Csalásgyanús tendert állított le az Unió

Az Európai Bizottság (EB) egy 420 milliárd forintnyi szennyvízberuházásra kiírt közbeszerzési eljárás leállítását kéri. Ez a tender elsősorban a legnagyobb hazai piaci szereplőknek kedvezne, például a Mészáros és Mészáros Kft.-nek, illetve a Duna Aszfalt Kft. és a Békés Drén Kft. sem járna rosszul.

Alig néhány hete jelent meg a felhívás a megatenderre, amelyet az EB máris leállíthat. A Világgazdaság cikke szerint, az Európai Csalás Elleni Hivatalhoz (Olaf) is érkezett már bejelentés a felhívással kapcsolatban. Elsősorban ezek a kormányfőhöz közel álló tulajdonosi körrel rendelkező cégek jutnának az elkövetkező négy évben zsíros megbízásokhoz.

A 48 hónapra szóló tendert a Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft. Magyarország 6 régiójára, 70-70 milliárd forintos darabokban írta ki, és nem az adott települések konkrét beruházására kért ajánlatot, hanem az egyes munkanemekre (például vezetéképítésre). Így választottak ki a négy régióra négy nyertest.

A Bizottság azonban nem az esetleges korrupciógyanú miatt állítaná meg a tendert, hanem mert a kiíró olyan referenciákat kér, amelyekkel több vállalkozást is kizár a versenyből. Pályázni csak az pályázhatott például, aki az utóbbi három évben 15 milliárd forint árbevételt produkált a közbeszerzésekből.

Szerző

A Zsolnay Porcelánmanufaktúra ellenséges kivásárlástól tart

A pécsi Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. és fő tulajdonosi köre attól tart, hogy továbbra is ellenséges kivásárlási szándék fenyegeti a céget, amelyhez asszisztál a kisebbségi tulajdonos, a Pécs Holding Zrt. A pécsi önkormányzat ugyanakkor állítja: szándéka, hogy a város emblematikus vállalata a jövőben is biztonságban legyen.

A zrt. és a fő tulajdonos az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében arról ír, hogy tudomásuk szerint egy nem porcelán- és pirogránit gyártási főtevékenységű építőipari cégcsoport továbbra is arra törekszik, hogy megszerezze a porcelánmanufaktúrát. Úgy látják, hogy "az ellenséges kivásárlási szándék véghezvitelében a kisebbségi tulajdonos képviselője készségesen segít", és ehhez eszközként használja a porcelánmanufaktúra stratégiailag kiemelt gazdálkodó szervezetté történt minősíttetését.

Ennek alátámasztására a cég csatolta a kisebbségi tulajdonos, a baranyai megyeszékhely vagyonkezelő vállalata tavaly októberben kelt levelét, amelyben a Pécs Holding Zrt. vezérigazgatója a kisebbségi részvénycsomag értékesítési szándékának jelzése mellett arra kérte a porcelánmanufaktúra többségi tulajdonosát, hogy az ügylet előkészítése érdekében bocsássa rendelkezésükre a társaság mérlegadatait.

A Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. a folyamat részeként értékeli azt is, hogy a kormány a csődtörvény alapján stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté nyilvánította a társaságot. A Magyar Közlönyben megjelent rendelettel kapcsolatban a cég és fő tulajdonosi köre már februárban kifejezte fenntartásait, mivel információi szerint a gyár ellen nem érkezett csőd- vagy felszámolási kérelem a Pécsi Törvényszékhez, és álláspontja szerint ehhez nem is állt fenn jogalap.

Hétfői közleményükben leszögezték, hogy a porcelánmanufaktúra kötelezettségeit határidőre teljesíti, közműcégek felé tartozása nincs, pontosan fizet a Pécs Holding Zrt. részére, és a helyiadó-tartozását is részletfizetési megállapodás alapján törleszti.

A 19 százalékos kisebbségi részesedést birtokló Pécs Holding Zrt. tulajdonosa, a pécsi önkormányzat hétfőn MTI-nek eljuttatott közleményében reagált a manufaktúra felvetésére. Ebben megengedhetetlennek nevezik, hogy a többségi tulajdonos távol akarja tartani Pécs városát attól, hogy megismerje a társaság valós helyzetét. "A gyár többségi tulajdonosainak nem tetszik, hogy a pécsi önkormányzata szeretne belelátni a társaság működésébe, valós pénzügyeibe, mérlegébe" - vélekednek.

