A világ vezetői a drogellenes háború befejezésére szólítanak

Publikálás dátuma
2016.04.15. 07:40
Az ópium alapanyagául szolgáló mákszüret FOTÓ: THINKSTOCK
A világ több mint ezer vezetője és aktivisták nyílt levélben fordultak az ENSZ főtitkárához, Ban Ki Munhoz, arra kérve, hogy tegye lehetővé "a globális drogkontroll politikák valódi reformját". ,,Az emberiség nem engedheti meg magának, hogy a 21. században is olyan kevéssé hatékony és kontraproduktív drogpolitikát folytasson, mint az elmúlt évszázadban,” írják nyílt levelükben.

A soha nem látott számban csatlakozó aláírók között Magyarországról a levelet Bajnai Gordon volt kormányfő mellett aláírta Bayer István gyógyszerészprofesszor, az Országos Gyógyszerészeti Intézet volt igazgatója és Topolánszky Ákos, az első Fidesz-kormány által kinevezett kábítószerügyi helyettes államtitkár, a Nemzeti Drogprevenciós Intézet volt igazgatója.

"A drogkontroll rezsim, amely a múlt század során alakult ki," írja a levél, "katasztrofális hatásokkal járt a globális közegészségre, közbiztonságra és emberi jogokra. Elsősorban a kriminalizációra és a büntetésre összpontosít, kiterjedt illegális piacot teremtett, ami a bűnszervezeteket gazdagítja, kormányokat korrumpált, erőszakhullámot indított el, károsította a gazdaságot és aláásta az alapvető erkölcsi értékeket."

"Több tízmillió ember, főképpen a szegények és az etnikai kisebbséghez tartozók, kerültek börtönbe emiatt csekély jelentőségű és nem-erőszakos kábítószeres bűncselekmények elkövetése miatt, aminek a közbiztonság javításában nem látjuk pozitív hatását. A szigorú drogtörvények, illetve az ártalomcsökkentő programokat akadályozó hivatali és politikai hozzáállás hozzájárultak a problémás drogfogyasztás és a HIV/AIDS és hepatitis járvány gyors terjedéséhez."

Az ENSZ közgyűlés idén áprilisban (19-21. között) húsz év óta először veszi napirendre a kábítószerkérdést. A mostani közgyűlés összehívását a mexikói kormány kezdeményezte még 2012-ben, a latin-amerikai kormányok támogatásával, amelyek az USA-ból exportált szigorú drogpolitikák kapcsán óriási erőszakhullámmal szembesültek, amelynek több tízezer ember esett áldozatául. Ban Ki Mun főtitkár tavaly arra szólított fel, hogy az idei ülést a tagállamok használják ki "egy széleskörű és minden megoldásra kiterjedő vita lefolytatására".

"Magyarország az egyik olyan ország, amelynek kormánya még mindig a drogellenes háború és a drogmentes társadalom bűvkörében él" - mondta Sárosi Péter, a Jogriporter Alapítvány igazgatója. "A 2013-ban elfogadott drogstratégia 2020-ra a drogmentes Magyarország megteremtését tűzte ki célul, de a valóságban évek óta romlik a megelőzést, kezelést és ártalomcsökkentést folytató szervezetek helyzete. Magyarország az ENSZ ülésein ugyan támogatja az EU ártalomcsökkentő pozícióját, de idehaza azt látjuk, hogy a két legnagyobb tűcsere program bezárt, és a hepatitis járvány egyre terjed a drogfogyasztók körében. Több mint négyszer annyit költünk büntetésre, mint megelőzésre és kezelésre: ezt az arányt meg kellene fordítani ahhoz, hogy valódi eredményeket érjünk el."

Szerző

Kelet-Európa nem szenvedné meg nagyon a Brexitet

Londoni pénzügyi elemzők szerint Közép- és Kelet-Európa EU-gazdaságai nem sínylenék meg túlságosan, ha a júniusra kiírt népszavazás eredményeként Nagy-Britannia távozna az Európai Unióból.

A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni elemzőrészlegének (BofA Merrill Lynch Global Research) csütörtökön ismertetett tanulmánya szerint jóllehet Nagy-Britannia jelentős felvevőpiaca a magyar, a lengyel, a cseh és a román exportnak, az euróövezet azonban sokkal fontosabb e négy gazdaság számára.

Nagy-Britannia a négyek tíz legnagyobb exportpiaca között szerepel, e gazdaságok teljes áru- és szolgáltatásexportjából 4-6,5 százalék közötti hányad jut a brit piacra, Németország részesedése azonban 20-30 százalék, az egész euróövezeté 50-60 százalék - hangsúlyozzák a Bank of America-Merrill Lynch elemzői.

