Előfizetés

Dávid: mindenki kivár

Noha a kosarasok európai szövetsége szerdáig adott határidőt a 2017-es kontinenstornáról kizárt válogatottak szövetségeinek, egyelőre megjósolhatatlan, mi lesz a sportágban kirobbant „háború” vége. A Népszavának nyilatkozó korábbi klasszis, Dávid Kornél azt mondja, még az érintett vezetők sem tudják, hogyan tovább.

Amint arról beszámoltunk, az európai szövetség (FIBA Europe) valóban életbe léptette a beígért szankciókat, s egyelőre nyolc tagországot zárt ki a 2017-es Eb-ről, köztük a sportág nagyhatalmait, Spanyolországot, Szerbiát, Oroszországot - és a magyar válogatottal elvileg egy selejtezőcsoportban szereplő Macedóniát. Az érintetteknek április 20-ig kell bemutatni azokat a nyilatkozatokat, melyek alapján a FIBA visszavonhatja a kizárásokat. Amennyiben a megoldásra törekednek, a szövetségeknek lépniük kell, ki kell zárniuk a nemzeti bajnokságokból azokat a klubokat, melyek az ULEB sorozataiban indulnak.

Dávid szerint a harc a hatalomért folyik, melyet – a nemzetközi kupákat illetően - a FIBA elveszített a Union des Ligues Européennes de Basketball, vagyis az európai kosárligák szervezetével szemben. Az ULEB - a labdarúgó Bajnokok Ligájához hasonlóan - bombaerős vetélkedéssé fejlesztette az Euroligát, melyet egyre tőkeerősebb szponzorok támogatnak, elég csak a sorozat névadójára, a Turkish Airlinesra gondolni. A mostani bekeményítésnek megvoltak az előzményei: a FIBA két éve, az újfajta versenynaptár elfogadásakor került markánsan szembe az Euroligát és Európa-kupát működtető ULEB-bel, mert a többi csapatjátékhoz hasonlóan azt vezette be, hogy nemzeti válogatottak selejtező-mérkőzéseit évad közben iktatja be a versenynaptárba, ez pedig az ULEB naptára miatt utóbbinak nem volt érdeke.

Az újfajta, 2017-től esedékes lebonyolítási formákat (köztük a Bajnokok Ligáját) már idén márciusban bejelentette az európai szövetség, ezért a tagországok már nem hivatkozhatnak arra, hogy nincs idő átállni rá. Szakértők szerint a FIBA nem a kenyértörést erőlteti, de arra számít, hogy nyomás alá helyezheti az érintett szövetségeket. „Nehezíti a döntést, hogy Európa legerősebb bajnokságaiban nem a szövetség, hanem a liga szervezi a sorozatot, és az ULEB előszeretettel hangoztatja, a csapatok hadd döntsék el, melyik kupában akarnak indulni – teszi hozzá az ULEB-érában Euroliga-ezüst- és bronzérmes magyar kosaras. – Nemrég Franciaországban jártam, és azt tapasztaltam, hogy ebben a kérdésben mindenki kivár, még a klubvezetők sem tudják, hogyan tovább. Magam is kíváncsi vagyok, mennyire eltökélt, mennyire erős a FIBA.” Amely az egyetlen fegyverével, a nemzeti együttesek pajzsra emelésével harcol…

Csányi Vilmos a Bóta Caféban

Publikálás dátuma
2016.04.20. 07:48

A Széchenyi-díjas etológus, biológus, egyetemi tanár, akadémikus, Csányi Vilmos a Bóta Café vendége április 20-án, szerda este 9 órától, a Fix Tévében. Csaknem 30 könyve van, sokat tud az állatokról és rajtuk keresztül az emberekről.

Érdekesen, fanyar humorral beszél, szépirodalmi munkássága is jelentős. Bóta Gábor élő, online szintén nézhető műsorában hívhatják őt a 445-1349-es számon, és a tv.fixhd skype címen szintén hozzászólhatnak az adáshoz.

Faust, az elkárhozott a Müpában

Dubrovay László: Faust az elkárhozott című több mint két évtizede készült táncjátékát mutatja be a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében április 21-én a Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében a Pécsi Balett társulata.

- A mű 1995-ben, huszonegy évvel ezelőtt készült a Magyar Állami Operaház felkérésére, de végül még sem mutatták be – mesélte lapunknak Dubrovay László zeneszerző. A műből aztán készült négy zenekari szvit és ezeket többször is előadták, sőt CD-n is megjelent. De egész estés táncjátékként most először láthatja majd a közönség.

– 1971-ben a hamburgi operaházban volt szerencsém dolgozni, és akkor közvetlen kapcsolatba kerültem a tánccal a legjobb baletteken keresztül. Akkor megtanultam, milyennek kell lennie egy táncjátéknak – tette hozzá a zeneszerző. A mostani előadást Vincze Balázs, a Pécsi Balett vezetője rendezi és a zeneszerző teljes szabadkezet adott neki az előadás megvalósításában. – Én Goethét szerettem volna szolgálni a művel, amely a Faust 1. és 2. részét követi. És ezt kell tennie a koreográfusnak is, de hogy milyen eszközöket használ, az már az ő szabadsága – fűzte hozzá Dubrovay László. A koreográfus, Vincze Balázs említette, hogy őt megviselte a Faust-téma, ehhez a zeneszerző annyit tett hozzá, hogy Goethét is megviselte a mű létrehozása. És ezzel ő is így van, hiszen ahhoz, hogy létrejöjjön a táncjáték, a kompozíció nagyon sok hangot le kellett írnia. – Itt olyan világot kellett létrehozni, amit eddig senki semmilyen területen nem produkált, ez vonatkozik a filozófiai részre és a zenére is. Nagy kihívás volt például, hogy miként lehet egy boszorkányszombatot ábrázolni a zenében. Az ember fantáziáját megmozgatja a feladat és így olyan új hangok is beépülhetnek a műbe, amelyeket még nem játszott el egy előadóművész sem. A sokrétű és gazdag darab arra is lehetőséget ad, hogy amit a XX. század végén, illetve a XXI. század elején tanultunk akusztikáról és hangképzésről, azt mind beépítsem a műbe. Ehhez még annyit tennék hozzá, hogy ha valaki a 15 szóló darabomat minden hangszerre meghallgatja, akkor azt mondja, hogy ennyi új hangot senki nem használ, mint én, felfogható egyfajta XXI. századi hangantológiaként is. Ezeket az új elemeket, zajokat, mindig úgy építem be, hogy közben használom a tradicionális formákat is.

Dubrovay László egyébként nemrég készítette el a tizenkét darabból álló komputer-mikrokozmoszt. Legújabb munkája, amit még nem fejezett be, egy magyar rapszódia hegedűre és zongorára.