Szerintük a gyár többségi tulajdonosainak vagy takargatni-, titkolnivalójuk van, vagy a "többségi tulajdonos kicsinyes bosszút kíván állni", amiért a kormány jogi védelem alá helyezte a társaságot, és azért is, mert "jogosan követelik, hogy a társaság megfizesse tartozásait, az elmaradt közüzemi díjakat, helyi adókat". Arról nem írtak az önkormányzati közleményben, hogy értékesíteni tervezik a kisebbségi részesedést.

A nyilvánosan elérhető cégadatok szerint a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. értékesítési árbevétele 2014-ben 710,8 millió forint volt, mérleg szerinti eredménye mínusz 27,6 millió forint.

Szerző

A MÁV nem kezdeményezett bércsökkentést

Publikálás dátuma
2016.04.18. 18:36
Fotó: Népszava
A MÁV Zrt. nem kezdeményezett bércsökkentést a vasúti dolgozóknál, a Vasutasok Szakszervezetének (VSZ) és a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezetének (VDSzSz Szolidaritás) az erre vonatkozó állítását teljesen megalapozatlannak tartja - közölte a vasúttársaság.

A MÁV közleményében arra a szakszervezeti állításra reagált, amely szerint a kormány megszüntetné a szombati készenléti munkáért járó pótlékot, azért mert a MÁV-csoportnak visszamenőleg kell kifizetnie több milliárdos nagyságrendű elmaradt túlórapótlékot. Kiemelték: a MÁV-csoport tudomása szerint egy készülő törvényjavaslatban valóban szerepel a Munka törvénykönyvének (Mt.) módosítása, amely a készenléti jellegű munkakörökben tiltja a szombati rendes munkaidőben történő munkavégzést, ha a munkavállaló az ezt követő vasárnapra is rendes munkaidőben van beosztva.

Azonban arra is felhívták a figyelmet, hogy az Mt. vonatkozó rendelkezése ellentétes a vasútüzem működésének 170 éves gyakorlatával és a korábbi jogszabályi rendelkezések által követett gyakorlattal is, hiszen például a szombatra eső órák esetében csak túlórában lehetséges a szombatról vasárnapra virradó éjszakai munkavégzés.

A MÁV szerint emiatt a jelenlegi szabályozás rendkívül igazságtalan, hiszen a kisforgalmú vasútvonalakon készenléti munkakörben dolgozó kollégák magasabb díjazásban részesülnek, mint a nagy leterheltségű vonalakon, megszakítás nélküli munkarendben dolgozó munkavállalók a pótlékokkal együtt. A MÁV-nál akkor minősíthető a munkakör készenlétinek, ha a munkavállaló a munkaidejének legalább 20 százalékában nem végez munkát - ismertették.

A vasúttársaság az említett ellentmondások megszüntetésén és az egyensúly megteremtésén dolgozik, és erre tett ajánlatot a szakszervezeteknek a folyamatos tárgyalásokon, az egyeztetés következő fordulója kedden lesz - olvasható a MÁV közleményében.

A VSZ szombati közleményében az áll, hogy a tervezett törvénymódosítás után a készenléti jellegű munkakörben dolgozókat szombaton és vasárnap is munkára lehetne kényszeríteni, pluszdíjazás nélkül. A közlemény szerint így tízezreket fosztanának meg a pótléktól, amely azoknak jár, akiket úgy rendelnek készenléti munkára szombaton, hogy utána vasárnap, rendes munkaidőben kell dolgozniuk.

A Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete (VDSzSz Szolidaritás) ugyancsak szombaton azt közölte: bízik abban, hogy a javaslattevő eláll szándékától, vagy ha nem, úgy a kormány - meghirdetett politikájával összhangban - elutasítja a keresetek jelentős csökkentését és a vasárnap végzett munka növelését jelentő javaslat parlament elé terjesztését.

A közlemény szerint kérik a kormányt, hogy tegye általánossá a vasárnapi pótlék fizetésének törvényi kötelezését a vasárnapi munkavégzés visszaszorítása érdekében. Minden munkavállalót, akit a munkáltatók vasárnapi munkavégzésre köteleznek, alanyi jogon és feltétel nélkül illessen meg legalább 50 százalékos vasárnapi pótlék.

Szerző