A ház szerint Brexit esetén - vagyis ha Nagy-Britannia kilép az EU-ból - a brit gazdaság teljesítményének nagyon nagy mértékben kellene visszaesnie ahhoz, hogy a négy közép- és kelet-európai EU-gazdaságra ez komoly hatást gyakoroljon.
A cég elemzői alapesetként a brit export 10 százalékos csökkenését modellezték, azzal a feltételezéssel, hogy ennek nem lenne átszűrődő hatása az euróövezeti keresletre. Számításaik szerint egy ilyen forgatókönyv közvetlen hatásként a hazai össztermék (GDP) 0,2-0,4 százalékával egyenlő mértékben csökkenne a vizsgált négy közép- és kelet-európai EU-gazdaság áru- és szolgáltatásexportja.

A Bank of America-Merrill Lynch kidolgozott egy olyan forgatókönyvet is, amely a brit piacra a német beszállítói hálózaton keresztül irányuló közvetett exportot is figyelembe veszi, emellett a négy ország Nagy-Britanniában dolgozó munkavállalói által hazautalt megtakarítások 50 százalékos visszaesésével számol. A ház e számítási modellje is azt mutatja, hogy "kezelhetők" lennének a Brexit következményei a négyek külső fizetési egyensúlyi helyzetére.

A cég szerint e forgatókönyv a GDP arányában mérve 0,4-0,5 százalékos potenciális hatást gyakorolna a magyar, a cseh és a lengyel folyómérleg-egyenlegre, Románia esetében pedig 0,2 százalék lenne ez a hatás.

A Bank of America-Merrill Lynch szerint legalább 2019-ig nem valószínű az sem, hogy Nagy-Britannia esetleges kilépése az EU-ból negatív hatást gyakorolna a négy keleti EU-gazdaságnak járó uniós felzárkóztatási folyósításokra, mivel az EU-jogszabályok továbbra is vonatkoznának Nagy-Britanniára a kilépés napjáig, vagy a távozási szándék bejelentésétől számított két év leteltéig, függően attól, hogy melyik időpont lenne előbb.

A ház szerint Brexit esetén felmerülhetne az a kérdés, hogy "ki lesz a következő". A cég elemzői azonban nem tartják valószínűnek, hogy a négy közép- és kelet-európai EU-ország a következő öt évben komolyan fontolóra venné a kilépést. Az EU-tagság lakossági támogatottsága ezekben az országokban egyrészt változatlanul magas, sőt meghaladja az uniós átlagot, másrészt egyszerűen túl nagy a négyek kereskedelmi és pénzügyi függősége az EU-tól, főleg Németországtól ahhoz, hogy megszakítsák kapcsolataikat az EU egységes piacával - vélekedtek tanulmányukban a Bank of America-Merrill Lynch londoni elemzői.

Más nagy londoni házak vizsgálatai szerint inkább a brit gazdaságot érintené érzékenyen, ha Brexit esetén szűkülne Nagy-Britannia hozzáférése a közép- és kelet-európai EU-térség munkaerejéhez.

Az Oxfordi Egyetem Londonban működő gazdasági kutatóintézete, az Oxford Economics becslése szerint a külföldi EU-országokból betelepült munkavállalók beáramlása a 2005 és 2015 közötti évtizedben évente átlagosan 0,5 százalékpontot adott hozzá a brit gazdaság potenciális növekedési rátájához, elsősorban azzal, hogy a jórészt fiatal külföldi EU-munkavállalók érkezése ellentételezte a brit társadalom idősödésének negatív munkapiaci hatásait.

Az Oxford Economics elemzői modellszámítások alapján arra jutottak, hogy ha a brit kormány az elmúlt tíz év 104 ezer fős éves átlagos nettó beáramlásához képest évente például 60 ezerrel kevesebb munkavállalót engedne be az Európai Unióból, az önmagában - a brit kilépés egyéb hatásaival nem is számolva - 2030-ra 1,1 százalékkal csökkentené a brit hazai össztermék nominális értékét ahhoz a szinthez képest, amelyet a brit gazdaság abban az évben EU-tagként és a szabad munkaerő-beáramlást fenntartva elérhetne.

Szerző

Kelet-Európa nem szenvedné meg nagyon a Brexitet

Londoni pénzügyi elemzők szerint Közép- és Kelet-Európa EU-gazdaságai nem sínylenék meg túlságosan, ha a júniusra kiírt népszavazás eredményeként Nagy-Britannia távozna az Európai Unióból.

A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni elemzőrészlegének (BofA Merrill Lynch Global Research) csütörtökön ismertetett tanulmánya szerint jóllehet Nagy-Britannia jelentős felvevőpiaca a magyar, a lengyel, a cseh és a román exportnak, az euróövezet azonban sokkal fontosabb e négy gazdaság számára.

