Óriásmecset épül Bukarestben

A bukaresti I. kerületi polgármesteri hivatal kibocsátotta a településrendezési engedélyt a román fővárosban tervezett óriásmecset megépítésére - közölte csütörtökön az önkormányzat.

Az engedélyt a hét elején adta ki az önkormányzat, miután a romániai muzulmán egyház képviselői január végén nyújtották be kérelmüket. Az önkormányzat hangsúlyozta, hogy az engedélyeztetési folyamatban ez volt az első lépés. Kifejtették, a bukaresti főpolgármesteri hivatal főépítészének is engedélyt kell még kibocsátania, aki javaslatot tesz az úgynevezett zonális városrendezési terv módosítására, amit a bukaresti fővárosi önkormányzatnak kell elfogadnia. Az építtető ezt követően kérheti a kerületi polgármesteri hivataltól az építkezési engedély kibocsátását - olvasható a dokumentumban.

A román kormány tavaly nyáron 49 évre ingyenesen a muzulmán felekezet használatába adott egy 11 ezer négyzetméteres telket a román főváros északi részén, hogy azon a felekezet közhasznú épületeket - egy mecsetet, lelkészi lakást, könyvtárat és szociális központot - építsen. A mecset felépítését a török kormány finanszírozza, amit adományokból egészítenek ki.

A mecset erősen megosztja a román társadalmat, tüntetést is szerveztek a projekt ellen. Traian Basescu volt államfő biztonsági kockázatnak nevezte, hogy a román főváros készül befogadni Európa egyik legnagyobb muzulmán központját. A Basescu által vezetett Népi Mozgalom Párt (PMP) ügyvezető elnöke, Eugen Tomac csütörtökön bejelentette, hogy a bíróságon fogja kérni a településrendezési engedély érvénytelenítését.

Március végén az Agerpres hírügynökség azt jelentette, hogy a román elnöki hivatal nem ellenzi az óriásmecset megépítését, csak az időpontot tartja alkalmatlannak a "terrorizmus és bevándorlás" miatt.

Szerző

Kelet-Európa nem szenvedné meg nagyon a Brexitet

Londoni pénzügyi elemzők szerint Közép- és Kelet-Európa EU-gazdaságai nem sínylenék meg túlságosan, ha a júniusra kiírt népszavazás eredményeként Nagy-Britannia távozna az Európai Unióból.

A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni elemzőrészlegének (BofA Merrill Lynch Global Research) csütörtökön ismertetett tanulmánya szerint jóllehet Nagy-Britannia jelentős felvevőpiaca a magyar, a lengyel, a cseh és a román exportnak, az euróövezet azonban sokkal fontosabb e négy gazdaság számára.

Nagy-Britannia a négyek tíz legnagyobb exportpiaca között szerepel, e gazdaságok teljes áru- és szolgáltatásexportjából 4-6,5 százalék közötti hányad jut a brit piacra, Németország részesedése azonban 20-30 százalék, az egész euróövezeté 50-60 százalék - hangsúlyozzák a Bank of America-Merrill Lynch elemzői.

A ház szerint Brexit esetén - vagyis ha Nagy-Britannia kilép az EU-ból - a brit gazdaság teljesítményének nagyon nagy mértékben kellene visszaesnie ahhoz, hogy a négy közép- és kelet-európai EU-gazdaságra ez komoly hatást gyakoroljon.
A cég elemzői alapesetként a brit export 10 százalékos csökkenését modellezték, azzal a feltételezéssel, hogy ennek nem lenne átszűrődő hatása az euróövezeti keresletre. Számításaik szerint egy ilyen forgatókönyv közvetlen hatásként a hazai össztermék (GDP) 0,2-0,4 százalékával egyenlő mértékben csökkenne a vizsgált négy közép- és kelet-európai EU-gazdaság áru- és szolgáltatásexportja.

