A szenátus kezében a brazil elnök sorsa

Újabb lépés tettek Brazíliában az államfő leváltása felé, a képviselőházban megkapta a kétharmados többséget a Dilma Rousseff elleni alkotmányos vádemelési eljárás megindítását célzó javaslat. A következő lépést a szenátusnak kell megtennie, ott már egyszerű többség is elegendő az impeachment eljárás lefolytatásához.

Ha megszavazzák, a köztársasági elnököt akár már májusban felfüggeszthetik 180 napra, s megindul ellene a per. Ezt a szenátusban tartanák, a legfelsőbb bíróság elnökének vezetésével. Az államfő elítéléséhez és végleges menesztéséhez a szenátusban is kétharmados többség kell.

Az 513 tagú képviselőházban péntektől vasárnap délutánig folyt, kiélezett vitát élőben közvetítette a televízió, s a fővárosiak nagy kivetítőkön is nyomon követhették. Bár Dilma Rousseff egész hétvégén tárgyalt, s próbálta a képviselőket maga mellé állítani, végül nem járt sikerrel. Az impeachment megindítását 367 képviselő támogatta (már 342 voks elegendő lett volna), 137 ellenezte, heten tartózkodtak, s ketten nem vettek részt az ülésen. Korábban ez utóbbiak a sajtónak nyilatkozva bizonytalannak mondták magukat.

Rousseff elnököt, aki második hivatali idejét tölti, azzal vádolják, hogy a 2014-es választás előtt kormányzata meghamisította az adatokat, hogy jobb színben tüntesse fel a Munkáspárt (PT) gazdasági teljesítményét. Korrupciós ügyekben Dilma nem érintett, de már voltak, akik pedzegették, hogy energiaügyi miniszterként korábban rálátása lehetett a Petrobras állami olajtársaságánál folyt megvesztegetésekre. A 67 éves elnökasszony tagadja a vádakat, s azt állítja, az alkotmányos vádemelési eljárás valójában puccskísérlet, így akarják eltávolítani a baloldali vezetést a hatalomból, mit sem törődve azzal, hogy az államfőt 54 millió szavazattal választották újjá másfél éve. José Eduardo Cardozo főügyész felháborodással fogadta a szavazás eredményét, hangsúlyozva, egyértelműen politikai döntés született, Rousseff semmiféle alkotmányba ütköző, büntetendő cselekményt nem követett el. Az O'Globo című lap saját felmérése szerint a 81 szenátor közül legalább 46 támogatja az alkotmányos vádemelést.