Újabb fideszes offshore-lovag akadt horogra

Ismert offshore-helyszíneken - Belize-ben, a Seychelle-szigeteken és Cipruson - bejegyzett vállalatok a tulajdonostársak Kerényi János fideszes képviselő feleségének és fiának több cégében is – írja az Index. A lap kiemeli: Orbán Viktor kérésére Varga elrendelte a magyarországi offshore-szálak azonnali, egyenkénti kivizsgálását, ezzel az adóhatóságnál és a rendőrségnél is szakértői munkacsoport foglalkozik.

Az Együtt szerint miközben a Fidesz ellenzékből az offshore-lovagok elleni harcot tette meg gyűlöletkampánya fő témájának, sorra kerülnek elő lelkesen offshore-ozó fideszesek. A Fidesz csak akkor van az offshore ellen, ha politikai ellenfelei csinálják - írta az ellenzéki párt, amely követeli Kerényi Jánostól, hogy a nyilvánosság előtt számoljon el a vagyonával, és adjon választ: adóelkerülésre használták-e családjával az offshore-cégeket, illetve, családja offshore-birodalmának volt-e köze a korábban lebukott Horváth Zsolt szintén kecskeméti volt fideszes képviselő offshore cégeihez. Ha bebizonyosodik, az adóelkerülés, Kerényinek le kell mondania - véli az Együtt. A Fidesz-frakció egyelőre nem ítélkezik - mint tette például Boldvai Lászlónál, akit azonnal lemondásra szólítottak fel -, várják Kerényi nyilatkozatát a sajtóhírekről.

Az LMP politikai vitanapot kezdeményez az offshore-ellenes fellépéshez szükséges lépésekről - jelentette be Schiffer András, az LMP társelnök-frakcióvezetője. Az LMP álláspontja világos, nem lehet tűrni, hogy állami, önkormányzati cégek bármilyen szerződést kössenek offshore-lovagokkal, és nem tölthet be állami, önkormányzati pozíciót az, akinek ilyen érdekeltsége van - mondta. Kerényiről szólva Schiffer meglepőnek tartotta, hogy a politikus feleségének vendéglátással foglalkozó soltvadkerti cégébe "a kies Belize-ből került oda befektető".

A legutóbbi Heti Válasz számos Fideszhez, valamint a szocialistákhoz köthető személyt hozott hírbe, köztük Veres Jánost. A szocialisták szabolcsi elnöke közleményben utasította vissza, hogy lennének offshore-kapcsolódásai.

Szerző

Megszűnhet a SZÉP-kártya is

Publikálás dátuma
2016.04.17. 20:27
Az üzletek kirakataiból is eltűnhetnek az utalványok elfogadását jelző táblák FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Az Erzsébet-utalvány mellett a SZÉP-kártya is áldozatául eshet a cafeteria-rendszer kilátásba helyezett átalakításának – lapunk információi szerint erre a jelenleg is készülő, 2017. évre várható adótörvény-tervezetből lehet következtetni. A kormány erről nem egyeztetett a szakszervezetekkel, a munkáltatók részéről pedig borítékolható a felháborodás.

A jelenleg is készülő jövő évi költségvetési tervből sok minden más mellett kiderül az is, hogy milyen formában valósul meg a béren kívüli juttatások kormányfő által beígért reformja. Bár a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) pénteken kormány elé terjesztett javaslata megtartaná a Széchenyi-pihenőkártya (SZÉP-kártya) rendszerét, lapunk úgy tudja, az önkormányzatok által beszedett idegenforgalmi adóból származó, tervezett bevétel mértéke annak eltűnésére utal, az irányított fogyasztás megszűnése pedig azt eredményezi majd, hogy kevesebben fognak elmenni üdülni. A kormány ennek figyelembe vételével tervezi a jövő évi költségvetést. Biztosat ezzel kapcsolatban április 26-án fogunk tudni, a Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatása szerint ugyanis a kormány ekkor nyújtja be az Országgyűlésnek a 2017-es tervezetet. Az iránymutatást Orbán Viktor az MKIK gazdasági évnyitóján március 10-én megadta: „Kezdjük azzal, hogy a cafeteriát 2017. január 1-jével rögtön készpénzesítjük” – fogalmazott.

