Sokkolta a quaestorosok, és a csekély számú hungáriások egy részét, amikor azzal szembesültek, hogy közülük 10-12 ezren nullás értesítőt kaptak, aminek oka, hogy követelésükből levonták a korábban már megkapott kamatokat. A hírek szerint azok a "szerencsések", akik mégis kapnak valamennyit, leghamarabb májusban juthatnak hozzá a pénzükhöz. (A buda-cashesekről mostanában kevesebb szó esik, ami nem is csoda, hiszen márciusban felfüggesztették a kártalanításukat, így a károsultak most a folytatásra várnak.)
A Kárrendezési Alaphoz benyújtott összesen 32 740 kérelem elsöprő többsége 30 millió forint alatti befektetésre vonatkozik, ezren viszont 30 millió feletti kárigénnyel jelentkeztek.
A 30 millió forint feletti ügyfelek különösen rosszul járnak - mondta lapunk érdeklődésére Szakács László. A szocialista képviselő - aki az ország számos pontján találkozik a károsultakkal, és ismerteti a jogaikat -, megemlítette, hogy ha például egy ügyfélnek 60 millió forint volt a megtakarítása, akkor nemcsak a kártérítésnél figyelembe vehető 30 millió forint után korábban felvett hozamot vonják le, hanem mindet, amit a 60 millió forint után kapott. A politikus azonban más furcsaságokat is megemlített. A kárrendezési szabályzat nyomán kiderült, hogy egy 2002-től indult ingatlankötvényt is bevontak a kárrendezésbe, így csaknem másfél évtizedre visszamenőleg göngyölítik a kifizetett hozamot. Emellett 11 százalékos önrész is csökkenti azt az összeget, amit az emberek kézhez kaphatnak.
Az ügyfeleknek dönteniük kell abba is, hogy a Kárrendezési Alapból igényeljék-e a pénzt, vagy a felszámolótól - ismertette Szakács László. Az utóbbi lehetőség erősen kérdéses, ugyanis nem lehet tudni, hogy a felszámoló mekkora vagyonnal rendelkezik. Elvileg április elsejétől számítva 30 nap állott a károsultak rendelkezésére a döntéshez. Ám - mint az ellenzéki képviselő arra felhívta a figyelmet -, április 19-e is fontos határidővé lépett elő, hiszen aki ezt követően csatlakozik a felszámoláshoz, azt már "rangosítva" sorolják be, vagyis a felszámolásból származó vagyon felosztásánál számos jogcímen megelőzik az ilyen kötvényeseket. Közöttük van a Quaestor 42 cége is, amelyeknek egymással szemben is lehetnek követeléseik.
Szakács László cinikusnak nevezte azt, hogy aki dönt arról, hogy a Kártérítési Alaphoz vagy a felszámoláshoz csatlakozik, ezzel elveszti a pereskedéshez való jogát is. Ezért a képviselő ennek korrekciójáért az Alkotmánybírósághoz kíván fordulni.
A legnagyobb rejtély továbbra is az, hogy hová lett a kötvénytulajdonosok mintegy 220 milliárd forintja - mondta Szakács László, aki felháborítónak tartja, hogy Magyarországon ilyen megtörténhetett. A kár azonban még ennél is nagyobb, hiszen a Beva a bankok befizetéseiből, illetve a Magyar Nemzeti Banktól felvett hitelekből tudja csak kártalanítani a pórul járt ügyfeleket.
A brókercsőd károsultjainak többsége - Szakács László szavaival élve -, csak az újságcikkek olvasóinak szintjén rendelkeznek pénzügyi ismeretekkel. Ezért is helytálló az Állami Számvevőszéknek (ÁSZ) megállapítása, hogy hatékonyabbá kell tenni a pénzügyi kultúra fejlesztését célzó képzéseket, az eddigi gyakorlattal kapcsolatban ugyanis súlyos kifogásai vannak a számvevőknek. Annak ellenére, hogy jelentős közpénzt használnak fel a programokra, a nemzetközi és hazai felmérések szerint is alacsony, vagy romlik a lakosság pénzügyi kultúrája - mondta Domokos László elnök. 2012-2014 között mintegy 1,2 milliárd forint közpénzt költöttek ilyen képzésekre, de tananyagok, tematikák alig állnak rendelkezésre, illetve nyilvánosan nem elérhetők, ami azért problémás, mert az átadott ismeretekről, módszerekről a szülők, tanárok, vagy az oktatásért felelős kormányzat, és végső soron az adófizetők sem rendelkeznek elegendő információval - állapította meg az ÁSz.
Tarsoly Csabáék megúszhatják a büntetést?
A bíróság harmincoldalas hibalistát küldött az ügyészségnek, válaszul a Quaestor-ügy vádiratára - értesült az Origo. Pedig előzőleg Ibolya Tibor, a Fővárosi Főügyészség vezetője világszínvonalúnak nevezte a nyomozók munkáját. Az ügyészség nem is kíván változtatni az 1548 oldalas vádiraton - ám ha nincs hiánypótlás, a bíróság megszünteti az eljárás Tarsoly Csaba és társai ellen.
A vita alapja az, hogy a Fővárosi Törvényszék a tárgyalást előkészítő április 1-jei ülésén megállapította, hogy "a vádirat hiányosan tartalmazza a bizonyítási eszközök megjelölését, valamint azt, hogy azok mely cselekmény bizonyítására szolgálnak”.
Az ügyészség kezdetben nem vitatta a bíróság álláspontját, de megjegyezték: csak néhány pontban szólították fel őket hiánypótlásra, a vád törvényességét a bíróság sem kérdőjelezte meg. Másnap viszont már azt közölte az ügyészség, hogy nem teljesítheti a bíróság felszólítását. Ibolya Tibor fura érvelése: „az ügyésznek nincs olyan törvényben előírt kötelezettsége, amely azt írná elő, hogy a bizonyítékokat a bizonyítandó tényekhez társítva kell a vádiratban megjelölnie”.
