A Süddeutsche Zeitung cikke szerint a Schengennel való ideiglenes szakítás 9-15 milliárd euró pluszköltséget jelentett az európai gazdaságok számára. Mindezt a müncheni Ifo-intézet adataira hivatkozva közölte. A magas költségek oka részben az, hogy a határellenőrzés visszaállításával az árut is lassabban lehet átszállítani a célországba, ez pedig a szállítási kiadások megnövekedését eredményezi. Számítások szerint a schengeni övezethez tartozó országok közötti közlekedés 20 perccel gyorsabb, mint a Schengenen kívüli államok között. Az új intézkedések a turizmusra is negatív hatást gyakorolnak, többen emiatt mondták le külföldi útjukat, illetve a cégek termelésére is hatást gyakorolnak.
2015 közepe óta Svédország, Franciaország, Németország és Ausztria kérvényezték a schengeni egyezmény felfüggesztését, ezzel együtt a határvédelem visszaállítását. A Süddeutsche Zeitung által közölt adatok szerint amennyiben a schengeni övezet mind a 22 országára kiterjesztenék a határvédelem visszaállítását, úgy az évi 27-65 milliárd euró pluszkiadást jelentene az Európai Znuó gazdaságai számára. S ez még kisebb szám más kutatóintézetek becsléseinél. A France Stratégie nevű francia kutatóintézet szerint a teljes EU-ra kiterjedő korlátozások 10-20 százalékkal csökkentenék a kereskedelmet, s a 22 Schengen-állam gazdasági teljesítménye évente 100 milliárd euróval csökkenne. Ez a harmadik legnagyobb német vállalat éves forgalmának felelne meg. Még borúlátóbb a Prognos-intézet, melynek kutatói szerint 10 éven belül 500 milliárd és 1,4 billió euró közé tehető az az összeg, amellyel visszaesne a teljes termelés.
A német lap megjegyzi, hogy a német-osztrák határon helyenként több kilométeres dugó alakult ki.