Amennyiben a kormány tartja magát az Orbán által vázolt elképzelésekhez, úgy kétféle bértételre lehet majd számítani 2017-től: a hagyományos, „nehezebb” adóval sújtott, valamint egy ezt kiegészítő, 34,5 százalékos, „könnyített” adózású összegre. Utóbbi – amelyet a munkavállalók többsége eddig valamilyen célzott fogyasztásra alkalmas utalvány formájában kapott – után nem jár táppénz és a nyugdíjszámításnál sem vehető figyelembe. A Népszava úgy tudja: a kormány nem egyeztetett a változtatásról a szakszervezetekkel. Mindössze a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) volt egyszer napirenden a kérdés, ott sem írásos formában. A VKF-en a szakszervezetek szóban tették fel kérdéseiket, amelyekre a helyettes államtitkár nem tudott érdemben válaszolni, valamint kifogásolta, hogy „kicsit túlkérdezték”.

Más szintű egyeztetésekről sem jelentek meg információk a sajtóban. Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter nyárra ígért tiszta helyzetet, tompítva ezzel főnöke verdiktnek hangzó bejelentését. Mint mondta, a miniszterelnök készpénzesítést kilátásba helyező kijelentése inkább felkérés volt a véleményezésre, és minden kormányülésen valamilyen formában terítékre kerül, hogy milyen legyen a cafeteria 2017-től.

A belföldi turizmus meglehetősen bizonytalan helyzetbe kerülne abban az esetben, ha a jövő évtől megszűnne a SZÉP-kártya intézménye. Ha nem irányított ugyanis a fogyasztó költése, az rövid távon jó lehet a munkavállalónak, de a jövedelme nem nő, mert eddig is megkapta ugyanazt a pénzt, csak más formában. Viszont ha a jelenlegi, alacsony bérek mellett készpénzben kapja meg az üdülésre szánt összeget is, akkor azt valószínűleg elkölti másra, ami nem jelentkezik bevételként a vendéglátó-ipari egységeknél - és máshol sem -, ahol jelenleg SZÉP-kártyával fizetnek. A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének felmérése szerint a készpénzesítés következményeként a jelenlegi forgalom 70 százaléka el fog veszni, és még csak nem is feltétlenül más hazai ágazatokba áramlik át, hanem nagy az esély arra, hogy a fogyasztó kiviszi az országból az üdülésre szánt pénzt.

Mindeközben nagyon erős az ellenállás a munkáltatók részéről: erős lobbitevékenységbe kezdtek, hogy a Széchenyi-pihenőkártya ne szűnjön meg. Ez viszont szembemegy a kormány törekvésével, amely úgy emelné a munkavállalók bérét, hogy az egyébként ne kerüljön semmibe. A múlt évben 350 milliárd forintot juttattak a munkáltatók mintegy 1,2 millió dolgozójuknak a különböző cafeteria-elemekre, a SZÉP-kártya ennek negyedét, 90 milliárd forintot tett ki. A "béresítés" e nélkül is elképzelhető, azonban jelentősen szaporítaná az adminisztrációt.

A vállalatok ellenkezése érthető, hiszen – miközben ugyanakkora keretből gazdálkodnának, mint most -, vannak bőven a jelenlegi cafeteria-rendszernek olyan elemei, amelyeket nem szívesen váltanának készpénzre. Több szektorban a munkaadónak kifejezetten az az érdeke, hogy speciális rekreációs lehetőségeket biztosítson a dolgozóknak, ezért nagy a valószínűsége annak, hogy az esetleges készpénzesítés esetén is befizetnék a dolgozókat egy-egy üdülésre, de fontos szerepet játszik a jelenlegi cafeteria-rendszer a munkaerő-megtartásban és toborzásban is.

