Magas a jüankötvény után fizetett kamat

Magas kamat mellett Magyarország 1 milliárd jüan (136,8 millió dollár) értékben hároméves lejáratú jüankötvényt bocsátott ki csütörtökön. A futamidő 3 év, a túljegyzés 2,5-szeres volt. Az adósságpapír hozama 6,25 százalék - jelentette be tegnapi sajtótájékoztatóján Varga Mihály.

A nemzetgazdasági miniszter arról is szót ejtett, hogy Magyarország az első kelet-európai ország, amely megjelent a jüankötvények piacán. (A kötvény Dim Sun, a Szív érintése nevet viseli.) Szakértők a 6,25 százalékos hozamot magasnak tekintik, hiszen a 2008-ban felvett IMF-hitel hozama 3,5 százalék körül alakult, a gazdasági világválság közepette, forintkötvényt pedig másfél százalékon lehet kibocsátani. Egy éve a piaci kamatok még 6,00 százalék körül mozogtak, azóta drasztikusan csökkentek. Magyarország azonban a rossz hitelminősítése miatt a 6,25 százaléknál kedvezőbb hozamot nem tudott elérni.

Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) a kötvény megszervezésére a Bank of China Limited pénzintézetnek adott mandátumot. (Tulajdonképpen a kötvényt a kínai jüan, konvertibilis megfelelőjében a renminbiben bocsátják ki.) A keleti nyitás jegyében jüankötvény kibocsátásáról már tavaly óta beszélnek. Januárban Varga Mihály még a halasztás mellett foglalt állást, de Matolcsy György, az MNB elnöke ezzel nem tudott azonosulni. Az idegenkedés a miniszter részéről azért volt érthető, mert Közép-Kelet-Európából Magyarország az első, amelyet Kínából is finanszíroznak. Az ÁKK idei tervében úgy fogalmaztak, hogy összesen egymilliárd eurónyi devizakötvényt dobnak piacra. (Az euróban való számolás azért is praktikus, mert a jüan hitelt is az európai közös pénzre fogják konvertálni. Az euróra cserélés után a tényleges kamat a kibocsátási értéknél sokkal alacsonyabb lesz, kérdésre válaszolva a miniszter elmondta, hogy 2-2,5 százalékos lehet a tényleges kamat.)

Az MNB álláspontja szerint Magyarország 2016-os devizaigénye teljes egészében megoldható lehet jüankötvények kibocsátásával, egyéb devizakötvények - euró, dollár - kibocsátása nélkül. Varga emlékeztetett, hogy 2011-ben 52 százalék is volt az államadósság deviza részaránya elsősorban az IMF-EU hitelcsomag következményeként, ami 2014-ben 40 százalék, 2015-ben pedig 35 százalékra csökkent. Hosszabb távon a kínai piac fontos a magyar kötvények számára, mert egy további lehetőség jelent a forrásbevonásra - jelentette ki a miniszter. Egyébként elsőként Nagy-Britannia bocsátott ki jüanban államkötvényt, közeljövőben pedig Lengyelország készül a magyarországihoz hasonló forrásbevonásra.