogy improvizatív módon született. Véleményünk szerint a munkahelyvédelmi akcióterv is ilyen. Mivel a kormány az elmúlt két évben sorozatosan megsértette legszegényebb rétegek érdekeit, ennek hatására fokozatosan növekedtek a szociális feszültségek. Ezért most egyfajta tűzoltásként kitalálta a programcsomagot, amelynek a kormányzati cikluson belüli pozitív hatása azonban meglehetősen bizonytalan" – írták egy 2012 júliusában készült tanulmányban.

Matolcsy György népesedést ösztönző akkori programjáról is úgy látták, hogy inkább tekinthető helyzetértékelésnek, mint valós programnak. Az állítások többsége nincs számításokkal alátámasztva, rövid távú szavazatmaximalizálásra épülő ötleteket tartalmaz, amelyek ráadásul óriási költségvetési forrást igényelnének. A Századvég szerint az is problémás, hogy a születésszám növekedését nem a nyugdíjreformtól kellett volna várni.

A portál szerint az ilyen elejétől a végéig kritikus tanulmányokból alig akadt, inkább egy-egy döntés kockázataira figyelmeztettek a kabinet elemzői. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal (Klik) kapcsolatban például azt írták, hogy a közoktatás államosítása önmagában lehet képes arra, hogy a következő országgyűlési választások eredményét befolyásolja vagy akár eldöntse. Szakmai szempontból sem értettek egyet a közoktatás teljes államosításával. Nem támogatták a rezsicsökkentést, mert az energetikai szektor „rendkívül tőke- és eszközigényes ágazat”, amiben időigényes a projektek tőkeigénye, ezért a magánvállalatok profitérdekének csökkentése veszélyeztetheti a lakossági ellátás biztonságát. 2013 februárjában a Századvég azért bírálta a kormányt, mert nincs igazán korrupcióellenes stratégiája. Közvélemény-kutatásukból az derült ki, hogy a választók 70 százaléka nem a hivatali ügyintézőket tartja korrumpálhatónak, hanem a politikai döntéshozatalban lát korrupciós kockázatot.

Rogán Antal annyit jegyzett meg a tanulmányokkal kapcsolatban kedden az RTL Klubon, hogy a Gyurcsány-Bajnai-kormányok 27 milliárd forintot költöttek, túlnyomóan közbeszerzés nélkül, hasonló feladatokra. Ezért a miniszterelnök kabinetfőnöke nem tartja kínosnak a Vs.hu-n közzétett tanulmányokat.

Szerző