A Bank of America-Merrill Lynch kidolgozott egy olyan forgatókönyvet is, amely a brit piacra a német beszállítói hálózaton keresztül irányuló közvetett exportot is figyelembe veszi, emellett a négy ország Nagy-Britanniában dolgozó munkavállalói által hazautalt megtakarítások 50 százalékos visszaesésével számol. A ház e számítási modellje is azt mutatja, hogy "kezelhetők" lennének a Brexit következményei a négyek külső fizetési egyensúlyi helyzetére.

A cég szerint e forgatókönyv a GDP arányában mérve 0,4-0,5 százalékos potenciális hatást gyakorolna a magyar, a cseh és a lengyel folyómérleg-egyenlegre, Románia esetében pedig 0,2 százalék lenne ez a hatás.

A Bank of America-Merrill Lynch szerint legalább 2019-ig nem valószínű az sem, hogy Nagy-Britannia esetleges kilépése az EU-ból negatív hatást gyakorolna a négy keleti EU-gazdaságnak járó uniós felzárkóztatási folyósításokra, mivel az EU-jogszabályok továbbra is vonatkoznának Nagy-Britanniára a kilépés napjáig, vagy a távozási szándék bejelentésétől számított két év leteltéig, függően attól, hogy melyik időpont lenne előbb.

A ház szerint Brexit esetén felmerülhetne az a kérdés, hogy "ki lesz a következő". A cég elemzői azonban nem tartják valószínűnek, hogy a négy közép- és kelet-európai EU-ország a következő öt évben komolyan fontolóra venné a kilépést. Az EU-tagság lakossági támogatottsága ezekben az országokban egyrészt változatlanul magas, sőt meghaladja az uniós átlagot, másrészt egyszerűen túl nagy a négyek kereskedelmi és pénzügyi függősége az EU-tól, főleg Németországtól ahhoz, hogy megszakítsák kapcsolataikat az EU egységes piacával - vélekedtek tanulmányukban a Bank of America-Merrill Lynch londoni elemzői.

Más nagy londoni házak vizsgálatai szerint inkább a brit gazdaságot érintené érzékenyen, ha Brexit esetén szűkülne Nagy-Britannia hozzáférése a közép- és kelet-európai EU-térség munkaerejéhez.

Az Oxfordi Egyetem Londonban működő gazdasági kutatóintézete, az Oxford Economics becslése szerint a külföldi EU-országokból betelepült munkavállalók beáramlása a 2005 és 2015 közötti évtizedben évente átlagosan 0,5 százalékpontot adott hozzá a brit gazdaság potenciális növekedési rátájához, elsősorban azzal, hogy a jórészt fiatal külföldi EU-munkavállalók érkezése ellentételezte a brit társadalom idősödésének negatív munkapiaci hatásait.

Az Oxford Economics elemzői modellszámítások alapján arra jutottak, hogy ha a brit kormány az elmúlt tíz év 104 ezer fős éves átlagos nettó beáramlásához képest évente például 60 ezerrel kevesebb munkavállalót engedne be az Európai Unióból, az önmagában - a brit kilépés egyéb hatásaival nem is számolva - 2030-ra 1,1 százalékkal csökkentené a brit hazai össztermék nominális értékét ahhoz a szinthez képest, amelyet a brit gazdaság abban az évben EU-tagként és a szabad munkaerő-beáramlást fenntartva elérhetne.

Szerző

Lemondott a munkaügyi miniszter Romániában

Lemondott csütörtökön Claudia-Ana Costea román munkaügyi miniszter, aki a közalkalmazottak bérezése körül kialakult vita miatt távozott posztjáról.

A lemondásról a román kormány közleménye tájékoztatott. Eszerint Dacian Ciolos miniszterelnök elfogadta a tárcavezető lemondását, és hamarosan új személyt javasol a poszt betöltésére.

A miniszter már hétfőn kilátásba helyezte lemondását, miután nyilvánosságra került a közalkalmazottak bérezéséről szóló sürgősségi kormányrendelet, amellyel szemben elégedetlenségüket fejezték ki a szakszervezetek.

Szerző