Nemcsak az Erzsébet utalvány megszűnése nehezíti a munkavállalók helyzetét, de veszélybe került a kiskeresetűeknek üdülési lehetőséget adó SZÉP-kártya is FOTÓ: TÓTH GERGŐ

Nemcsak az Erzsébet utalvány megszűnése nehezíti a munkavállalók helyzetét, de veszélybe került a kiskeresetűeknek üdülési lehetőséget adó SZÉP-kártya is FOTÓ: TÓTH GERGŐ

Megkeresésünkre a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára, Dávid Ferenc elmondta, míg az Erzsébet-kártya megszűnése viszonylag alacsony kiesést jelent majd a hazai élelmiszer-kereskedelemnek, a SZÉP-kártyát mindenképpen meg kellene tartani, mert mind szakmailag, mind társadalmilag káros következményekkel járna megszüntetése. Ezenkívül a SZÉP-kártya rendszerének amellett, hogy vannak az Európai Unió által kifogásolt, javításra szoruló elemei, számos olyan előnye van, amelyeket meggondolatlanság lenne veszni hagyni: ilyen például a korszerűen kidolgozott, elektronizált infrastruktúra, valamint a viszonylag olcsó és kevés adminisztrációval járó működés. Dávid szerint az optimális megoldás a SZÉP-kártya és az Erzsébet-utalvány összevonása lenne, vagyis a SZÉP-kártyához jelenleg hozzárendelt fogyasztási lehetőségeket kellene kiegészíteni a hidegélelem-vásárlással.

Kié lesz az ingatlanvagyon?
A cafeteria átalakítása, ezen belül az Erzsébet-utalványok megszűnése alapvetően befolyásolhatja a szociális üdültetésért is felelős Erzsébet-programot, valamint a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány munkáját. Mivel ezek a szervezetek jelentős, több tízmilliárdos ingatlanvagyont is kezelnek, különösen érdekes lehet, hogy miként formálódik az egységes állami turizmus-fejlesztési koncepció és támogatási rendszer, s milyen jogosítványokkal bír majd a megalakuló Nemzeti Idegenforgalmi Ügynökség.

Vége az alapkamat-csökkentésnek?

Egyre szűkebb tere van a további alapkamat-csökkentésnek Magyarországon Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris politikáért, pénzügyi stabilitásért és hitelösztönzésért felelős ügyvezető igazgatója szerint.

"Egyre inkább szűkül a jegybanki alapkamat további csökkentésének tere" - jelentette ki a jegybanki szakember szombaton Pécsett, a Fiatal Közgazdászok Országos Találkozóján. Virág Barnabás megjegyezte, hogy a jegybank kamatcsökkentési lépései az elmúlt időszakban fenntarthatónak bizonyultak, így mérséklődhetett évek alatt 7 százalékról 580 bázisponttal 1,20 százalékra az alapkamat. Az ügyvezető igazgató a 2008-2009-es globális adósságválságra utalva azt mondta, az alapkamat csökkenésével a visszafizetendő adósság kamatterhei is csökkennek. A jegybanki kamatcsökkentési lépéseknek köszönhetően a magyar költségvetés két év alatt 300 milliárd forinttal mérsékelte a kamatkiadásait - tette hozzá.

Virág Barnabás emlékeztetett arra, hogy a globális gazdasági válságot követően az MNB elsődleges célja a gazdasági növekedés ösztönzése lett az árstabilitás biztosítása mellett. Megjegyezte, hogy évek óta nulla százalék körül alakul a magyar inflációs ráta, amely a jelenlegi kilátások szerint 2018-ban kerülhet ismét a 3 százalékos jegybanki inflációs cél közelébe. Virág Barnabás az MNB további terveiről szólva kiemelte a tőzsde gazdaságfejlesztésben betöltött szerepének erősítését, amely alternatív finanszírozási lehetőséget jelenthet a magyar vállalkozások számára.

Szerző