Nagy-Britannia a négyek tíz legnagyobb exportpiaca között szerepel, e gazdaságok teljes áru- és szolgáltatásexportjából 4-6,5 százalék közötti hányad jut a brit piacra, Németország részesedése azonban 20-30 százalék, az egész euróövezeté 50-60 százalék - hangsúlyozzák a Bank of America-Merrill Lynch elemzői.

A ház szerint Brexit esetén - vagyis ha Nagy-Britannia kilép az EU-ból - a brit gazdaság teljesítményének nagyon nagy mértékben kellene visszaesnie ahhoz, hogy a négy közép- és kelet-európai EU-gazdaságra ez komoly hatást gyakoroljon.
A cég elemzői alapesetként a brit export 10 százalékos csökkenését modellezték, azzal a feltételezéssel, hogy ennek nem lenne átszűrődő hatása az euróövezeti keresletre. Számításaik szerint egy ilyen forgatókönyv közvetlen hatásként a hazai össztermék (GDP) 0,2-0,4 százalékával egyenlő mértékben csökkenne a vizsgált négy közép- és kelet-európai EU-gazdaság áru- és szolgáltatásexportja.

A Bank of America-Merrill Lynch kidolgozott egy olyan forgatókönyvet is, amely a brit piacra a német beszállítói hálózaton keresztül irányuló közvetett exportot is figyelembe veszi, emellett a négy ország Nagy-Britanniában dolgozó munkavállalói által hazautalt megtakarítások 50 százalékos visszaesésével számol. A ház e számítási modellje is azt mutatja, hogy "kezelhetők" lennének a Brexit következményei a négyek külső fizetési egyensúlyi helyzetére.

A cég szerint e forgatókönyv a GDP arányában mérve 0,4-0,5 százalékos potenciális hatást gyakorolna a magyar, a cseh és a lengyel folyómérleg-egyenlegre, Románia esetében pedig 0,2 százalék lenne ez a hatás.

A Bank of America-Merrill Lynch szerint legalább 2019-ig nem valószínű az sem, hogy Nagy-Britannia esetleges kilépése az EU-ból negatív hatást gyakorolna a négy keleti EU-gazdaságnak járó uniós felzárkóztatási folyósításokra, mivel az EU-jogszabályok továbbra is vonatkoznának Nagy-Britanniára a kilépés napjáig, vagy a távozási szándék bejelentésétől számított két év leteltéig, függően attól, hogy melyik időpont lenne előbb.

A ház szerint Brexit esetén felmerülhetne az a kérdés, hogy "ki lesz a következő". A cég elemzői azonban nem tartják valószínűnek, hogy a négy közép- és kelet-európai EU-ország a következő öt évben komolyan fontolóra venné a kilépést. Az EU-tagság lakossági támogatottsága ezekben az országokban egyrészt változatlanul magas, sőt meghaladja az uniós átlagot, másrészt egyszerűen túl nagy a négyek kereskedelmi és pénzügyi függősége az EU-tól, főleg Németországtól ahhoz, hogy megszakítsák kapcsolataikat az EU egységes piacával - vélekedtek tanulmányukban a Bank of America-Merrill Lynch londoni elemzői.

Más nagy londoni házak vizsgálatai szerint inkább a brit gazdaságot érintené érzékenyen, ha Brexit esetén szűkülne Nagy-Britannia hozzáférése a közép- és kelet-európai EU-térség munkaerejéhez.

Az Oxfordi Egyetem Londonban működő gazdasági kutatóintézete, az Oxford Economics becslése szerint a külföldi EU-országokból betelepült munkavállalók beáramlása a 2005 és 2015 közötti évtizedben évente átlagosan 0,5 százalékpontot adott hozzá a brit gazdaság potenciális növekedési rátájához, elsősorban azzal, hogy a jórészt fiatal külföldi EU-munkavállalók érkezése ellentételezte a brit társadalom idősödésének negatív munkapiaci hatásait.

Az Oxford Economics elemzői modellszámítások alapján arra jutottak, hogy ha a brit kormány az elmúlt tíz év 104 ezer fős éves átlagos nettó beáramlásához képest évente például 60 ezerrel kevesebb munkavállalót engedne be az Európai Unióból, az önmagában - a brit kilépés egyéb hatásaival nem is számolva - 2030-ra 1,1 százalékkal csökkentené a brit hazai össztermék nominális értékét ahhoz a szinthez képest, amelyet a brit gazdaság abban az évben EU-tagként és a szabad munkaerő-beáramlást fenntartva elérhetne.

Szerző